Legrövidebb út Trump szívéhez: a zsebe

Trump amerikai elnök még elkötelezettebbé vált az oroszok mellett, miközben a pártja kezd beletörődni abba, hogy a félidős választásokból most már biztosan megtépázva fognak kijönni. Már ha nem csalnak, persze. Ott tartunk, hogy előre jelzik: hogy nem fogják elismerni az alaszkai választások eredményét, ha nem az ő emberük nyeri meg. Úgynevezett demokrácia.

Érdekes módon az oroszok is elszólták magukat október vége felé: Dimitrij Usakov ezt mondta: „A Kreml tanácsadója hangsúlyozta, hogy a rendezésről nem elegendő kizárólag Kijevvel egyeztetni. Szerinte Európa teljes mértékben támogatja Ukrajnát, ezért az európai álláspont akár meghatározó tényezővé is válhat a háború lezárásáról szóló tárgyalások során.” 

Ne kérdezze a kedves olvasó, hogy történhetett, hogy egy pillanatra nem hazudott az orosz fél. Mindenesetre gyorsan korrigáltak, és újra az a nóta, ami már 2022 óta, azaz Moszkva csak Amerikával akar Ukrajnáról tárgyalni. Igen, tudom, a belinkelt cikkben Ukrajnát is említik, de nem véletlen, hogy eddig Putyin sosem mutatkozott ukrán küldöttséggel, és főleg nem Zelenszkijjel.

Putyin egész háborús retorikája, sőt mostanra lényegében a politikai jövője, arra épül, hogy az oroszok nem ismerik el, hogy Ukrajna valódi, legitim ország. Ha Zelenszkijjel mutatkozna, azzal lényegében elismerné, hogy Ukrajna valódi ország, sőt, még azt is, hogy Zelenszkij vele egyenrangú és elismert államfő. 

Nekünk lehet, hogy ez nem jelent semmit, de az orosz nacionalista világnézet szerint  ez lényegében súlyos sértés az állam és a nemzet ellen, amit nem biztos, hogy Putyin túlélne – politikailag vagy akár fizikailag. Nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyozni, hogy 

Putyin sorsa egybeforrt a háború sorsával, 

már nem tudja abbahagyni anélkül, hogy az uralma belerokkanna. És azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy valódi diktatúrák nem szoktak békésen ilyen éles kanyarokat venni. 

Ugyanez az oka annak is, hogy az ezután következő Witkoff-Kushner „béketárgyalások” még akkor is halálra lennének ítélve ebben a formában, ha Trump emberei komolyan gondolnák azokat.

Október 29-én a Le Monde arról írt, hogy Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszolgálat (HUR) vezetőjét Witkoff kioktatta arról, hogyan kellene anyagi előnyt kovácsolnia a helyzetből – mert nemzeti érdek ide vagy oda, a trumpi oldal folyton azt keresi, hogyan cseppenhet nekik is pár dollár. 

Budanov, akit az oroszok dokumentáltan legalább tízszer próbáltak meggyilkolni, és akinek a felesége 2023-ban nehézfém-mérgezéssel került kórházba, nem értékelte annyira ezt a beszélgetést. Azt írják, hogy eléggé felháborodott. A lap szerint azt is hozzátette, hogy az országmodelljük nem Belarusz, hanem Lengyelország. Valljuk be, elég tiszta, hogy a kettő közül inkább melyik országban szeretné nevelni bárki a gyermekeit-unokáit. Budanov egyébként később tagadta, hogy ez a beszélgetés így folyt volna – de hát nem is fogja beismerni publikusan a sértődékeny Amerika előtt, hogy nézeteltérés volt.

A két humanitárius

A sértődékeny Trump és Egyesült Államok közben azt sem ismeri el, hogy az oroszok segítik Iránt, embereket ölnek Bulgária és Románia partjainál, és a lehető legtöbb módon nevetségessé teszik Amerikát. Witkoff például humanitáriusnak nevezte Putyint. Ez olyan kontextusban, hogy nagy nehezen sikerült kimenteni egy amerikai tanárt az oroszok markából. A 74 éves embert az oroszok azzal vádolták, hogy zsoldosként szolgált az ukránoknak. Hetvennégy éves. 

Trump új barátai, a humanitárius oroszok, kimondottan durván bántak Hubbarddal a nemzetisége miatt, kínzást és szexuális megaláztatást szenvedett el.

Közben meg Trump a Patriot légvédelmi rendszerek átadásának blokkolásával és a Starlink katonai verziójának az akadályozásával Ukrajnában szó szerint civilek halálát okozta. A saját kezével. Trump és Putyin, a humanitáriusok. 

Az amerikai külügy péntek este (romániai idő szerint) sebtiben jóváhagyta 500 Patriot rakéta eladását (európai és kanadai pénzen), de ez nem sokkal több kampányfogásnál, ugyanis évek múlva legyártott rakétákra vonatkozik.

Úgy tűnik, talán a republikánusoknak is kezd kicsit sok lenni az, ahogy Trump megalázza magát és az országot Putyin előtt – de majd akkor számolok be erről, ha látom, hogy tényleg fajsúlyos kritikával állnak elő. Titokban megfogalmazott kritikák, gyenge fenyegetések nem fogják megállítani Trumpot. Már túl sokszor hunyászkodtak meg a republikánus vezetők a MAGA-vezér előtt ahhoz, hogy elhiggyük, hogy bármelyikükben is maradt gerinc, és óva intenék ettől mást is.

Ukrajna rájött, hogy kell beszélni Trumppal

Viszont az látható, hogy az ukrán fél áttért az eddigi kontraproduktív európai megközelítéstől – vagyis Trump hízelgéssel való megnyerésének kísérletéről – a kanadai és kínai módszerre. Azaz: nem félni, ellentmondani és szembeállni Trumppal. Láss csodát, ezután a Starlink újra jól működött. Újra és újra kiderül, hogy Trump hamar feladja, ha ellenállásba ütközik, de ha valaki hízelegni kezd neki, azt előbb-utóbb meggyűlöli, és még el is tapossa.

Az amerikai cégeket is próbálja behúzni magával a sárba a sárga hajú elnökük. Távol álljon a jenkiktől, hogy morális kérdésekért lemondjanak pénzről, de azért ez már nekik is kezd sok lenni, úgy tűnik. Ha másért nem is, tartanak a későbbi büntetőjogi felelősségre vonástól, és az európai piacoktól is. Az interneten terjengő, Európát mocskoló propagandával ellentétben az üzletembereknek még mindig világos, hogy Európa továbbra is a világ leggazdagabb régiói között van, és érdemes jóban lenni vele. Na de nézzük is meg, miről beszélek.

Grönland

Az egyik eset: Amerika azzal érvelt Grönland elcsatolása mellett, hogy csak így lehet Kínát és az oroszokat a stratégiai sarki régiótól távol tartani. Nemrég kiderült, hogy Trumpék végig azon dolgoztak, hogy orosz cégeket csempésszenek Alaszkába cseppfolyósított gáz (LNG) előállítása céljából. A szankcionált Novatek orosz cég finanszírozott ugyanis egy projektet, és ezt nagy erőkkel igyekeztek elrejteni a többi amerikai partner elől. Azaz az eddig ellenségnek beállított oroszokat nemhogy a sarkkörre, de az egyik amerikai államba hívták be. Abba az államba ráadásul, amelyet az oroszok időről időre visszakövetelnek, hasonlóan ahhoz, ahogy Ukrajnát is követelik – Alaszkát ugyanis az oroszoktól vásárolták meg az amerikaiak a cári időkben. 

Ennek az égvilágon semmi értelme: az oroszok is a nyugati technológiát használják a kitermeléshez, és Nyugaton bőven megvan a szaktudás és a tőke is. Csakhogy a nyugati cégek nem elég nyitottak arra, hogy tömködjék Trump zsebeit, az oroszok viszont tudják, hogy ez a legrövidebb út Trump szívéhez. Úgyhogy inkább az oroszokkal akar üzletelni az öreg, ha törik, ha szakad.

Bár az oroszok is meggondolhatnák még egyszer, hogy mennyire érdemes lefizetni Trumpot – a szaúdiak és a katariak kárán tanulja épp meg a világ, hogy a szava egy fabatkát sem ér. Amint zsebre vágta  a pénzt, meg is feledkezett arról, aki adta.

A dízel

A másik eset pedig az, hogy bár Trumpék erőltetik az orosz dízel importját, az oroszoknak fizikailag nincs annyi dízelük, hogy az érdemben számítson Amerikának. De az amerikai cégek és kikötők egyelőre nem igazán nyitottak a Trump-adminisztráció törvényi cselezéseire, és egyelőre nem akarják fogadni az árut. Persze majd meglátjuk, hogy ki enged a nyomásnak vagy a pénz csábításának, mert mindig akad valaki, de Trumpék jóval lelkesebb fogadtatásra számítottak. Egyébként az olajvállalatok azóta sem rohannak Venezuelába befektetni, Trump egymagában kevés ahhoz, hogy bárki elhiggye, hogy nem fogja megégetni magát ezekkel a gyanús ügyletekkel.

Ha nem segít, legalább kicsit árt

Miközben Trump igyekszik feloldani a szankciókat, nyomást gyakorolni Ukrajnára, Putyint mosdatni – meghívta a G20-találkozóra Miamiba –, Zelenszkijt és az ukránokat hibáztatni az üzemanyagárakért és kényszeríteni őket, hogy ne lőjék az orosz finomítókat, aközben ne feledjük, hogy Putyin egy paranoid, de ravasz KGB-s maradt. Nem fogják meghatni a Witkoff-féle hízelgések, és nem fog hinni Trumpnak. 

Usakov kiszólása is mutatja, hogy azt is kezdik belátni, hogy Trumpnak vajmi kevés befolyása van az ukránokra, hiszen eleve nem is ad nekik szinte semmit. Úgyhogy inkább tovább folytatják az európai hajók, fegyvergyárak és repterek elleni támadásokat, és gyújtogatják az amerikai haditechnikát Lengyelországban. Október 28-án Törökország 85 embert tartóztatott le ilyen és ehhez hasonló cselekmények gyanújával. Trump koponyáján kívül továbbra sincs orosz–amerikai barátság.

A kezdeti félelmek ellenére úgy néz ki, hogy a Trump okozta üzemanyagválság és a vele járó áremelkedés sem elég ahhoz, hogy az orosz gazdaságot kisegítse. Anton Bendarjevszkij nézte meg a hivatalos orosz gazdasági statisztikákat, és még ezek a kozmetikázott számok sem mutatnak fényesen. 

Csak becslések vannak arról, hogy mi lehet a valóság. Az viszont beszédes, hogy 18 év után először halasztják jövő évre a decemberi fizetések kiadását a nem frontszolgálatot teljesítő orosz katonáknak. Ugyan nem egy nagy lépés, de nem hoznának ilyen népszerűtlen döntéseket, ha nem éreznék a hiányt.

Persze ezzel párhuzamosan Ukrajna gazdasága sem áll jól, nekik minden nap, amíg létezik ukrán gazdaság, egy kisebb győzelem. Illetve Európának továbbra is alapvető érdeke, hogy ne legyen ukrán határ helyett orosz határ, úgyhogy marad külső segítsége a megtámadott országnak Amerika nélkül is.

Amerika érdeke is ez lenne, de láttuk, hogy az 

az ország most azzal van elfoglalva, hogy hülyét csináljon magából, 

nulla haszonnal a választások előtt. Az ukránok pedig ismét eltaláltak egy orosz finomítót: a novokujbisevszki olajfinomító egészen apokaliptikus látványt nyújt.Újítás, hogy legalább 11 helyen ég, az eddigiektől eltérően egyetlen támadással kiiktatták az egész létesítményt.

Bár az európaiak kézzel-lábbal próbálnak ellenállni a tanulásnak, de Trump sokadik hónapja egyre jobban kényszeríti őket arra, hogy a saját lábukra álljanak, és végre ne szórják a világ összes pénzét amerikai fegyvergyártókra. Ha nem baltázzák el addig, akkor pár év múlva a Starlink európai riválisa szolgáltathatja a védelmünkhöz kellő műholdas lefedettséget, Iris² néven. Vagy ICEYE. Vagy Eutelsat. A kezdeményezések és a szaktudás megvannak, most már csak pénz és akarat kell.