Szerződést bontott a közmédia ideiglenes vezetése a külhoni tudósítói hálózattal
Bizonytalan helyzetbe kerültek a külhoni stúdiók, sorra bocsátják el alkalmazottaikat.
November elsejétől új feltételek mellett működik a magyar közmédia külhoni tudósítói hálózata. A korábban kilátásba helyezett szerződésmódosításokat és -bontásokat időközben meglépték: Bukarestben felszámolják az állandó televíziós tudósítói pontot, Székelyudvarhelyen a korábbi bevételek mintegy 80 százalékának elvesztésével számolnak, Kolozsváron pedig egyelőre nem fogadták el az új feltételeket, és tovább tárgyalnak a közmédia vezetésével.
A változások a magyarországi közmédia átfogó átszervezésének részei, amelyről korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk. A magyarországi kormányváltást követően az új vezetés hozzákezdett a korábban a Fidesz-kormány politikai befolyása alatt működő közmédia átalakításához. A cél egy politikailag függetlenebb, átláthatóbb és költséghatékonyabb közszolgálati média létrehozása, ami nemcsak a hírműsorok és a szerkesztőségek működésének újragondolását jelenti, hanem az intézményrendszer és a korábbi szerződéses kapcsolatok teljes felülvizsgálatát is.
Ez is érdekelhet:
Udvarhelyi Hírportál
Ennek részeként júliusban megszűnt a korábbi közmédia működését és műsorgyártását finanszírozó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) önállósága, miután beolvadt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be. Az átalakuló szervezet Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven viszi tovább a televíziós és rádiós közszolgálati feladatokat, miközben a Magyar Távirati Iroda (MTI) ismét önálló hírügynökségként működik majd. A közmédia irányítását és felügyeletét is átszervezték, a korábbi vezetési rendszer helyét új, a politikai befolyást korlátozni hivatott struktúra veszi át.
Az átalakítás azonban még nem zárult le. A közmédia végleges vezetésének kiválasztása és az új műsorstruktúra kialakítása továbbra is folyamatban van, miközben a korábbi szerződések felülvizsgálata és a kiadások csökkentése már elkezdődött. Ez érinti azokat a határon túli stúdiókat és tudósítókat is, amelyek hosszú éveken keresztül rendszeresen készítettek televíziós beszámolókat a magyar közmédia számára.
Bukarestben felszámolják a televíziós tudósítói pontot
A változások egyik legkézzelfoghatóbb következménye Bukarestben jelentkezik, ahol a magyar közmédia megszünteti az állandó televíziós tudósítói jelenlét finanszírozását.
Baranyi László, a bukaresti tudósításokat 2012 óta készítő Media Bridge vezetője lapunknak elmondta, hogy időközben (korábbi cikkünk megjelenését követően - szerk. megj.) írásos szerződésmódosítási javaslatot is kapott, amelyből egyértelművé vált számára: a közmédia a továbbiakban nem kíván állandó televíziós tudósítói pontot működtetni a román fővárosban.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi változtatás nem érinti az MTI munkatársait, ők továbbra is folytatják munkájukat, mivel a hírügynökségi tevékenységet külön kell választani a televíziós tudósítói poszttól. A mostani döntés azt a technikai és személyi hátteret érinti, amely lehetővé tette, hogy a magyar közmédia rendszeresen, szükség esetén akár azonnal televíziós tudósítással jelentkezzen a román fővárosból.
Bukarest helyzete ebből a szempontból különbözik a nagyobb erdélyi magyar központokétól. Míg Székelyudvarhelyen vagy Kolozsváron helyben élő magyar szakemberekre lehet építeni, a román fővárosban külön infrastruktúrát kellett kialakítani az állandó televíziós jelenléthez. Irodát béreltek, technikai eszközöket telepítettek, és biztosították a szükséges munkatársak helyszíni jelenlétét (akik az ország magyar ajkú régióiból költöztek fel a fővárosba - szerk.megj).
Az új szerződéses konstrukcióban viszont a közmédia már nem kívánja finanszírozni ezeket az állandó költségeket, hanem alkalmi megrendelésekre építene.
– Nálunk az eseti megrendelés nem megoldás. Nálunk az eseti megrendelés azt jelenti, hogy gyakorlatilag lemondott a közmédia az itteni tudósítói posztról, mert ha nem biztosítja az ittlétünket, akkor egyszerűen itt nem lesz rendelkezésre állás – fogalmazott Baranyi.
Baranyi az interjú idején arról számolt be, hogy megkezdte a bukaresti televíziós iroda felszámolását: meg kell szüntetni az irodabérlést, a különböző előfizetéseket, és el kell szállítani az évek során oda telepített technikai felszerelést. A változás közvetlenül három ember munkáját érinti: egy tudósítóét, egy operatőrét, valamint Baranyiét, aki a televíziós tevékenység szervezésében és irányításában vett részt.
A Media Bridge vezetője nem vitatja, hogy a közmédia maga dönthet arról, fenn kíván-e tartani televíziós tudósítói posztot Bukarestben, a döntés időzítését azonban nem teljesen érti, hiszen az új műsorstruktúra még nem alakult ki, így az sem tudható, milyen igény lesz a jövőben a határon túli tudósításokra.
Székelyudvarhelyen a bevételek 80 százaléka is kieshet
A székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió esetében nem szűnik meg az együttműködés, az új feltételek azonban alapjaiban változtatják meg a működését.
Jakab Endre stúdióvezető lapunknak megerősítette, hogy a korábbi, eredetileg december végéig érvényes szerződésüket felmondták, és november elsejétől már új megállapodás alapján dolgoznak.
Miközben a stúdiónak továbbra is biztosítania kell a folyamatos rendelkezésre állást, a közmédia már csak a ténylegesen megrendelt és elkészített anyagok után fizet. Jakab számításai szerint ez a korábbi bevételeik mintegy 80 százalékának elvesztését jelentheti.
– Gyakorlatilag nem változik a mi kötelezettségünk, mert rendelkezésre állást ír a szerződés. Viszont jó esetben, hogyha tudunk teljesíteni, akkor 80 százalékos a bevételkiesés. Gyakorlatilag a 20 százalékát tudjuk megkapni annak, amiből működtünk eddig – magyarázta a stúdióvezető.
A folyamatos rendelkezésre állás korábban azt jelentette, hogy a stúdiónak bármikor képesnek kellett lennie forgatócsoportot indítani egy adott helyszínére, akár élő televíziós bejelentkezéshez szükséges felszereléssel, mindeközben pedig a többi munkatársnak az előre vállalt megbízásokat is teljesítenie kellett.
Jakab elmondása szerint volt olyan időszak, amikor négy különálló stábot tudtak kiállítani. A legnagyobb kapacitással működő időszakban összesen 13 ember vett részt a produkciók elkészítésében, és előfordult, hogy egyetlen hónapban akár 70 anyagot is szállítottak a magyar közmédiának.
Azóta azonban jelentősen visszaestek a megrendelések. Jakab szerint különösen az elmúlt négy évben csökkent a közmédia igénye a székelyudvarhelyi anyagokra, a magyarországi kormányváltás után pedig még kevesebb felkérést kaptak.
A stúdióvezető elmondása szerint a nyár elején már két munkatársuktól meg kellett válniuk, az új feltételek miatt pedig további munkaszerződések felbontására lesz szükség. Az új megállapodást ennek ellenére elfogadták, hogy jogilag továbbra is együttműködhessenek a közmédiával, és teljesíthessék a folyamatban lévő megbízásokat.
A stúdió jövője azonban bizonytalan. Jakab szerint az év végéig megpróbálnak további finanszírozási lehetőségeket találni, akár önkormányzatok vagy más intézmények bevonásával. Abban bízik, hogy legalább a szakmai csapat egy részét együtt tudják tartani, amíg kiderül, a közmédia új vezetése mekkora szerepet szán a külhoni tartalmaknak.
A Székelyföldi Stúdió nem először kerül hasonló helyzetbe.
Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a 2000-es évek második felében a finanszírozási nehézségek és műsorstruktúrák átalakulása miatt szintén jelentősen visszaestek a külhoni műhelyek megrendelései, mégis kicsit más helyzet volt.
Bár látni közös pontokat is, akkoriban a Duna Televízió még külön költségvetéssel működött, így például a Székelyföldi Stúdió is menekülhetett hozzájuk az MTVA-s megrendelésvisszaesések idején. Természetesen ez nem volt elég a fennmaradáshoz, így a székelyudvarhelyi stúdió önkormányzati segítséget vett igénybe, amely mellett saját készítésű műsorokkal próbált jelen maradni a műsorfelületet biztosító Duna Televízió kínálatában. Ezen saját készítésű műsorok közé tartozott a Székelyföldi magazin is, amelyből később Székely kapu címmel rendszeresen jelentkező műsor lett, és 2014 végéig összesen 129 adást ért meg.
Jakabék az eltelt évtizedekben nemcsak szerkesztőségi tapasztalatot halmoztak fel, hanem jelentős technikai infrastruktúrát is kiépítettek. A stúdió ma már többkamerás élő közvetítésekre is alkalmas, korábban például a csíksomlyói búcsú és az Erste Liga jégkorongdöntőinek televíziós közvetítésében is részt vett.
Ezekhez a produkciókhoz azonban nem elegendő a megfelelő felszerelés. Olyan tapasztalt operatőrökre, technikusokra, rendezőkre és szerkesztőkre is szükség van, akik összehangoltan tudják működtetni a rendszert. Jakab szerint az évtizedek alatt kialakult szakmai kapcsolatrendszerük Kolozsvártól Sepsiszentgyörgyig terjed, de egy-egy alkalmi produkcióra könnyebb összeállítani egy csapatot, mint folyamatos tudósítói munkára.
A kialakult helyzetről Tarr Zoltán minisztert és más magyarországi kormányzati szereplőket is tájékoztattak, konkrétumok azonban egyelőre még nincsenek.
Kolozsváron még nem fogadták el az új feltételeket
A kolozsvári Video Pontes egyelőre nem fogadta el a magyar közmédia által felajánlott szerződéses feltételeket.
Maksay Ágnes, a stúdió vezetője lapunknak megerősítette, hogy megkapták a változásokról szóló értesítést, de válaszukban jelezték, hogy nem értenek egyet az új konstrukcióval. Az interjú idején még folytak az egyeztetések, ezért azok lezárásáig nem kívánt részletesen nyilatkozni.
Annyit azonban elmondott, hogy számításaik szerint az új feltételek a korábbi finanszírozás 85–90 százalékának elvesztésével járnának, miközben a stúdió kötelezettségei lényegében változatlanok maradnának.
– Azt akarják, hogy állandó rendelkezésre állás legyen, de ennek ellenére a költségeket 85–90 százalékkal vissza akarják venni. Ettől függetlenül minden maradna a szerződésben, ami eddig is volt – fogalmazott Maksay.
Egyelőre nem tudni, hogy a Video Pontesnek sikerül-e kedvezőbb feltételeket elérnie, és az sem világos, milyen következményekkel járna a stúdió működésére nézve, ha végül változatlan formában kellene elfogadniuk az ajánlatot.
Visszaállítható lesz, ami most leépül?
A három stúdió helyzete jól mutatja, hogy a külhoni tudósítói hálózat átalakítása nem feltétlenül jelenti magának a tudósítói tevékenységnek a megszüntetését. A magyar közmédia továbbra is rendelhet beszámolókat az erdélyi partnereitől, a szerződéses kapcsolatok egy része is fennmarad. Az azonban már korántsem biztos, hogy a korábbi rendszerhez hasonlóan rendelkezésre áll majd az a szakmai és technikai háttér, amely lehetővé tette a rendszeres tudósításokat és az élő televíziós bejelentkezéseket.
Egy alkalmi megbízások alapján dolgozó újságíró vagy forgatócsoport képes lehet beszámolni egy előre ismert eseményről. Az állandó tudósítói jelenlét viszont ennél többet jelent:
