Elsőként szólal meg a földtudományi közösség a parajdi sóbánya ügyében
Folyamatos méréseket végeznek a helyszínen.
A szakma hosszas hallgatását és számos elutasítást követően, szerkesztőségünk megkeresésére tegnap este a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet egy közös tájékoztatásban válaszolt a parajdi sóbánya kapcsán felmerülő kérdéseinkre.
Arról kérdeztük őket, hogy miként látják a kialakult helyzetet, mekkora rálátásuk van az eseményekre, illetve mi az, ami eddig szakmai szempontból feltételezhető.
Arra is rákérdeztünk, hogy korábban készült-e bármiféle földtani kutatás a térséget illetően, amennyiben igen, ezek eredményei mennyire ismertek.
Megkeresésünkre Berkesi Márta, az intézet tudományos főmunkatársa közölte, hogy már hosszabb ideje részt vesznek a Topo-Transylvania kutatási projektben, melynek részeként többek közt olyan műholdas megfigyelőrendszereket telepítettek a Sóhát felszínére, amelyek segítségével, a mérési adatokból miliméteres pontossággal észlelhetőek a felszín alatti sótömb mozgások.
Reményeik szerint a szóban forgó mérések a bánya helyzetének felmérése során hozzájárulhatunk a probléma feltérképezéséhez és a jövőbeli károk mérsékléséhez.
A szakmai közösség által jegyzett választ a következőkben teljes terjedelmében, változtatások nélkül közöljük:
Mint ismeretes, a sókőzetek (evaporitok) fontos nyersanyagok civilizációnk számára és közvetett jelentőséggel bírhatnak egyéb energiaforrásokkal kapcsolatban, mint például kőolaj/földgáz, vagy akár hidrogéngáz, tárolási képességük folytán.
Mély aggodalommal és sajnálattal értesültünk a parajdi sóbányát érintő súlyos fejleményekről. A jelenleg megállíthatatlannak tűnő vízbetörések és az eddig alkalmazott technikai megoldások eredménytelensége mindannyiunk számára komoly aggodalomra adnak okot. Ezúton is köszönjük a bizalmat, hogy intézetünket is megkeresték a probléma lehetséges megoldásait keresve.
Intézetünk, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) több mint öt éve részt vesz a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettünk Parajd térségében, közvetlenül a Sóhát felszínére.
Ez a rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amelyek rendkívül pontos méréseket tesznek lehetővé. A cél az, hogy észleljük a felszín alatti sótömbök mozgásait, akár milliméteres pontossággal. A rendszer 5 darab, úgynevezett iker-reflektorból áll, melyeket nemzetközi partnereinkkel együtt telepítettünk. Ezek teljesen passzív eszközök – vagyis nem bocsátanak ki jelet –, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel–1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleket, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet.
A rendszer működése lehetővé teszi, hogy a visszavert jelek alapján időről időre pontos képet kapjunk a felszín esetleges elmozdulásairól. Fontos azonban tudni, hogy ezek a műholdak 6–12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, így a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, amennyiben a bányát ért vízbetörést megelőzően és utána felszíni mozgások történtek.
Intézetünk jelenleg is együttműködik magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy ezt a kérdést alaposan kivizsgáljuk és minél pontosabb adatokkal szolgálhassunk a kialakult helyzetben.
Bízunk benne, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk a probléma feltérképezéséhez és a jövőbeli károk mérsékléséhez. A jelenlegi helyzet orvoslásához azonban technikai és mérnökgeológiai eszközökkel sajnos nincs módunkban szolgálni.
Máté Emőke
Máté Emőke
