Putyin nem Sztálin, Trump nem Roosevelt, a kupeckedésből hogy legyen béke?
Hamarosan Kínában egyeztetnek a világ jövőjéről. De milyen hatással lehet ez a szomszédos országban zajló háborúra?
💚 A cikk mindenki számára elolvasható, nem kell hozzá előfizetni: elég feliratkozni valamelyik ingyenes hírlevelünkre.
Újra lendületben az ingatlanos páros: Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump megbízottjai ismét Moszkvába repülnek. De minél hangosabban harsogják a békét, annál távolabb kerül, a valóság pedig a lefestett képnek éppen az ellenkezője.
S hogy mi ez a kép? Trump és Putyin már Rooseveltnek és Sztálinnak képzelik magukat, Kínában terveznek személyesen tárgyalni a világ jövőjéről november 19-én. Nem, nem lesz itt Hszi Csin-pingből Churchill. A kínaiak jellemzően óvatosabban állnak a világ feldarabolásához, legalábbis, ha nem ők kezdeményezik azt (ugye, kilencpontos vonal?).
Csak hát épp azt az apróságot felejti el Putyin, hogy Sztálin csapatai már ott voltak Kelet-Európa nagy részén, az 1945-ben tartott jaltai konferencián nem adták oda neki a régiót, hanem sokkal inkább a katonai realitást nyugtázták, hogy a keleti végeken már a szovjet az úr. Putyin csapatai ezzel szemben az ukrajnai Mala Tokmacska falut (háború előtti lakosság: 3000) 2023 óta sikertelenül ostromolják.
Trump kissé jobban teljesít az összehasonlításban, hiszen Rooseveltről feljegyezték a következő idézetet, amit Sztálinról mondott:
„… azt hiszem, hogy ha mindent megadok neki, amit csak tudok és semmit nem kérek érte cserébe, noblesse oblige, nem fog elfoglalni semmit és együtt fog működni velem egy demokratikus és békés világért”.
Ez még a falubeliek közötti területrendezésben is naiv hozzáállás lenne, nemhogy az oroszokkal szemben. Trump sem látja sokkal kevésbé józanul a mai oroszokat és Putyin cárt, mint annak idején Roosevelt elnök Sztálint. Nekünk pedig, Kelet-Európa lakóinak elborzadva kellene néznünk, hogy kupeckedni akarnak a szülőföldünkkel. A magyar embereknek pedig kétszeresen iszonyodniuk kellene minden ilyen láttán.
De bármit is ígérjen Trump, aki maga is elakadt katonailag Iránban, másvalaki országát nem tudja eladni. Sőt, igazából még Zelenszkijnek sincs arra joga, hogy országa egy darabját elüzérkedje: kizárólag egy, a parlament által kiírt népszavazás dönthet erről. Ehhez pedig sok sikert. Hadiállapot idején nem tarthatnak ilyesmit, de ha tarthatnának, akkor is az ukrán nép – az orosz propaganda állításával ellentétben – nem Zelenszkijért harcol, hanem a saját családjáért és szülőföldjéért.
Ez látszik a számokban is, például egy múlt hónapban, két szakaszban készült szociológiai felmérés alapján október 8. és 9. között a megkérdezett ukránok 43 százaléka bízott, 52 pedig nem bízott Zelenszkijben. A kutatók szerint Trump hatására némileg nőhettek ezek a számok, amikor elkezdett nyomást gyakorolni az ukrán elnökre: az október 10–16-i szakaszban 57 százalék bízott benne, 39 volt bizalmatlan.
Ráadásul hamarosan lejár Trump szinte korlátlan uralma.
💚 Ez a cikk a hírlevél-olvasóinknak ingyen jár! De hatalmas hírünk van: te is közéjük tartozhatsz. Iratkozz fel ingyen, és máris olvashatod!