Felújítják a Pallót, de félnek, hogy mi derül ki közben

Még mindig potyognak ki a csontvázak a szekrényből, pontosabban azok az előző városvezetéstől hátrahagyott projektek, amelyeknél ugyanaz a szakértő és tervező bábáskodott, mint az Orbán Balázs Általános Iskolánál vagy a Művelődési Háznál. 

Tudjuk, mi lett a sorsuk: az iskola statikailag instabil, a kultúrházból meg kifelejtették a tűzvédelmi rendszert. Ebből a korántsem biztató alaphelyzetből kiindulva élesztette újra az önkormányzat a dr. Palló Imre Művészeti Líceum felújítási és bővítési terveit a legutóbbi soros tanácsülésen.

És a Pallónál még véget sem értek az izgalmak: új ANL-es blokkok épülnek, halad a Küküllő-menti sétány és a Mária tér projektje, hamarosan kiírják a helyi pályázatokat. Az önkormányzati képviselők garanciát akarnak, hogy a Palló nem jut az Orbán Balázs és a művház sorsára, és kontrollt, hogy a vélhetően hibás szakemberek többé a városi beruházások közelébe se mehessenek. Kétségtelenül az utóbbi volt a legizgalmasabb a május 28-ai ülésen, de a vita részletezése előtt nézzük a beruházásokat.

Úgy néz ki, nyertünk

Már egy korábbi tanácsülésen is beszélt arról Szakács–Paál István, hogy Udvarhelyen már így is hosszú a várólista az ANL-es lakásokért, és közben meg is vásárolnak belőlük, ami még tovább nehezíti, hogy az igénylők valaha is hozzájuk jussanak. Már az előző városvezetés elkezdte a folyamatot, hogy új lakásokat építsenek a városban, de nem sikerült végigvinni a dolgot. 

A területek megvoltak, de nem voltak előkészítve arra, hogy le tudják adni a beruházási ügynökséghez ezeket, és elkezdődhessen a tervezés. Az elmúlt időszakban több önkormányzati döntést hoztak az ügyben, ezen a tanácsülésen is jóváhagyták a közben rendezett területek közvagyonból magánvagyonba való átvételét. Közben Cseke Attila fejlesztési miniszter közbenjárt a város érdekében, így 48 új ANL-es lakás fog épülni.

– Minden esély megvan arra, hogy június 5-én ott tudok lenni Bukarestben, hogy leadjam a dossziét, és ezáltal Székelyudvarhelyen újabb ANL-es tömbházak épüljenek. (...) Nagy igény van rá, a közösség érdekében ezt meg kell, hogy tegyük, több mint 300-an vannak ugyanis a várólistán – fogalmazott napirend előtti felszólalásában a polgármester.

Halad az a beruházás is, amellyel villamosenergia-hálózatot bővítenék a Széldomb övezetben, a tanácsülésen előterjesztettek szerint több mint 125 lakossági igény nyomán kezdtek neki a projektnek. A munka közös vállalás a DEER-rel, a költségeken is fele-fele arányban fognak osztozni. A beruházás teljes értéke több mint 4,3 millió lej áfa nélkül. A tanácsülésen a műszaki és gazdasági mutatókat, a társfinanszírozást, a szerződésmodellt fogadták el, illetve felhatalmazták a polgármestert a szerződés aláírására.

Ugyancsak a projekt jóváhagyása és a polgármester felhatalmazása történt másik két pályázat esetében: a Nagy-Küküllő-parti sétánynál és a Mária térnél. Előbbi egy folyóparti sétány lesz, a központi park és a Budvár utca között. A beruházás összértéke közel 5,2 millió lej, amiből mintegy 1,6 millió lej lesz a város kasszáját terhelő rész.

A Mária tér egy 2.666 négyzetméteres terület, ahová közel 1.900 növényt fognak ültetni, lesz gyalogos sétány, padok és más köztérrendezési munkálatok. A projekt összértéke közel 6,2 millió lej, a városra eső rész ebből 1,2 millió.

A polgármester napirendi felszólalások előtt arról beszélt, hogy úgy néz ki, nyertek ezek – a Küküllő-part, a Mária tér és a Palló – a pályázataikkal, legalábbis azt az értesítést kapták a Központi Fejlesztési Régió munkatársaitól, hogy a nyertes kategóriában vannak. A polgármester kijelentette: amint lehet, neki fognak látni a munkának is, mert el akarják kerülni azt a hibát, hogy az időhúzás miatt elszálljanak a beruházások költségei.

Mi lesz veled, Palló?

„Őszinte meglepetésünkre sikerült megmenteni egy olyan projektet, amiről lemondtunk. Kicsit másfajta lenne a kommunikáció akkor, ha hasonló projektekkel nem fürdött volna be a város nagyon sokszor. Ez ismét egy iskola felújításáról szól, egy hatalmas projektről. (...) Szerintem a város egyik legszebb iskolája lesz hamarosan a dr. Palló Imre Művészeti Líceum, ahol gyakorlatilag épületegyüttesek felújítására, illetve új épület építésére is sor kerül. Ezzel párhuzamosan melléképületeket is le fognak bontani. (...)

Jó hír, hogy ott nem kell egyelőre kiköltöztetni a diákokat, a főépület ugyanis megmarad, zajlani fog az oktatás. A melléképületeket lebontják, elkezdik az új épületszárnyak, az összekötő épület felépítését, és majd a projekt végén fognak odajutni, hogy a főépületet is teljesen felújítsák. Ekkor nyilván költözésről is szó lesz, reméljük, addig rendeződnek a helyzetek az Orbán Balázs iskolában és más iskoláinkban is, ahol probléma van. Boldogok vagyunk, hogy megnyertük, és nyilván egy kicsit tartunk is attól, hogy menet közben ne legyenek problémák, mert jártuk ezt meg. Nagyon fogunk figyelni arra, hogy a kivitelező, az ellenőr mérnökök, a tervező mind olyan szereplő legyen, aki tisztában van ezekkel a veszélyekkel” – dobta fel először a témát a tanácsülésen a polgármester még napirendek előtt.

Aztán Kovács Attilától, a fejlesztési-beruházási osztály aligazgatójától megtudtuk: az iskola B komplexumát fogják korszerűsíteni és bővíteni, most ért a projekt a finanszírozási szerződéskötés fázisába. A projekt összértéke több mint 25,2 millió lej, amiből a saját költségek csupán a 911 ezer lejt haladják meg egy kicsivel – nagyjából eddig volt békés a dolog, mert ekkor jött Simon Mária-Tímea képviselő és a Művelődési Központ igazgatójának kérdése: milyen garanciát tud adni a fejlesztési osztály, hogy ez a projekt sem fog az Orbán Balázs sorsára jutni?

Garanciát és kontrollt akarnak

Az aligazgató szerint minden projektre a szakértő, a tervező és a szakemberek vállalnak közösen garanciát.

Simon Mária-Tímea pontosította: őt abban a kontextusban érdekli ez, hogy minden projektre az önkormányzattól van felhatalmazásuk, amit szeretnének kicsit nagyobb „biztonsággal” megadni, és nem úgy járni, mint az Orbán Balázs és a Művelődési Ház ügyében.

Kovács csak annyit mondott, hogy minden dokumentumot az önkormányzat rendelkezésére bocsátanak majd. A főjegyző, Venczel Attila vette át a szót, hogy rámutasson: a napirend egyelőre csak a projekt pályázaton való részvételét hagyja jóvá. 

„Úgy érzem, hogy az elmúlt időszak minket arra kell ösztönözzön, hogy bent a hivatalban az engedélyeztetés során jobban megvizsgáljunk bizonyos dokumentációkat, főleg szakértői véleményeket. Itt az igazgató úr jól mondta, hogy természetesen a szakértői véleményekért, illetve a projekt elkészítéséért azokat a szakembereket terheli a felelősség, akik olyan dokumentációt állítottak össze, amelyről utólag kiderül, hogy nem felel meg valamilyen normatív előírásnak, illetve nem vett figyelembe bizonyos valós helyzeteket” – mondta a jegyző.

Hozzátéve, nagy körültekintésre lesz szükség az engedélyek kibocsátásánál, meg kell győződnie arról az engedélyt kibocsátó hatóságnak, hogy a szakértői vélemények, amelyek az engedélyeztetési dokumentáció részét képezték, a helyszínen látottak után születtek. 

„Arra garanciát mindenképpen ezek a szakértők tudnak vállalni, hogy az épület milyen állapotban van akár a munka megkezdése előtt. A kivitelezés során pedig a 10-es törvény előírása értelmében több felelősség is rögzítésre került a törvény által. A kivitelezőtől elkezdve a tervezőig mindenki felel azért, hogy a helyszínen a munka az engedélyeknek, az előírt szabványoknak megfelelően történjen. Én úgy érzem, hogy az önkormányzat kontrollja is létezik, és itt főképpen akkor kell odafigyelnünk, amikor a konkrét terveket fogjuk jóváhagyni.”

Hajdó Csaba képviselő online bejelentkezéssel volt jelen a tanácsülésen, úgyhogy kissé rosszul hallatszott, de a lényeget így is ki lehetett venni mondanivalójából: „az utóbbi másfél évben megállapítást nyert, hogy pancser tervezőkkel és szakértőkkel lettek azok a bizonyos projektek megalapozva. A kivitelezők sem mindig voltak a helyzet magaslatán.” 

Hajdó azt szeretné, ha az önkormányzatnak nagyobb kontrollja lenne abban, hogy kire bízza a beruházásait. Szeretné látni, hogyan lehet ezután kizárni azokat, akik „szakértői jelentést adtak ki anélkül, hogy jártak volna a helyszínen, vagy kivitelezők, akik nem a tervnek megfelelően dolgoznak.”

– Ezt a fázist szeretnénk átlátni és kontrollálni, mert különben az történik, hogy amikor a testület elé kerül a pályázat, akkor olyan nyomás van rajtunk, hogy ha nem fogadjuk el abban a formában, ami ott van, akár lecsúszunk a pályázatról, kifutunk a határidőből. A legtöbb esetben abban a pillanatban korrekcióra már nincs lehetőség, a testületnek ott nincs valós kontrollja – mutatott rá Hajdó.

Kovács megígérte, fokozottan oda fognak figyelni az elkövetkezendő időszakban, és garantálta, hogy a negatív véleményezéssel rendelkező cégeket soha nem bocsátják közbeszerzésre.

– A tervező cégnek, amely például a Művelődési Ház felújítását vagy az OB felújítását tervezte, nincs esélye nálunk többé projektet elnyerni? – kérdezett vissza Hajdó.

Az aligazgató továbbra is kissé homályosan fogalmazva válaszolt, de a lényeg az volt, hogy amennyiben már a közbeszerzés folyamán kiderülnek ezek a sumákságok, negatív véleményezést adnak a cégeknek.

Igen vagy nem?

Simon Károly fontosnak tartotta leszögezni: a Palló esetében egy korábban leadott pályázatról van szó, ahol a szerződés már az előző önkormányzati testület idejében lett megkötve – Kovács kontrázott: még ő sem dolgozott a hivatalnál ekkor. Hozzátette, a projekt az iskolával közösen, folyamatos együttműködésben, a KES Business tervezőcég egyik alvállalkozója, Fodor Tamás közreműködésével jött össze.

„Aligazgató úr, örömmel hallom, hogy ezután oda fognak figyelni, az lenne a kérdésem, hogy eddig miért nem figyeltek oda? (...) Ugyanaz a tervezőcég van-e e mögött a projekt mögött is, amely a Művelődési Házat és az Orbán Balázs iskolát tervezte, amit Gálfi direkt közbeszerzésen hozott ide a városba? Erre egy igent vagy nemet kérek szépen csak!” – lépett fel nagyon határozott és számonkérő hangnemben Kakassy Norbert RMDSZ-es képviselő.

– Igen – felelte az aligazgató, megjegyezve, hogy ugyanaz a cég, amelyik a Művelődési Háznál, de más alvállalkozóval és más tervezővel.

Kakassy csak nem hagyta magát: „Ugyanaz a cég készítette, vagy nem?”

Az aligazgató megismételte: a dokumentációt az alvállalkozó készítette, hozzátéve, hogy a fővállalkozó, a KES Business ellenjegyezte.

– Csaba a pancser szót használta, én a kóklert akartam. Tényleg borzasztó, hogy mennyi kókler tervvel meg dokumentációval szembesülünk sajnos. Udvarhelyen azért rengeteg szakember van, és rengeteg tervező, műszaki szakember. Én biztos nem merném kiírni addig a közbeszerzési eljárást, amíg akár baráti alapon két-három független tervezővel, szakemberrel, akik szívükön viselik a Palló Imre iskola sorsát, meg nem nézetném. Adjanak egy véleményt, és ne féljünk projektmódosítást eszközölni még a közbeszerzési eljárás előtt, hogyha ez ténylegesen szükséges – szállt be Derzsi László is a beszélgetésbe.

Feleljenek a vétkesek?