Soha nem volt még ilyen rossz állapotban pénzügyileg Székelyudvarhely

Soha nem volt még ilyen rossz állapotban Udvarhely pénzügyileg, mint most – jelentette ki Székelyudvarhely polgármestere, Szakács–Paál István, amikor a város idei költségvetéséről kérdeztem.

Ezt már eddig is tudtuk. Még a választási csinnadratta előtt, 2024 elején az előző városvezetés tartott egy sajtótájékoztatót, hogy elmondják, mi az állás a futó pályázataikkal. Emlékszem, a beszámoló írása közben feltűnt, hogy nem mernek beszélni a nagyon elszállt önrészekről.

Már akkor látszott, hogy nagyon elszaladtak az önrészek, sokkal nagyobb mértékben, mint amit akkor a városháza beismert. 

Ezt bizonyítja valójában a jelen: az új városvezetés kénytelen volt hiteleket felvenni és ahol csak lehet, meghúzni a nadrágszíjat olyan beruházások miatt, amelyeket már 7 éve nyög a város, annak tudatában, hogy közben teljesen új EU-s beruházási lehetőségektől eshetünk el.

A múlt továbbra sem engedi a jövőt

A polgármestert is erről kérdeztük: mennyire akasztják az örökölt projektek a költségvetést? Nagyságrendileg mekkora önrész-növekedésről beszélhetünk?

– Udvarhelyen 2024-ig mindig olyan költségvetés volt, hogy nagyon komoly pénzeket hoztak át a városvezetők egyik évről a másikra. Bunta Levente elég sok pénzzel kapta meg Szász Jenőtől a várost, és rengeteg pénzt hagyott utána Gálfi Árpádra. 2024-ben ez nem így történt, ahogy 2025-be mentünk át, azonnal láttuk, hogy hitelt kell felvenni. Nem ért óriási meglepetésként, tudtuk, hogy nagyon nagy a baj, a POL-os kollégák korrektül elmondták, hogy nagyon rosszul áll a város költségvetés szempontjából, de volt egy-két olyan rejtett csapda, amit később vettünk észre – kezdett bele a válaszába Szakács–Paál, majd számokkal is szolgált, amihez pontosításként egy korábbi, a polgármesteri hivatal által kiadott prezentációt is használtunk forrásként.

Rájuk maradt négy nagy projekt, amelyek még különböző munkafázisokban vannak, ezek jelenleg a város legnagyobb és az önrészek szempontjából legjobban elszállt beruházásai is. Itt van mindjárt a Tompa László Általános Iskola felújítása, amit kicsivel több mint 11 millió lejes összértékkel kezdtek el, amiből kicsit több mint 700 ezer lej volt az önrész, mára ez 5,7 millió lejre nőtt – itt fontos megjegyezni, hogy a pályázat nem csak az iskolát tartalmazta, a sétatéri játszótér és a minifocipálya is a projekt része.

Aztán ott a Cserehát zöldövezet és a Csillagvizsgáló, ahol az induláskor az önrész 30 százalék volt – magát a Csillagvizsgáló épületét teljesen saját finanszírozásból építették újjá –, ami 1,5 milliónak felel meg, mostanra ez 4,3 millió lejre nőtte ki magát.

A Székelytámadt várnál 5 százalékos önrésszel indultak, ez bő egy millió volt az egyébként szerződött 21,4 millió lejből. Itt most a polgármester szerint 9,2 milliónál állnak a saját költségek.

A nagy mobilitási projekt pedig a hab a tortán, ez a beruházás mára 15-16 millió lejjel kerül többe.

Több tényező is hozzájárult az árnövekedésekhez, részben a legalapvetőbb: 2019–2020 óta, amikor a szerződéseket megkötötték, jelentősen növekedtek a nyersanyagárak és a minimálbérek. Másrészt vannak olyan pluszköltségek, amiket a polgármesteri hivatal látott szükségesnek, „eldöntöttük, hogy ha a belvároshoz hozzányúlunk, akkor legyen már szép járdánk, szép gyalogosövezetünk” – magyarázta a polgármester –, de máshol például a vízelvezetés került utólag a tervbe.

Látatlanba tervet sose hagyj!

A négy POR-os pályázaton kívül főleg a helyreállítási alapból (PNRR) vannak beruházásai a városnak. 

„A PNRR-es projekteknél más jellegű problémákból adódóan jönnek ilyen óriási önrészek. Van egy-kettő, amihez évek óta nem nyúltak, mi se értettük, hogy miért. Ilyen például a Csillagvár Napközi és a családorvosi rendelők. És rájöttünk, hogy azért nem, mert ott egy elő szakértői vélemény született, amiben azt írták, hogy az épületek minden esetben tökéletes állapotban vannak.

Az Orbán Balázs Iskolában már rájöttünk, és itt a kivitelezőnek is volt egy óriási hibája, de az épület statikailag nincsen rendben, nem áll jól. A szakértő, aki a szakvéleményt írta, meghalt. Kollégák elmondása szerint nem jött ki soha. Valószínűleg már nem volt jó egészségügyi állapotban, de elvállalt még egy pár ilyen munkát, nem gondolta, hogy ilyen problémák vannak az épületeknél. Ott is jelentősen nőttek az önrészek, de ott tervezési hibáknak, illetve rossz szakértői tanulmányoknak köszönhető. Nem csak annak, hogy húztuk az időt nagyon sokáig. (...)

Ilyen szempontból a Csillagvárt el is engedtük, óriási lenne az önrész, tényleg egy nagyon régi pályázat. Még egy évet toljuk, és készítünk egy új szakértői jelentést, hogy lássuk, az épület valósan milyen állapotban van, mielőtt nekikezdünk, hogy ne az legyen, hogy ott is kivitelezés közben jövünk rá, hogy nagyon komoly statikai problémák vannak.”

Elmondta, az időhúzás miatt például a Művelődési Háznál bonyolódtak a dolgok, mert közben változtak a tűzvédelmi előírások, amelyekkel nem számoltak a tervek. Erre most külön 4 millió lejes licitet kell kiírjanak, hogy tűzvédelmileg is rendbe tudják tenni az épületet.

Nem megengedhető a mínusz, de a hitel sem

A város idei költségvetésében mintegy 73 millió lejt neveztek meg mint beruházási részt, de a polgármester szerint ezen kívül is vannak kisebb-nagyobb tételek, amelyek beruházásnak számítanak, csak nem ott szerepelnek tételként a költségvetésben. A város idén 25-30 millió lejt költ beruházásokra, tudtuk meg – ebben benne vannak az önrészei a 73 millió lejnyi beruházási résznek és más fejlesztések önrészei is, a város mindösszesen 25,5 milliós hiteléből az idén felhasználásra kerülő részek és a tavalyról áthozott 4,4 millió lej többlet.

A május 11-i, hétfői tanácsülésen, amelyen a költségvetés elfogadásra került, a polgármester leszögezte, idén nem fognak kölcsönhöz folyamodni – ezt most kérdésünkre is megerősítette. 

„Ez teljesen tudatos döntés. A magam személyes gazdálkodását is világéletemben hitel nélkül intéztem, nem szeretem a hitelt, de Udvarhelynek muszáj volt. Nagyon nagy kérdés, hogy például jövőre a várat hogy tudjuk befejezni új hitel nélkül. Szeretném a 2027-et is megúszni, még nem tudom, lehet, hogy nem veszünk fel újabb hiteleket.”

Arra a gyanúra is reagált, hogy mínuszos a költségvetés: a megyei költségvetéssel ellentétben a helyiben nem lehet hézag, addig kell faragni, amíg a bevételek találkoznak a kiadásokkal. 

25 millió lej hiányzik az általános költségvetésből, de mivel ebben az alintézmények, köztük a kórház büdzséje is benne van, ami önmagában annyi, mint a város saját költségvetése, annyi többlettel rendelkezik, hogy más pluszokkal együtt kiadják a hiányt – csak a tanácsülésre készített prezentációban felejtették el ezt pontosan megjelölni.

Az új pályázati lehetőségek kapcsán arról beszélt, hogy az emberek nem értik, hogy miért nincs rengeteg új pályázat. 

„Azért nincs, mert egész egyszerűen nem volt kiírás. Az én időmben le tudtunk adni öt pályázatot. Az egyik közvilágításra vonatkozik, az elbírálás alatt van. A másik az a digitalizációs pályázat, a CityApp, azt aláírtuk, ott nekifogunk a közbeszerzésnek. A múlt héten írtuk alá Gyulafehérvárral a szerződést, leadtunk a Mária térre és a Küküllőpartra egy-egy pályázatot, jó eséllyel mind a kettő nyerni fog. Ott is, ahogy lehet, aláírjuk a szerződést. Azonnal neki akarunk kezdeni a kivitelezésnek, mert minél tovább halogatjuk, annál inkább nőni fog a munkaerő költsége, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyersanyagköltség is folyamatosan növekedik. Lehet, hogy felfordulást fog okozni, de neki fogunk ezeknek a munkáknak kezdeni, másképp anyagilag nem fogja bírni a város”.

Miértek a döntések mögött

– A működést feléljük. Van közösségi haszna a városnapoknak és egy jó színházi előadásnak is, de ami a város fejlődését leginkább elősegíti, az a beruházási oldalon van. Nekünk az kellene legyen a legnagyobb célunk, hogy működésre minél kevesebbet és beruházásra minél több pénzt tudjunk tenni – válaszolta kérdésemre, hogy miért döntöttek úgy, hogy a beruházások lesznek fókuszban, miközben a működési költségeket pedig megszorítják.

Hozzátette, ebben az évben ingatlanadóból valamivel többre számítanak, de a személygépkocsik esetében jelentős lesz a csökkenés, mert lenullázták a város pluszadóját. 

Mindeközben a városban sorra szűntek meg a munkahelyek, így egyre kevesebb pénz kellene visszajöjjön Bukarestből személyi jövedelemadóból, egyelőre ellensúlyozza ezt azonban a minimálbér növekedése, és hogy vannak olyan vállalatok Udvarhelyen, amelyek piaci körülmények között is „jól muzsikálnak”.

Nincs sunnyogás, leépítések lesznek

Elmondta, Udvarhelyen a működési költségek rendszeresen elég sokba kerülnek, a költségvetés nagy hányadát viszik el a többi városhoz képest. Ez is szerepet játszott abban, hogy ott karcsúsítanak. Szerinte az alintézményekben és a polgármesteri hivatalban is zokon veszik ezt a kollégák, mert alapvetően nem dolgozik nagy aparátussal a városháza. Amikor az év elején le kellett építeni a posztok harminc százalékát, Udvarhelyen senkit nem kellett kirúgni, annyira sok volt a betöltetlen állás.

Azonban a polgármester úgy látja – és nem csak ő –, hogy nem elég gördülékeny a polgármesteri hivatallal való kapcsolat és együttműködés. 

„És ez nem feltétlenül azért van, mert nagyon túlterheltek az emberek, hanem mert kell egyfajta megújulás, kell egyfajta átszervezés. Mindig vitatkozom a kollégákkal, hogy egyre több pénzt költünk digitalizációra. (...) Egy vállalatvezetőnek is, de nyilván ilyen szempontból nekem, mint polgármesternek is úgy éri meg költeni a digitalizációra, ha ezzel párhuzamosan leépítek a személyzetből. De nálunk ezt nem tudjuk megcsinálni. Esztelenül költünk digitalizációra úgy, hogy az embereink nem használják ki sem a digitalizáció adta lehetőségeket, és nem is segítenek nekünk elmondani azt, hogy oké, akkor itt egy kollégára már talán nem lesz szükség, mert sikerült automatizálni a könyvelésen valamit”.

Az alintézményeknél is voltak megszorítások, nem nőtt a költségvetésük, illetve el kellett engedjenek terveket, „de még nem nyúltunk a személyzeti struktúrához. Ott tőlük várok javaslatokat, mert azért az sem korrekt, hogy itt a hivatalban mi meg fogjuk húzni még jobban a nadrágszíjat, de azt látjuk, hogy egyes alintézményeinknél azért nem figyelnek annyira oda a költésekre, mint mi” – mutatott rá a polgármester.

Példával is jött: a múlt héten az egyik önkormányzati képviselő egy óvodai szereplésen volt, és azt tapasztalta, hogy tűzforró a radiátor, pedig sem a kinti időjárás nem indokolta, sem az időpont, hiszen hétvége volt. De tudnak olyanról is, hogy egy alintézményben a könyvelő a dupláját keresi annak, amit egy könyvelő kap a polgármesteri hivatalnál. Szerinte ez nem korrekt, de ezeken kívül is látnak nem hatékony dolgokat. Állítja, ezekből a megszorításokból nem érezhet semmit a városlakó, sőt, a kórháztól megkapják ajándékba a feedbackrendszert, miután ott is a teljes intézményre kiterjesztették, és így majd a városháza munkájáról is lehet visszacsatolást adni.

– Lesz egy nagyobb fajta szigor, egy új beléptetési rendszeren dolgozunk itt a városházán. Azt szeretnénk látni, hogy a kollégák a munkaidejükben dolgoznak, itt vannak bent, és nem kint sétálgatnak a városban, mert tapasztaltunk ilyent is. Noha az elején, amikor megérkeztem, nagyon kértem a kollégákat, hogy erre ne legyen példa. A korábbi megszokást, hogy néha benézünk egy turkálóba, néha elmegyünk, ne adj’ isten, munkaidőben egy kozmetikushoz, azt nagyon-nagyon gyorsan felejtsék el. Talán az elején ez hatott, de azt kell megállapítsam, akkor, amikor én is olyan szerencsés helyzetbe kerülök, hogy kicsit ki tudok menni munkaidőben a városba, hogy rengeteg kollégával szembe szoktam menni. És ezt nem tartom normálisnak, vagy ha valami fontos dolguk van, igen, azt meg kell oldani, a banknak is van egy nyitvatartása, de akkor azt az időszakot le kell dolgozni.

Pontosította, az átszervezés és a hatékonyabbá tétel leépítésekkel is fog járni: