Ki feji meg a székely családokat az új szemétbiznisszel?
Megnéztük, miből áll össze a szemétdíj, és miért észszerűtlen és istentelenül drága a szemétszállítás.
Az RMDSZ 15-ik kongresszusán, melynek címe a „Szívügyünk a család” volt, Kelemen Hunor egy tíz évre tervezett családpolitikai intézkedéscsomagot jelentett be.
A kongresszuson az udvarhelyszéki RMDSZ emberei, középen a jelenlegi megyei tanácselnökkel, mellette parlamenti képviselővel, polgármesterek, alpolgármesterek tucatjával, a „Szívügyünk a család” felirat alatt fotózkodtak. A képet Bíró Barna Botond politikusi Facebook-oldalán találtam.
Tíz év nem telt még el, a szövetségi elnök által bejelentett intézkedéscsomag érezteti hatását. Sok ember panaszkodik az új szemétdíjak „családellenes” megszabására, amelyhez a fentebbi képen látható emberek, tanácselnökök, polgármesterek java hozzájárult valamilyen módon. Szóval, gondolattal, cselekedettel vagy mulasztással.
Az ismerőseim egy része jelezte, hogy fel van háborodva az új szemétszállítással kapcsolatban, mert ahogy ők fogalmaztak: „kilóra eladták a székely családokat a szemétmaffiának”.
Azaz hogy a polgármesterek és megyei vezetők hagyták a szemétszállító céget, hogy saját kénye-kedve szerint alakítsa az árakat és a szolgáltatás részleteit.
Kívülről ez így tűnik.
De utánanézve, sokkal árnyaltabb a kép.
Amit nem feltétlenül tudnak az emberek, hogy az árakat nem a szemétszállító cég határozza meg. Hanem egy fejlesztési társulás, egy ADI. Magyarul Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társulás, románul rövidítve ADI SIMD Harghita. Ebben benne van a megyei tanács, és az összes város és község önkormányzata. Ők mondják meg, mennyi a havi díj.
A szemetes cég csak behajtja ezt az emberektől, elvégzi a munkát, és kifizeti az elég magas koncessziós díjat a megyei tanácsnak. Mert ilyen is van, ez lesz a mai anyag egyik csattanója: kiderül, hogy mennyit fizetünk évente a megyei tanács zsebébe a szemétszállító cégen keresztül.
Azt is megvizsgáljuk ebben a cikkben, hogy miért kamu az „annyit fizetsz, amennyit szemetelsz” szlogen. Meg azt, hogy miért drágult meg valójában kétszeresére-négyszeresére a szolgáltatás, miközben látszólag ugyanannyit fizetünk rá, mint eddig. És azt is, hogy mennyivel fizetünk többet mi, hargitai falusiak, mint a kovásznai vagy marosi testvéreink.
Megkérdezzük a szemetes céget és ezt az ADI-t is arról, hogy miért szívatják a családokat, és meghallgatjuk Borboly Csabát is, akit érdekes dolgokkal vádolnak, de most panaszkodik, hogy őt mellőzik, miközben rossz irányba térítik a rendszert.
Aztán megtudjuk szakértőktől, hogy miért rossz és drága a rendszer, és azt is, hogy szakemberek szerint miért fog felmenni a jövőben még jobban a szemétdíj.
Apropó, szemétdíj!
Fogadtam egy láda sörben Bíró Barna Botonddal. Úgy történt, hogy telefonon beszélgettünk, s próbálta nekem bemagyarázni, hogy jövőtől nem biztos, hogy nő a szemétdíj, mert az is lehet, hogy csökken. Erre mondtam neki, hogy „te Boti, fogadjunk egy láda sörben, hogy nőni fog!” Erre ő azt mondta, hogy „fogadjunk!” Jövő héten egy interjút is készítek vele a szemét témában, ha sikerül, és akkor majd kézfogással is megpecsételjük a fogadásunkat.
Ugyancsak Bíró kérdezte, hogy miért nem hagyjuk ingyenesre ezt a cikket, mert sok embert érint és érdekel.
Mivelhogy nem az én feladatom a cégnél a cikkek lezárása, és a fizetések kiosztása sem, nem tudtam válaszolni neki, csak visszakérdeztem: ők miért nem szállítják el ingyen a szemetet?
Na jó, ne húzzuk viccelődéssel az időt, vágjunk bele a részletekbe!
Saját csalódásom
Írtam már tavasszal arról, hogy a „győzzön a józan ész” és a „többet a polgárnak” politika megtestesítőjeként a legutóbbi választások óta két és félszeresére nőtt a szemétdíj, és a mi családunk egy fél udvarhelyi fizetést kell fizessen egy évi szemétdíjnak. Úgy, hogy alig-alig termelünk háztartási szemetet, mindent szelektálunk, komposztdombunk van, miegymás.
De reménykedtünk abban, hogy jó irányba fog menni a dolog, mert hamarosan átveszi a megyei tanács a rendszert, azt ígérték, hogy mennyiségalapú számlázás lesz, és egy korszerű szolgáltatást kapunk.
Amikor Bíró Barna Botond megyei tanácselnök kiállt, és egy videóban elmondta, hogy „megvalósul az a jogi elvárás, hogy annyit fizetsz, amennyit szemetelsz”, még örültem is, hogy na végre, értelmes irányba haladunk.
De amint megláttuk a szerződésben az árakat, kiderült, hogy kamu volt az egész. A díjszabásuk 90%-ban bérletalapú, és csak 10%-ban mennyiségalapú. Mi például a családdal havi 86 lejt ki kell, hogy fizessünk mennyiségtől függetlenül, és esetleg 8,7 lejt kell még erre ráfizessünk, ha nagyobb a mennyiségünk.
Hogy pozitívumot is mondjak, szép részükről, hogy négy személy fölött a többire nem számolnak fel szemétdíjat. Ezzel a nagycsaládosoknak kedveznek. De körülbelül ennyi csak, ami pozitív a történetben.
Leellenőriztem több forrásból az országos árakat, elég nagy a szórás. A környező székelyföldi megyékben, Marosban és Kovásznában a falusi szolgáltatás ára, mert engem az érint, valahol 15 lej környékén van fejenként havonta. Nálunk ez az összeg 20 lej fölött van/lesz.
Engem az dühített fel a leginkább, hogy monopolhelyzetet teremtettek, amiben nincs lehetőséged arra, hogy más szolgáltatót válassz, vagy másképp megoldd a problémát. Muszáj kifizetned az évi 1000 lejt a pocsék szolgáltatásukra, vagy ha nem, akkor megbüntet az önkormányzat. És mindezt törvényesen építették fel így. Habár a törvények szinte mindenben tiltják az ilyen monopolhelyzetek vagy kartellezés kialakulását, pont ezen a területen meg lehetett tenni.
Nekem főleg ez fáj, de az emberek több fejetlenségre panaszkodnak, amelyek főleg a többszemélyes családokat érintik fájóan.
Gondok
Az ismerőseim részéről a legtöbb panasz azzal kapcsolatban érkezett, hogy a többszemélyes családok egy személyre számolva is többet fizetnek, illetve fejenként kisebb mennyiségű szemetet tudnak elszállíttatni, így minél nagyobb létszámú a család, annál jobban szívnak.
Egy egyszemélyes háztartás 21 lejt fizet, egy kétszemélyes már 45-öt. Miért, kérdezik az emberek. Egy egyszemélyes családtól a szerződés alapján havonta elviszik a 120 literes kukát, a négyszemélyes vagy hatszemélyes család is bele kell érjen a 120 literbe. Nálunk például ez nem gond, nekünk az éves is belefér ennyibe, de van, aki nem fér bele, és igazságtalannak érzi, hogy négyszer annyit fizet, mint a másik, mégis kevesebb térfogatot kap.
Arra kevesebben panaszkodnak, hogy a szolgáltatás drágult, mert ezt nem érzékelik annyira, akiknél eddig is RDE szállított. Vezetőink ügyeltek arra, hogy a kifizetendő fejenkénti összeg havonta körülbelül ugyanakkora legyen, mint eddig. De ha megnézzük, hogy ugyanazért a pénzért eddig havi négyszer vitték el a szemetet, most havi egyszer vagy felárral kétszer teszik, akkor szembetűnő a különbség.
Egyik panaszosunk kiemelte, hogy nagyot romlik a szolgáltatás minősége ugyanazon tarifa mellett, azzal, hogy ritkul az elszállítás. Mert van az a típusú szemét, aminél nem számít, ha egy hónapig áll. De ők, kisgyerekes család lévén, a kakás pelenkát egy hónapig kell érleljék az új drága csippes fekete kukában, ami esetenként szaggal járhat, főleg nyáron.
A szolgáltatás közbeszerzésének a meghirdetésekor a „regulament de salubritate” dokumentumba bele volt foglalva, hogy nyári időszakban adott kategóriák esetében naponta, helyenként heti háromszor, és a lakóházas zónákban minimum heti egyszer el kell szállítani a szemetet. Ahhoz képest most havi egy vagy két alkalomról beszélnek a lakóházas zónákban.
Régi ismerős a csapatban
Nem feltétlenül van köze az árakhoz, de ez a hír egy pici zárójelet megér: újra visszatér életünkbe Koszta.Az RDE megosztotta a Facebookon a szerződéseket, amiket aláírnak az emberekkel.
A szerződésben az látszik, hogy három cég társulása fogja működtetni a rendszert, az udvarhelyi, azaz cekendi székhelyű RDE Harghita mellett a csíki RDE Huron és a bihari AVE România.
A csíki cégről muszáj elmondanom, hogy ügyvezetője az Udvarhelyen közismert Koszta Attila, a méltán híres Costa-Cola névadója, a máréfalvi fekete patak és a Termés utcai fekete szökőkút megálmodója, az egész ország szemetének occsó pénzért a Cekendre összegyűjtője. Az ő jelenléte a csapatban számomra garantálja a szolgáltatás minőségét.
Kérdések a nagyoknak
Az ismerőseim panaszai alapján a következő kérdéseket írtam össze és küldtem el a szemétszállító konzorciumnak és a megyei tanácsnak:
- miért több mint a duplája egy kétszemélyes család díja, mint egy egyszemélyes esetében, és miért több mint négyszerese egy négyszemélyes család díja, mint egy egyszemélyes háztartás díja?
- miért ugyanazt a 120 literes kukát töltheti meg egy négyszemélyes család, mint az egyszemélyes, mikor ők több mint négyszer akkora díjat fizetnek, mint az egy személy?
- miért mondták, hogy fogyasztás alapú („annyit fizetsz, amennyit szemetelsz”) díjszabás lesz, amikor a havi első kukáért egy négyszemélyes család 86 lejt fizet, a másodikért csak 8 lej valamennyit, tehát az első díjának az egytizedét?
- kötelező a lakosságnak Önökkel kötni a szerződést, vagy bárhol leadhatják a hulladékukat?
Az RDE válasza
Tisztelt Egyed Ufó Zoltán!
Köszönjük megkeresését, és hogy lehetőséget ad a díjszabás hátterének ismertetésére.
Előre szeretnénk tisztázni egy lényeges dolgot: a díjakat nem a gyűjtést és szállítást végző konzorcium (RDE Harghita SRL, AVE Romania SRL, RDE Huron SRL) állapítja meg. A díjszabást a Hargita Megyei Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társulás (ADI „S.I.M.D.” Harghita) hagyta jóvá, az ANRSC 640/2022-es elnöki rendeletében előírt módszertan alapján.
A konzorcium a közbeszerzési eljárásban nyerte el a szolgáltatást. Az eljárásban benyújtott ajánlatunk tonnára vetített díjakat tartalmazott a különböző hulladékfrakciókra és szolgáltatásokra; a lakossági díjak háztartásonkénti, illetve személyenkénti és ürítésenkénti szerkezetét a Társulás alakította ki, és a konzorcium ezeket a jóváhagyott díjakat alkalmazza.
Az alábbiakban a rendszer működése felől válaszolunk; a díjpolitikai döntésekről a Társulás tud hitelesen nyilatkozni.
1. Miért több mint kétszeres, illetve négyszeres a többfős háztartások díja?
Az alapdíj két elemből áll: a rendszerhez való hozzáférés díjából és a szelektív hulladék (válogatás, meddő deponálása, körkörös gazdasági hozzájárulás), a 60 vagy 120 liter reziduális (maradék) hulladék (mechanikai-biológiai kezelés, meddő deponálása, körkörös gazdasági hozzájárulás), illetve a városi környezetben a biológiailag lebomló hulladék (komposztálás) kezelésének költségéből. Az első elem személyenként számolódik, mert ezek a költségek a háztartásban élők számával arányosak. Az ürítési díj (havi egy ürítés) az egyfős háztartásoknál fele akkora (60 liter), mert egy személy jellemzően nem tölt meg egy hónap alatt egy 120 literes edényt; két vagy több fő esetében teljes 120 liter.
Ebből matematikailag következik, hogy a kétfős háztartás díja valamivel több mint kétszerese, a négyfősé valamivel több mint négyszerese az egyfősének. Vagyis nem a nagyobb család fizet aránytalanul többet, hanem az egyfős háztartás kap kedvezményt az ürítési díjból.
A Társulás választhatott volna háztartásonkénti egységes díjat is. Ez az egyszemélyes alapdíj többszöröse lett volna, függetlenül attól, hányan élnek a háztartásban. Egy ilyen díjszabás az egy- vagy kétfős háztartásokat aránytalanul terhelte volna.
2. Miért ugyanazt a 120 literes edényt kapja a négyfős család, mint az egyfős háztartás?
A közbeszerzési dokumentáció minden háztartás számára egységesen 120 literes edény kiosztását írta elő. Ennek oka az, hogy az eljárás előkészítésekor nem álltak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy Hargita megyében hány egy-, két-, három- vagy többfős háztartás van, így a háztartás méretéhez igazított edényzetet nem lehetett megalapozottan megtervezni.
A személyenként fizetett díjrészek nem az edény űrtartalmát fedezik, hanem a rendszer fenntartását és a szelektív hulladék kezelését (városi környezetben a biológiailag lebomló hulladékra vonatkozót is), amely egy nagyobb családnál ténylegesen nagyobb mennyiség. A reziduális hulladékra az alapdíj havi egy ürítést tartalmaz. Ha ez egy család számára nem elég, minden további ürítés 8,71 lej. A havonta biztosított ürítési alkalmakkal a család szabadon él. Az alapdíj egy ürítést fedez, minden további ürítésért a család csak akkor fizet, ha valóban igénybe veszi.
3. Hogyan lehet fogyasztásalapú a díj, ha egy négyfős család alapdíja 85,75 lej, egy további ürítés pedig csak 8,71 lej?
A 85,75 lej nem az első ürítés ára. Ez az alapdíj, amely a rendszerhozzáférést, a szelektív hulladék kezelését és egy 120 literes edény ürítést együtt tartalmaz. Ezek jelentős része olyan állandó költség, amely akkor is felmerül, ha egy háztartás kevés hulladékot termel. A 8,71 lej egyetlen további 120 literes edénynyi reziduális hulladék kezelési költsége, ezért alacsonyabb.
A fogyasztásfüggő elem a reziduális hulladék edényzetének ürítési száma. Az edényen lévő RFID chip nem súlyt mér, hanem azonosítja a szerződött edényt, és rögzíti, hányszor ürítették. Aki jobban szelektál és ritkábban teszi ki az edényt, nem kell többletdíjat fizetnie. Ezért azt javasoljuk mindenkinek, hogy csak tele edényt tegyen ki a kapu elé.
4. Kötelező a szerződést a konzorciummal megkötni?
Igen. A román jogszabályok szerint a települési hulladékgazdálkodási szolgáltatás igénybevétele kötelező, a háztartási hulladékot nem lehet tetszőleges helyen leadni. A Társulás területén a szolgáltatást a delegált szolgáltató végzi, ezért a szerződést vele kell megkötni. A szerződéskötés időpontjáról és helyszínéről minden településen a polgármesteri hivatal és a konzorcium közösen tájékoztatja a lakosságot. Arra biztatunk mindenkit, hogy akkor kössék meg a szerződést, amikor munkatársaink a településen vannak.
Készséggel állunk rendelkezésére további kérdések esetén.
Tisztelettel,
Jakab Levente és Bálint Lehel
ügyvezetők
RDE Harghita SRL
az RDE Harghita SRL, AVE Romania SRL, RDE Huron SRL konzorcium vezetője nevében
Az ADI válasza
Tisztelt Egyed Ufó Zoltán!
Mivel a Hargita Megye Tanácsához címzett levele hozzánk, az ADI S.I.M.D. Hargitához érkezett, igyekszünk az Ön által feltett kérdésekre az alábbiakban részletes és közérthető választ adni.
Miért több mint kétszer annyi egy kétszemélyes háztartás díja, mint egy egyszemélyesé, és miért több mint négyszer annyi egy négyszemélyes háztartás díja, mint egy egyszemélyesé?
A szolgáltatás költségei több fő elemre bonthatók.
Begyűjtési és szállítási költség: ide tartozik a reziduális kommunális hulladék, valamint a szelektíven gyűjtött hulladék begyűjtésének és elszállításának költsége.
Kezelési költség: ide tartozik a begyűjtött hulladék kezelése, feldolgozása, hasznosítása, valamint a nem hasznosítható hulladék lerakása. Ugyancsak ide kapcsolódik a körforgásos gazdasági hozzájárulás (CEC), amelyet a szolgáltatónak a Környezetvédelmi Alapba kell befizetnie, és amelynek összege 160 lej/tonna. Az alapdíj havonta egy 120 literes fekete edény ürítését is tartalmazza.
Ezen költségelemek összességét a megye teljes lakosságára vetítettük. Ezért változik az alapdíj a háztartásban élő személyek számának függvényében, hiszen a rendszer használatát és működését minden lakos számára biztosítani kell.
Miért ugyanazt a 120 literes kukát töltheti meg egy négyszemélyes család, mint egy egyszemélyes háztartás, miközben több mint négyszer akkora díjat fizet?
Több okból is a 120 literes edény mellett kellett dönteni.
Az egyik és legfontosabb ok az volt, hogy nem álltak rendelkezésünkre kellően pontos adatok, illetve az önkormányzatoktól sem tudtunk olyan részletes adatokat begyűjteni, amelyek alapján háztartásonként meg lehetett volna határozni, hogy az adott háztartásnak – a saját hulladékgazdálkodási szokásaitól függően – milyen térfogatú gyűjtőedényre lenne szüksége.
Továbbá a rendelkezésünkre álló számadatok alapján a 120 literes edény bizonyult a legmegfelelőbbnek.
A rendszer méretezésének egyik szakmai alapját a PJGD – Planul Județean de Gestionare a Deșeurilor adatai jelentik. Ezek szerint a számítások egy személy esetében napi 0,28 kg, vagyis havi 8,52 kg háztartási hulladékkal számolnak. Ugyanakkor ennek a teljes mennyiségnek nem kell a fekete kukába kerülnie.
A 2025–2026-ban végzett hulladékösszetétel-vizsgálatok alapján Hargita megyében a háztartási hulladék összetétele a következő:
• 46,30% háztartási lebomló hulladék;
• 33,60% reziduális kommunális hulladék;
• 16,94% újrahasznosítható hulladék;
• 3,17% textilhulladék.
Egy négytagú család esetében ez a következő havi mennyiséget jelenti:
8,52 kg × 4 fő = 34,08 kg háztartási hulladék/hó.
Ennek 33,6%-a, vagyis körülbelül 11,45 kg az a reziduális kommunális hulladék, amely megfelelő szelektálás mellett a fekete kukába kerül.
A rendszer méretezésénél egy 120 literes fekete edény esetében 21,86 kg hulladéktömeggel számolunk.
A fenti átlagadatok alapján tehát egy megfelelően szelektáló négytagú család havi, számított 11,45 kg reziduális kommunális hulladéka belefér a 120 literes edény kapacitásába. A statisztikai adatok alapján az 1 személyes háztartások zömét idős emberek teszik ki, ezért nem számítunk arra, hogy ezen háztartások megtöltik a 120 l gyűjtőedény a szelektálás után, így kevesebb hulladékot kell utánuk kezelni, mint a 4 fős háztartásoknál.
Miért mondták, hogy fogyasztásalapú („annyit fizetsz, amennyit szemetelsz”) díjszabás lesz, amikor a havi első kukáért egy négyszemélyes család körülbelül 86 lejt fizet, a másodikért pedig csak 8 lej valamennyit, vagyis az első díjának körülbelül az egytizedét?
A 92/2021 sürgősségi kormányrendelet art. 17, (5) bekezdés rendelkezései meghatározzák, hogy a „Plătește pentru cât arunci” – „annyit fizess, amennyit eldobsz” – elv milyen módon vezethető be.
Mivel az új rendszer képes nyomon követni a különböző típusú hulladékok begyűjtését, és a gyűjtőedények térfogata egységesítve van, a rendszer alapját a térfogat és az ürítési gyakoriság képezi.
Az alapdíj kialakításakor abból indultunk ki, hogy a rendszer működtetéséhez szükség van egy alapdíjra.
Ugyanakkor célszerűnek tartottuk, hogy ez az alapdíj egy meghatározott hulladékmennyiség elszállítását is tartalmazza. Ennek célja többek között az volt, hogy csökkentsük annak kockázatát, hogy a hulladék a természetbe kerüljön.
A második ürítés díja ezért csak az adott többletmennyiség kezeléséhez kapcsolódó értéket tartalmazza 8,71 RON/ürités. Ennek célja szintén az, hogy amennyiben egy háztartásban a havi alapmennyiségen felül további reziduális kommunális hulladék keletkezik, azt a lakos a rendszer keretében helyezze ki elszállításra, ne pedig a természetben helyezze el.
Kötelező a lakosságnak Önökkel szerződést kötnie, vagy bárhol leadhatják a hulladékukat?
Első sorban nem az egyesülettel vagy a megyei tanáccsal kell szerződést kötni, hanem a szolgáltatást elnyerő konzorciummal.
Azok esetében, akik nem tesznek eleget a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettségüknek, és nem kötnek szerződést az új szolgáltatóval, az önkormányzatnak a jogszabályokban meghatározott keretek között a normál díj legfeljebb háromszorosának megfelelő összeget kell megállapítania, és azt adó formájában beszednie.
Ezt a 101/2006 hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokat szabályozó törvény, art. 51 alin. (1) szabályozza.
Továbbá akinek nincsen szerződése azok 500 - 1000 lej között büntethetőek. 101/2006 hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokat szabályozó törvény, art.62 alin.5 (5)
Fontos hangsúlyozni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nem olyan szolgáltatás, amelynek igénybevétele kizárólag egyéni megállapodás vagy választás kérdése. A vonatkozó jogszabályok alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére és annak finanszírozására vonatkozó kötelezettségeket az érintetteknek teljesíteniük kell.
Az új rendszer tehát nem azt jelenti, hogy a lakosság számára egyik napról a másikra új kötelezettségeket találtunk ki. A cél az, hogy a már meglévő, jogszabályokban előírt hulladékkezelési és szelektálási szabályok a gyakorlatban is érvényesüljenek.
Aki eddig is megfelelően szelektálta és felelősen kezelte a hulladékát, annak ebből a szempontból lényegében nem kell megváltoztatnia a szokásait.
Tisztelettel.
Incze Csongor
Elnök ADI SIMD Harghita.
A csattanó
Amint az RDE és az ADI válaszából kiderül, kamu elterelő duma az, hogy annyit fizess, amennyit szemetelsz, a lakók által fizetett összeg nagy része nem mennyiségfüggő, hanem egyféle előfizetés, vagy klubtagsági díj, amiből működtetik az egész rendszert.
A rendszer pedig rosszul volt kitalálva, ezért drága az előfizetés. Ezt már nem ők mondják, hanem szakmabeli forrásaim.
Elmagyarázzák azt is, hogy mi a gond az egésszel: ez egy beteg rendszer, rosszul volt kitalálva. A szemét mennyiségének 3/4-ét, ami a nagyobb lakosságú déli részeken, Csíkban és Udvarhelyszéken keletkezik, a megye legtávolabbi, legészakibb pontjára kell szállítani, ami a távolság miatt költséges. (Miközben a fél ország szemetét ide hozták a Cekendre, teszem én hozzá zárójelben.)
A díjak számolása is hibás. Vették az egész megye lakosságát, hogy papíron mennyi, s azzal számoltak. De a valós lakosságszám sokkal kisebb. Ráadásul nem mindenki fog szerződést kötni, s akik kötnek, azoknak is egy része nem fog rendszeresen fizetni. Így feljebb fogják majd vinni az árakat.
Egy forrásunk szerint az egyik legnagyobb kolonc, amit végül a felhasználók nyakába akasztanak, az egy koncessziós díj, amit évente ki kell fizetnie a szemétszállítónak a megye irányába. Ez több mint 1 millió euró, azaz 5 millió lej évente, 40 millió a szerződés 8 éve alatt. A 480 milliósra becsült szerződés értékének a 8,4%-a. Emiatt nem túlságosan lökdösődtek a cégek, hogy megnyerjék a közbeszerzést, állítja forrásunk.
Ha a közbeszerzés függelékeiben szereplő 292 ezer kiszolgált lakossal osztom ezt a számot, akkor évente 17,3 lej jön ki fejenként. Ez egy négyszemélyes családnak kb. 70 lej lenne évente, így elméletileg. De mivelhogy nem fog mindenki ebből a 292 ezer emberből szerződést kötni, s akik megkötik, azokból sem fog egy jó részük fizetni, ez az összeg nő. Egy szakmában dolgozó ismerősöm szerint jónak számít, ha a lakosság 50%-a szerződést köt, és abból 10-15% nem fizet vagy nehezen fizet.
Ennek alapján számolva, könnyen meglehet, hogy egy 4 személyes család évi 150 lejt fog fizetni csak koncessziós díjat a megyei tanácsnak.
A szakemberek szerint túl nagy és túl költséges a rendszer. Ennek a megyének nem volt szüksége ekkora rendszerre.
Belső forrásaink szerint amikor a rendszert építették, akkor nem az volt a fontos, hogy a szemétszállítás legyen jól kitalálva, hanem az, hogy a pályázati pénz legyen elköltve, a megfelelő cégek járjanak jól, a megfelelő emberek kapjanak egy szeletet a pályázati pénzből.
Borboly Csabát a szemétszállító cégek vezetői többször figyelmeztették, hogy ez a rendszer nem lesz jó, majd amikor üzembe kell helyezni. Írásban is, szóban is. Egy forrásunk szerint, aki saját szemével látta a jelenetet, egyik figyelmeztetés alkalmával Borboly lehajtotta a laptopját, felállt, és azt mondta:
„azon majd gondolkodjon az az elnök, aki akkor lesz”.
Mivelhogy tudjuk egy elhíresült tanácsülésről, hogy Borboly Csaba szeret reagálni, megkértük, ha szeretne reagálni a fentebbi vádakra, tegye meg. Válaszolt is, válaszát alább olvashatjuk:
Borboly Csaba válasza
Kedves Zoltán!
Gyorsan válaszolok, de most tényleg csak néhány cseppet adok abból, amit összerakok. Az elmúlt napokban nagyon sokan kerestek meg, még családi, rokonsági körből is, mert egyszerűen nem értik, mi történik és miért kerül ennyibe.
Egy dolgot szerintem az elején tisztázni kell: ki készítette elő és ki vitte végig a mostani rendszert.
Incze Csongor az udvarhelyszéki RMDSZ jelölésére megyemenedzser lett. 2021-től ő vezeti az ADI SIMD hulladékgazdálkodási társulást is. Tehát évek óta ugyanannál az embernél fut össze a megyei hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb felelősségi szála.
Az én elnökségem alatt készült egy első működtetési dokumentáció. Ez volt az „álmok” változata: mindenki annyit fizessen, amennyit szemetel. Amikor azonban elkezdtünk ténylegesen számolni, különösen Csíkszereda városvezetésével, világossá vált, hogy a romániai realitás ettől még messze van, és ebből komoly pluszköltségek lehetnek a lakosságnak.
Ezért ÉN kértem Incze Csongortól, aki ezért felelt, hogy ezt tegyük félre, és készüljön egy teljesen új, egyszerűbb, reális és mindenekelőtt a családok pénztárcáját kímélő változat. Ezt vezetőségi ülésen is kértem, ennek dokumentációja, hangfelvétele megvan. Többször kértem. Az én elnöki mandátumom végéig nem készült el.
2024 őszén, majd 2025 elején már az új elnöknek is jeleztem a hiányosságokat és a felelősségi problémákat. Ezek is dokumentáltak. Tehát nem most, a számlák láttán kezdtem el beszélni erről.
A mostani dokumentáció már az új elnök idején készült el. Annak elkészítésében nem vettem részt, pedig kértem, hogy vonjanak be, de az ülésekre sem kaptam meghívást.
És itt van egy nagyon fontos tény. A jelenlegi elnök 2025 júniusában a megyei tanács ülésén maga mondta el, hogy Incze Csongor vezetésével átméretezték a hulladékgyűjtés tenderfüzetét, az ő kérésére. A 2026 februárjában megkötött nyolcéves koncessziónál pedig már Incze Csongor, az ADI SIMD elnöke beszélt arról, hogy szakemberekkel egyeztettek és újradefiniálták a feltételeket. Vagyis a mostani konstrukció felelősségi és döntési lánca dokumentálható.
Ezért nem áll össze az az állítás sem, hogy én azt mondtam volna: majd gondolkodjon ezen az az elnök, aki akkor lesz.
2009-ben kezdtük a beruházás előkészítését, 2013-ban megszületett az első uniós finanszírozási szerződés. Akkor még úgy dolgoztam, hogy akár 2024 után is én lehetek az elnök, ha a lakosság és az RMDSZ így akarja. Nem volt olyan gondolkodásom, hogy építsünk valamit, aztán majd oldja meg más.
Sőt, amikor megláttam a lakossági teherviselés veszélyét, én kértem az új, olcsóbb és egyszerűbb modellt.
A nagy uniós beruházás pedig önmagában nem magyarázza a magas lakossági díjat. Ha közpénzből már megépült a remetei központ, a válogató, a komposztáló, az átrakóállomások és rendelkezésre áll infrastruktúra, akkor azt kell megmutatni, hogy ennek gazdasági előnye hol jelenik meg a családok számlájában.
És nekem ma ez a fő kérdésem: mielőtt véglegesítették ezt a rendszert, kiszámolta valaki, hogy mit jelent egy egyedül élő nyugdíjasnak, egy minimálbérből élő családnak vagy egy többgyermekes családnak? Volt erről valódi társadalmi egyeztetés?
Most csak néhány cseppet írtam le. Készítem a teljes, dokumentumokra épülő anyagot. Abban végigmegyek azon, ki mit készített, ki mit kért, ki mit döntött, mit jeleztem én időben, és hogyan jutottunk el a mostani rendszerig.
Abból te is és mindenki, akit tényleg érdekel ez az ügy, sokkal több adatot és dokumentumot meg fog ismerni.
Üdv,
Csaba
A jelenlegi elnök, Bíró Barna Botond már jelezte, a megyei tanácsnak küldött információigénylő levelem elolvasása után, hogy szeretné, ha egy nagyot beszélgetnénk erről az egész témáról. Valószínűleg ezt a következő héten megejtjük, és visszatérünk hamarosan a témára.
Így most ebben az anyagban őt nem szólaltatom meg, hanem kap egy teljesen új, nagy cikket, amiben megmagyarázhatja a népnek, hogy is képzelték el, hogy ekkora szemétdíjakat akasztanak a nyakunkba, és közben félreállítják Borbolyt, aki a népért dolgozott.
Jöjjön Simion és Georgescu
Szombaton kimentem a templom előtti térre, ahol nálunk a faluban a szerződések megkötése és az új kukák kiosztása zajlott. Amíg kint voltam, egyetlen aláíró sem örömmel kötötte a szerződést.
Volt, aki érdeklődött, hogy muszáj-e megkötni, szinte mindenki megkérdezte, hogy mennyi időre szól, ugye csak egy évre, vagy hogy mennyi ideig garantálják ezt az árat, mikortól tudják változtatni. Volt, aki az apróbetűs részt tanulmányozta, aztán feladta, és aláírta a szerződést.
Egy morcos iparos kijelentette, hogy „vesszen meg, aki kitalálta eztet!” Úgy tűnt, hogy nagyon nem akarja megkötni a szerződést, és erősen határozott ebben a kérdésben. De pár perccel később már aláírt szerződéssel mosolyogva húzta a kukát az autója felé, és csak annyit mondott, amikor megkérdeztem, mi változott az elhatározásában, hogy:
„Jöjjön Simion és Georgescu!”
Az uh.ro azért működik, mert van néhány szabadságszerető ember Erdélyben, akinek fontos a szabad sajtó. Ha te is közéjük tartozol, akkor arra kérünk, legyél az előfizetőnk.
