Nicușor Dan arra gyúr, hogy másodszor is megállítsa George Simiont?
Elkészítettük az elnöki mandátum első évének mérlegét.
Mandátumának első évében az államfőt számos kritika érte a kampányígéreteinek megszegése miatt. De nem biztos, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök elengedésével, a PSD-nek és a szuverenista szavazótábornak tett engedményekkel Nicușor Dan az újraválasztását akarja bebiztosítani, ahogyan bírálóinak többsége állítja. Elképzelhető, hogy a politikai realitásokat felismerve a teljes szuverenista fordulatot akarja megelőzni Romániában.
Rossz állapotban van Románia egy évvel Nicușor Dan államfő 2025. május 26-i beiktatása után. Az Európa-barát koalíció összeomlása kormányválságot eredményezett, veszélybe kerültek a lakossági áldozatok árán megkezdett költségvetési konszolidáció eddigi eredményei, nem csökkent a társadalom polarizáltsága és nem javult a polgárok állami intézmények iránti bizalma sem. Nicușor Dan kampányígéreteinek többsége nem teljesült, és ez megmutatkozik a felmérésekben is: az államfő bizalmi indexe a beiktatása utáni 47 százalékról 27 százalékra csökkent.
Nicușor Dan ígéretei
A tavaly májusi második elnökválasztási forduló előtt a társadalom még nem heverte ki a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítése okozta traumát. Az ország szuverenista-izolacionista irányváltása reális veszélynek tűnt, mert a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion az első fordulóban megszerezte a szavazatok közel 41 százalékát. Így az ország Európa-barát felének és az EU döntéshozóinak is óriási megkönnyebbülést jelentett Nicușor Dan független jelölt 53,6 százalékos győzelme, és nagy várakozásokat támasztott az elnöki mandátumával szemben. Az új államfőhöz fűzött reményeket az elnökjelölként tett kampányígéretei is táplálták.
Választási programjának Nicușor Dan a România Onestă (Becsületes Románia) címet adta. Az alcímben pedig egy mondatban így foglalta össze üzenetének lényegét: függetlenként nem fog részt venni elvtelen háttéralkukban, és ha elnökké választják, az állami intézmények nem pártok vagy politikai érdekcsoportok, hanem a polgárok javát fogják szolgálni. Programjában mindenekelőtt az uniós integráció elmélyítését, proaktívabb EU-politikát, a román-amerikai stratégiai partnerség megerősítését, rövidebben: Románia euroatlanti pályájának megőrzését ígérte.
Vállalásai között szerepelt többek között az igazságügy reformja, a korrupció és az adócsalás visszaszorítása, az alkotmánybírósági kinevezések szabályainak módosítása, egy új választási törvénykönyv elfogadtatása, a titkosszolgálatok valós civil kontrolljának megteremtése. Gazdasági téren az adóhatóság digitalizálását, az állami vállalatok politikamentesítését és a közkiadások visszafogását ígérte. De sokakban értetlenséget váltott ki, amikor írásban vállalta, hogy elnöki mandátuma alatt nem nő az áfa, mert az államfői jogkörök nem terjednek ki a kormány adópolitikájára.
Kampányának fontos eleme volt az a konkrét ígéret is, hogy megválasztása esetén Ilie Bolojant jelölné miniszterelnöknek, aki az EU-barát parlamenti pártok koalíciós kormányát vezetné. A második fordulóban vélhetően sok olyan szavazó is Nicușor Dan mögé állt, akit nemcsak az elnökjelölt személye, hanem a Bolojan-kormány perspektívája is meggyőzött.
Halogatások és elhamarkodott ígéretek
Nyilván nem lehet mandátuma első évének végén számon kérni az államfőn a kampányának valamennyi ígéretét. Az elmúlt egy esztendőben azonban Nicușor Dannak több olyan döntése, nyilatkozata és mulasztása is volt, amelyek ellentmondtak a választási programjának. Ráadásul több olyan ügyben okozott csalódást választói egy részének, amelyre elnökként hatni tudott volna: mindenekelőtt a titkosszolgálatok civil kontrolljának erősítésében és az igazságszolgáltatási reform napirenden tartásában.
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) közel három éve nincs civil vezetője, az intézmény operatív vezetését egy tábornok látja el, a Külső Hírszerző Szolgálatnál (SIE) pedig hat éve nem volt vezetőváltás. Megválasztása után Nicușor Dan azt ígérte, hogy „heteken belül” új civil igazgatókat nevez ki a két titkosszolgálat élére, megerősítve ezzel a demokratikus kontrollt. Amint az a Recorder videóösszeállításából is kiderül, a hetekből hónapok lettek, majd az államfő a mulasztást firtató újságírói kérdésekre egyre homályosabb válaszokat adott:
