Borboly Csaba visszatért megmenteni Homoródfürdőt

Hargita megye legnépszerűbb politikus-influenszere, Borboly Csaba, április 24-én egy videóban robbantotta ki a botrányt: Homoródfürdőn valami nagyon nincs rendben, írta, miután több család történetét hallgatta végig a helyszínen.

Szervezett érdekcsoportok embereket fenyegetnek, lehetetlenítenek el, hogy azok a házukat és telküket adják el nekik, írta Borboly. Meghívott mindenkit hétfő délutánra a helyszínre, ahol bemutatja több család történetét, és nyilvánossá teszi a helyzetet.

Filmecskéjében nagyon furán fogalmaz, nem mond neveket, nagyon általános jelenségként tálalja ezt a valamit. A nézőnek gyanús is lehet, hogy valami kamutéma, aminek nincs elég alapja, csak nézettséget akar produkálni, ahogy azt a múltban többször is megtette. De nem, ez most nem kamutéma, ez egy tényleg létező nagyon komoly ügy, de Borboly szerintem azért nem nevezi meg tisztán, hogy miről is van szó, mert ő is fél. Majd később kiderül, hogy mitől.

Borboly furcsán hirdette meg az eseményt, azt ígérte, hogy két órával az akció előtt közzéteszi a kezdési időpontot. Ezért sokan az érdekeltek közül a hétfő delüket úgy töltötték, hogy frissítgették Borboly Facebook-oldalát. Aztán futótűzként terjedt az érdeklődők között a hír: fél 5.

Szép számban jelennek meg az emberek fél 5-re, és Borboly is pontos. Úgy érkezik, hogy közben egy laptopon dolgozik.

Örömmel látom, hogy vele van filmezős sofőrje is, akivel egykor házhoz jött hozzánk a pofonért. Régi jó ismerősökként üdvözöljük egymást. Az idő minden régi kalandot szebbé tesz.

Szépen kezet fog mindenkivel.

Pár barátságos szót vált Bálint Antallal, a Macops tulajdonosával, érdeklődik a Szejkéről, majd a fülébe súg valamit.

Megkéri az embereket, hogy álljanak félkörbe vele szemben, a napnak háttal, úgy, hogy ő legyen a fénnyel szemben.

Alig kezdi el a beszédét, megérkezik Lőrincz Csaba szentegyházi polgármester. Nagy vagányul, zsebredugott kézzel kiszáll az autóból, ironikus mosollyal odanyomja, hogy ő nem ide indult, gyűlése van Udvarhelyen, de egy picit zavarni fog itt. „Csak fejezzem be, jó?” – kéri ki magának Borboly.

De a polgármester nem hagyja, hogy befejezze. Bárkinek szívesen válaszol, mondja, hivatalosan, nem ilyen szubkultúrás videós üzenetekben. Eddig is fogadott bárkit szívesen, és ezután is fog, ezt mindenki tudja, még Bajkó Éváék is.

Közben a megszólított Bajkó Évának és még több más helybélinek az arcán látszik, hogy tiltakoznak ez ellen, néhányan morognak is magukban, hogy őket nem fogadta.

Borboly kihasználja a lehetőséget, és mielőtt a polgármester továbbállna, elegánsan kikezdi: „Csak arra kérlek, Polgármester úr, ma kaptál egy kérést tőlem, ha lehet, holnap légy szíves, válaszolj rá.”

A polgármester ugyanolyan nagyvagány stílusban passzolja vissza a labdát: „Olyan volumenű anyagot nem lehet egy nap alatt válaszolni.”

A Csabák harca hamar véget ér, Lőrincz beül az autójába és elhúz, Borboly marad és folytatja ünnepi beszédét. Amelyben elmondja körülbelül ugyanazt, amit az előző videójában elmondott. Hogy ez megengedhetetlen, hogy ilyen megtörténjen, és hogy ő azért foglalkozik ezzel, mert fontos a nyilvánosság. 

Nem sok konkrétumot mond, minden tág és megfoghatatlan, olyannyira, hogy a gyűlés után az egyik jelenlévő ismerősöm megkérdi: „Mit értettél te ebből az egészből meg? A főnökök közt van valami rivalizálás? Titánok harca. Mi a nagy gond? Idáig is ez a Lukács garázdálkodott itt, most hirtelen mitől ébredt fel Borboly?”

Csakhogy Borbolynál nem Benedek Lukács, a Lobogó tulajdonosa, Homoródfürdő önkoronázott kiskirálya húzta ki a gyufát, ők köztudottan jóban vannak. Hanem Lukácsnak a konkurenciája. De ez nem nagyon derül ki Borboly beszédéből, nagyon ügyel arra, hogy ne mondjon neveket és tényeket, hogy ne legyen támadható. Rövid beszéde után gyorsan átadja a szót a jelenlévőknek.

Mint a felszólalásokból kiderül, a jelenlévők több mint háromnegyede nem emiatt a telekügy miatt jött ide, hanem mindenki a saját problémájával. Az egyik résztvevő szerint „oportunisták”. Szegények ki tudja, hogy mióta várják már az alkalmat, hogy kimondhassák valakinek, ami nekik fáj. Van, aki a szemeteskuka hiányáról panaszkodik. Van, akinek a Harvíz vágja le a vízcsövét, és a villanya is Lukácson keresztül megy. Van, akit a medvék jelenléte zavar, és alaposan elmeséli, hogy hogyan próbálta megközelíteni a házát, amikor a medve ott volt. Van, aki arra panaszkodik, hogy a fentebb lévő Lobogó-komplexum ellehetetleníti a lentieket azzal, hogy belenyomja a nagy mennyiségű szennyvizet a patakba.

Vannak, akik szomszédos településekről érkeztek, különféle földügyekkel. Egyik a szentegyházi strand környékén lévő, ehhez hasonló útlezárásos problémával jött, a másiknak a volt vasgyár focipályájával gyűlt meg a baja. De van olyan ember is, aki arra panaszkodik, hogy Homoródfürdő kisistene, Benedek Lukács garázdálkodik az ő kárára. Van baj elég a környéken, csak a felszólalásokból nehéz kihámozni, hogy melyik panasznak lehet köze ehhez a mai ügyhöz, és melyiknek nem.

Egy résztvevő megkérdi Borbolyt, hogy az utat az Ilona völgyében mikor fogják leaszfaltozni. Erre ő kihasználja az alkalmat, hogy ismét rúgjon egyet Bíró Barna Botondba. Elmondja, hogy a megyei tanács tervei szerint ennek az útnak a kilométere drágább lesz, mint az autópályáé. Ő ezt ellenezte, de hiába.

Figyelem, hogy az utóbbi időben Borboly és a csíki tanácsosok erősen támadják Bírót, még a megyeháza sajtóközleményében is láttam ilyet, hogy Borboly felszólalt, hogy a költségvetés nagyratörésének nincs iránya. Szinte minden videójában, bejegyzésében odaszúr az őt váltó elnöknek.

De visszatérve az útra, nem akarok beleszólni a Borboly és a helyiek beszélgetésébe, de emlékszem még azokra az időkre, amikor 2013 táján Lénárd András, Borboly egyik kedvezményezettje vízerőművet akart építeni itt Homoródfürdőn, és Borbolyék azzal zsarolták a lakosságot, hogy ha engedik, hogy a vízerőmű csöveit az út alá rakják lefele végig az Ilona-völgyén, akkor kapnak aszfaltot. Aszfalt azóta sincs, de vízerőmű sincs, szerencsére.

Miután mindenki kipanaszkodta magát minden más témában, szóhoz jutnak azok is, akik érintettek a mostani ügyben.

Az egyik hölgy meséli: a férjével ketten építették ezt a házat 30 éven keresztül. 101 lépcsőfokon hordtak ki mindent, hatalmas munkájuk van benne. Történt egy tragédia a családjukban, ezért is nincs teljesen befejezve a ház. Ő már le is mondott a házról, de a lányuknak szánnák, és a vejük befejezné. 30 évnyi munkájuk van benne, hitelt is vettek fel érte, ráment az életük, és most teljesen el vannak zárva. Ki az, aki ezt csinálta? Hova tűntek el a villák, ki tüntette el a lépcsőt és milyen jogon? A hivatal hogyan adott engedélyt erre?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel. A férje hátulról próbálja érintéssel félbeszakítani, sikertelenül, érződik, hogy nagyon ki akarja önteni a fájdalmát. Kérdései nagyon jók, csak kell érteni hozzá a kontextust.

Hogy kedves olvasóink is megértsék, miről van szó, teszünk egy rövidebb kitérőt a múltba.

A fenti képet 2022 nyarán készítettem, amikor azt dokumentáltam, hogy Homoródfürdő feltörekvő új kiskirályai kivágatták a gyönyörű fenyőfasort a nemrég megvásárolt területükről. Ezen a képen látszik egy út, piros nyilakkal rá is mutatok. Ez az út, azaz ennek hiánya a mostani konfliktus fő oka.

Nézzük meg egy picit közelebbről! Ezt a képet is 2022-ben készítettem, mert szépen látszott rajta, hogy miként omlasztanak össze egy régi villát úgy, hogy kiszedik alóla az alapot, a faragott köveket.

A helybéliek azt is tudták, hogy ki tette, egy következő anyagban erről is fogunk majd beszélni, hogy milyen áldásos tevékenységet folytatott a település régi kiskirálya. De most azért fontos nekünk ez a kép, mert látszik rajta a már említett út is, és az épület bal oldalán látszik a lépcső is.

Ez az a lépcső, aminek a 101 lépcsőfokáról beszélt a hölgy, hogy ezen hordták fel az építőanyagot a háznak.

Ezt a képet 2023 nyarán készítettem, az egyik helybéli kérésére. Ezen már az látszik, hogy egy kis buldózeres munkának köszönhetően a villák eltűntek, az út eltűnt, és a lépcsőnek is nyoma veszett. Néhány háznak a bejárása is megszűnt. Egészen pontosan 5 ház érintett.

Hogy ezt hogyan tudták megtenni, és a szentegyházi önkormányzat miért hagyta, nem tudhatjuk. Majd később kiderül, miután beszélgetünk a polgármesterrel.

Az akkori telekkönyv alapján a terület egy Har Invest Royals nevű cég tulajdona volt, ők a kápolnási polgármesteri hivataltól vásárolták meg. A telekkönyv alapján ugyanaz a cég vette meg a lentebbi 65 áras területet is lent a fürdő mellett, amelyikről a fenyőfákat kivágták. Hogy hogyan tudta megvenni ez a cég ezt a területet, mikor a szomszéd telektulajdonosoknak nem akarta eladni a kápolnási polgármester, ez egyelőre rejtély marad, amíg nem beszélek vele, és gyanítom, hogy a politikának is köze van hozzá. Mutatom, miből gondolom:

Ezt a cégháló-ábrát még akkor generálta a Listafirme, s én lementettem. Ezen szépen látszik, hogy kikhez áll közel ez a biznisz. A szálak Gyergyóremete felé mutattak, NER-es csúcsvállalkozók irányába.

A helybéliek arról beszéltek akkortájt, hogy egy Kádár Mózes nevű valaki irányította a dózerolási munkálatokat. Nekem akkor nem mondott semmit a név. Utólag megtudtam, hogy egy abásfalvi származású magyarországi csúcsvállalkozó, ő vásárolta meg a Matrica épületét, és vágatta ki az előtte lévő fasort (erről írtunk is), az övé a Junior épülete is, meg még ki tudja mennyi más ingatlan.

Mikor az egyik helybéli tiltakozott az út eltüntetése és a dózerolás ellen, akkor kapta meg azt, amit Borboly is kiemelt bejegyzésében, hogy: „ha nem adod oda a házadat, akkor úgy bebetonozunk, hogy a csillagos ég lesz a szállásod”.

A tiltakozót Gálfi hívatta be magához, és megpróbálta megfélemlíteni Kádár Mózes kérésére, állítja az illető, erről majd később mesélek, annál a résznél, ahol majd ő mesél. 

Na de térjünk vissza a történelmi kitérőről Borboly gyűlésére, mert most következik a legtanulságosabb és legizgalmasabb rész.