Jól haladnak a székelyföldi régészek

Idén Hargita Megye Tanácsa 25.000 lejjel járult hozzá a megyei régészeti munkálatokhoz az Épített Örökségünk Megmentéséért program keretén belül.
A program célja a kutatások során feltárt település- és épületmaradványok restaurálása és konzerválása, valamint a székely kapuk megmentése, illetve a hagyományos falukép megőrzése. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a régi rendszerben a magyar múlt kutatása a háttérbe szorult, ezért is szeretnék most felkarolni, átfogó képet alkotva történelmünkről.

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze Csíkszentkirályon egy 10., 11. és 18. századi falu romjaira bukkant, ugyanakkor Árpád-kori leleteket is vizsgáltak. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy Csík legrégebbi települését találták meg.

A kép csak illusztrációNyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a Báthory Kristóf által felszámolt Szentimre falva egyik részletét kutatta, ahol többek között egy késő Árpád-kori és egy 16. századi lakóház került felszínre. Sófalvi András, aki ugyancsak a Haáz Rezső Múzeum régésze, a Parajd határában lévő Rapsóné várában folytatott régészeti feltárást, ahol a vár északi falánál nyitott szelvényből kiderült, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után épülhetett.

Körösfői Zsolt (fotó), a székelykeresztúri Molnár István Múzeum régésze pedig a Kőrispatak határában található, szokatlan méretű halmokból álló temető térképét szerkesztette meg és felszíni kutatásokat folytatott, valamint fémdetektoros vizsgálatán dolgozott. Demjén Andrea, a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze a Both várnál 1960-ban folyt kutatások hitelesítését és dokumentálását végezte.

A régészek novemberben konferencián számolnak be tevékenységükről és ismertetik munkájuk eredményeit.