Kalandjaink a vérszomjas tehenek földjén, a vadnyugati Pádison – 4. nap
Melyben barlangászunk, bazározunk, hajat mosunk, és a sátor újabb teheneket fogad látogatóba.
Pádisi kirándulásunk negyedik napjánál tartunk. Az első három nap története itt olvasható:



Már korán reggel zajlik az élet a táborban.

Csíki menyecske bicskával javítja a szemüveget.

Netti a tegnap szedett gyümölcsből csinál finom chia-magos taknyot.

Ma kicsit később indulunk túrázni, mert új emberek csatlakoznak hozzánk. Amíg várunk Jenciékre, a pandamaciba álcázott Ádá költőnk verset költ:
menő
Jenő
ma jő.

Megjönnek új társaink, indulunk is. Mai első célpontunk az Aragyásza-barlang.

Impozáns. Hatalmas szája van. Szinte félek, mi lesz, ha megszólal.

Végre, láncok! A fiaim nem is tudnak örülni már egy túrának, ha nem kell mászni.

A körülbelül 1 km hosszú barlang teteje több helyen is nyitott, így fejlámpa nélkül sincs teljes sötétség, olvastam az egyik útleírásban. Hát, azért ezt meg tudnám cáfolni. Ne menjetek oda fejlámpa nélkül!

Réka a barlang közepén veszi észre, hogy napszemüvegben van. Amikor leveszi, sugárzik az az örömtől: „egy más világ!”

A barlang kijáratánál is csodaszép a völgy, gyönyörű kanyonban kígyózunk lefelé.

Na, ki járt itt előttünk?
Ez a cikk a hírlevél-olvasóinknak ingyen jár! De hatalmas hírünk van: te is közéjük tartozhatsz. Iratkozz fel ingyen, és máris olvashatod!


