Öt lejes városnapi sör és románul beszélő chatbot: így költözik a zsebünkbe a városháza

Ha minden a tervek szerint halad, nagyjából másfél éven belül lesz Udvarhelynek egy applikációja: AI chatbottal, ami helyetted is beszél románul, részvételi költségvetési funkcióval, parkolási infókkal, kupongyűjtési lehetőségekkel kávéhoz, városnapi sörhöz, színházjegyhez – derült ki a pénteki, május 22-ei városházi sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Szakács–Paál István, Székelyudvarhely és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, illetve Derzsi László önkormányzati képviselő és a CityApp pályázatírója.

Még 2024 novemberében frissen beiktatva adta le a pályázatot a Központi Régióhoz (POR) Székelyudvarhely új városvezetése Gyergyószentmiklóssal karöltve egy alkalmazásra. Támogatási szerződést idén májusban kötöttek, arra törekednek, hogy jövő augusztusra meg is tudják valósítani a beruházást, amivel digitalizálódnának a mindennapjaink.

Harmadik az udvarhelyi igazság?

Mielőtt azonban nagyon beleélnénk magunkat, hogy a telefonunk gombnyomására aszfaltozódnak az utcák, érdemes felidézni, hogy nem ez az első eset, amikor a városháza virtuális köntösbe akarja öltöztetni a hivatalt. Szakács-Paál István emlékeztetett rá, hogy ez már a harmadik nekifutás lesz: az elsőt még Törökbálinttól kapta ajándékba Udvarhely, aztán jött egy második, most pedig itt a legújabb. A polgármester szerint az új applikációt az egyedisége fogja megkülönböztetni tulajdonképpen országos szinten minden más városi apptól.

„Nagyon sok esetben saját ötletek alapján jöttek ezek létre, és én azt gondolom, hogy fogják élvezni is és használni is a városlakók, merthogy ennek ez a célja” – mondta, hozzátéve, hogy a terveik szerint több mint 10 ezer ember használja.

A projekt összköltsége 2,5 millió lej, amelyből 2,33 millió uniós támogatás és mindössze 170 ezer lej a két város közös önrésze – de mint Szakács–Paál a sajtótájékoztatón elmondta, lesznek olyan beruházási tételek, amelyeknek kell növelni a keretét, hogy minden gördülékenyen működjön, például a szerverkapacitás esetében. Egyelőre azonban még a tenderfüzet véglegesítése zajlik, majd jön a közbeszerzési fázis.

A gyergyói polgármester, Nagy Zoltán szerint nem csupán egy újabb szoftvert vásárolnak, hanem egy újszerű városvezetői koncepció alapjait fektetik le. „Az együttműködés, amelyet elindítunk a két város között, azt mutatja, hogy a székelyföldi városok nemcsak a kulturális vagy közösségépítés szintjén tudnak együttműködni, hanem a digitalizáció és a jövő kihívásainak megoldására is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pályázat által most olyan régi vágyaik valósulhatnak meg, amelyeknek eddig elsősorban anyagi korlátai voltak, de most lehetőségük lesz, hogy a „működő várost” közelebb vigyék az emberekhez.

De mit tud ez az 500 ezer eurós alkalmazás?

Derzsi László projektgazda nyolc fő funkciót emelt ki, amelyek közül a legizgalmasabbak talán azok, amelyekbe a mesterséges intelligenciát is belegyúrták. Derzsi szerint olyan rendszert építenek, ami kapcsolódni tud a már létező belső rendszerekkel, online platformokkal.

Az egyik funkció a tervek szerint egy AI-chatbot, amely nagyon sok mindenre hasznos lehet: űrlapkitöltés természetes beszélgetéssel, hangról szövegre és szövegről hangra funkció, akadálymentesítés. De ami talán a legizgalmasabb: az ember bemondja vagy beírja magyarul, hogy mire van szüksége – például egy adóigazolásra –, a mesterséges intelligencia pedig ebből legenerál egy hivatalos, román nyelvű igénylést, beküldi a megfelelő osztályra, és a digitálisan aláírt igazolás már érkezik is vissza a telefonra.

Felmerül a kérdés: mi lesz a személyes adatainkkal, ha egy chatbot kezébe adjuk őket? – az aggodalom jogos, éppen ezért a projekt keretében a városok saját AI-szervert vásárolnak, hogy minden uniós és hazai adatvédelmi szabálynak megfeleljenek.

Tud még részvételi költségvetést és miniszavazást is

Lesz az alkalmazásban egy kétirányú kommunikációs modul, amely a valós idejű kapcsolatot biztosítja a városháza és a lakók között. Ez a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nem csak arra fog szolgálni, hogy kiküldjék az értesítést, hogy el lesz véve a víz. Szakács-Paál egy példát hozott: ha a Győzelem utcából érkezik egy lakossági kérés fekvőrendőrre, a rendszer geolokáció alapján képes lesz csak az utca 100 méteres körzetében élő lakóknak kiküldeni egy miniszavazást. Így azonnal kiderül, hogy valós közösségi igényről van-e szó, vagy csak egyetlen ember magánakciójáról – ami komoly segítség a döntéshozóknak.

Ugyanezt a játékosságot vinnék be a részvételi költségvetésbe is. Szakács–Paál vázolta az ezzel kapcsolatos elképzelésüket: minden évben minden regisztrált városlakó kapna virtuálisan 500 „udvarlejt”. Ezt a belső pénzt az applikációban feltöltött lakossági projektekre lehetne „elkölteni”, a város pedig az év végén a legtöbb szavazatot (azaz udvarlejt) kapott ötleteket valódi lejre váltva megvalósítaná.

– Ehhez kapcsolódik az IT-szaknyelven gamifikációnak nevezett funkció, gyakorlatilag akár a részvételi költségvetésben való aktivitást vagy akár különböző önkéntes aktivitást lehet mérni, jutalmazni, itt is millió lehetőség van – sorolta Derzsi a következő funkciót.

Ötödikként bemutatták, hogy a kulturális eseményeknek is adna teret az app, nem csak egy eseménynaptár képében: jegyfoglalás- és vásárlási lehetőség is lehetne, személyre szabott ajánlatok, értesítések, hogy ne maradj le semmiről.

Marketingfogások: sör és ingyen belépő

Mivel egy ilyen alkalmazás csak akkor működik, ha az emberek tényleg letöltik és használják – nem pedig csak foglalja a tárhelyet –, a polgármester szerint komoly motiváció kell a regisztrációhoz. Itt jön képbe a kupon kártya, ami Szakács–Paál bevallott kedvence.

A tervek szerint a projekt 2027-es zárásakor nemcsak a pezsgő pukkan majd, hanem a telefonok is: minden udvarhelyi lakos kapna egy-egy ingyenes belépőt azokra a kulturális és sporteseményekre, intézményekbe, amelyeket a város amúgy is közpénzből finanszíroz. Jöhet a strand, a korcsolyapálya, a Tomcsa Sándor Színház vagy az Udvarhely Néptáncműhely – egy alkalommal mindenkinek ingyen, hogy az is megízlelje a kultúrát, aki eddig nem járt oda.

Sőt, a polgármesteri vízió még merészebb: 2028 júniusában az Udvarhely Napokra a helyieknek ingyenes lenne a belépés az applikáción keresztül, sőt, egy külön „udvarhelyi standnál” a felnőtt kártyatulajdonosok naponta két sört ihatnának meg önköltségi áron, mindössze 5 lejért.

Ezt az Udvarhely kártyát fizikai formában is szeretnék kibocsátani egy másik projekt keretében, hogy olyan személyek is élhessenek vele, akik nem rendelkeznek okostelefonnal, vagy gondot okoz nekik a használata.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a városnapi ingyenes belépő az udvarhelyieknek azt jelenti-e, hogy akkor mindenki másnak fizetős lesz, a polgármester azt mondta, hogy kísérleti jelleggel fognak majd próbálkozni, akár az említett módszerrel is. Nem szeretné, hogy a korábbi városi applikációk mintájára ezt az alkalmazást is csak pár százan használják. Példaként felhozta a korábbi turisztikai alkalmazást, a Travel to you-t, amit tíz év alatt összesen 300-an töltöttek le. „Hát ezért nincsen értelme okos applikációt fejleszteni. Akkor van értelme, ha legalább 10.000 felhasználója van, mert akkor van egy reális közösségi erő” – tette hozzá.

– Irtó jó eszköz ez arra, hogy a helyi identitást építsük ezáltal, illetve hogy egy, ha mondhatok ilyet, pozitív diszkriminációban legyen része annak, aki az illető településen, Udvarhelyen vagy Gyergyóban él – csatlakozott a gondolatra Nagy Zoltán.

Szaladjunk mi is a korral

Bár a funkciók listáján sok érdekes dolog szerepel még – a parkolójegy-vásárlástól kezdve a Szociális Igazgatóság ügyintézésének digitalizálásáig –, a legnagyobb buktató maga a határidő lehet. Mindhárom megszólaló felhívta rá a figyelmet, hogy az IT-szektorban máshogy telik az idő.

Derzsi László is elismerte, hogy azok a technikai elemek, amiket 2024 novemberében a pályázatíráskor kitaláltak, részben már most, 2026 májusában elavultnak számítanak. Ha a projekt megvalósítása elhúzódik, fennáll a veszélye, hogy 2027 után egy olyan digitális terméket tesznek le a lakosság elé, ami már köszönőviszonyban sem lesz az akkori technológiai elvárásokkal. Ha ezt sikerül meglépni, a következő cél, hogy az alkalmazás tovább bővíthető legyen.

Újságírói kérdésre több téma is felmerült: mi lesz az idősekkel, hogyan fogják tudni megtanulni használni az appot, hogyan fog a képletbe illeszkedni a kórház által ígért visszajelzési rendszer, és hogy le fogja-e váltani az alkalmazás a városházi munkatársakat.

Menjünk szép sorban

Szép dolog az okosváros, de mi lesz azokkal, akik nem az okostelefonnal a kezükben születtek? Derzsi László szerint a felületeket maximálisan akadálymentesítik, Nagy Zoltán gyergyói polgármester pedig megjegyezte: a felhasználói tudást ugyan nem tudják átadni a projekttel, de a lehetőséget igen, hogy az idősek a hivatali sorban állás helyett inkább a veteményesben tölthessék az időt. Újságírói javaslatra nyitott volt mindkét város vezetése arra, hogy segítsenek megtanulni kezelni az embereknek az alkalmazást.

A költségvetés kapcsán a polgármesterrel készült interjúnk után felmerül a kérdés: ha a mesterséges intelligencia és a chatbotok átveszik a hivatali munka egy részét, követik-e ezt leépítések a városházán? A válasz határozott nem volt. Ez az applikáció nem a belső működést optimalizálja, hanem az ügyfélszolgálatot és a kapcsolattartást helyezi digitális alapokra. Aki eddig is offline, azaz személyesen akart ügyet intézni, ezután is megteheti.

Apropó ügyintézés és lakossági visszajelzések: nemrég hallhattunk arról, hogy a városi kórház egy sajátos, QR-kódos elégedettségi rendszert vezet be, amit „ajándékba” készül adni a városházának is. Kíváncsiak voltunk, ezt a „házasítják-e” a mostani CityApp-pal. Szakács–Paál szerint a kórházi projekt inkább egy Google Forms-jellegű, elkülönített történet, ami függetlenül is jól működik, de a logikáját átemelik. Itt is a különböző osztályoknak saját QR-kódjuk lesz a helyszínen kifüggesztve, hogy a visszajelzés valós élményen alapuljon. Ne az legyen, hogy valaki otthon, a fotelben ülve, rosszkedvében lehordja a tisztviselőt a magas adók miatt, hanem az értékeljen, aki valóban ott járt és intézkedett. „Én sem vagyok híve annak, hogy hat városi applikáció legyen és nyolc okos megoldás, de ez a kettő megfér egymás mellett” – fogalmazott Szakács–Paál.

Miért pont Gyergyó, és miért nem a szomszéd?

Végezetül nem mehettünk el a földrajzi és politikai kérdés mellett sem: miért pont Gyergyószentmiklóssal bútorozott össze Udvarhely ebben a projektben, és miért nem egy udvarhelyszéki, szomszédos községgel?

A válaszuk egyszerre tűnt praktikusnak, meg strukturálisnak. Egyrészt olyan funkciókat (mint a parkoláskezelés vagy a Szociális Igazgatóság digitalizálása) akartak bevezetni, amelyek egy városi struktúrában relevánsak. Másrészt Derzsi László szerint a pályázati kiírás előnyben részesítette a partnerséget. Az önállóan induló települések közül senki sem nyert a régióban. Gyergyószentmiklós tehát az a stratégiai partner, akivel közösen pályázva sikerült megugrani a lécet. De azt, hogy miért épp Gyergyó, és miért nem például Csík, nem fejtették ki.

Az udvarhelyszéki községek sem maradtak ki a digitalizációból, ők is pályáztak, csak éppen másra: a kisebb települések elsősorban a saját belső, hivatali folyamataik korszerűsítésére fókuszáltak, ami a városokban már eleve adott volt Szakács–Paál szerint.

Mi mindenesetre kíváncsian várjuk az első geolokalizált fekvőrendőr-szavazást és az olcsó sört.