Fizetésképtelenné válhat Székelyudvarhely?

A város bevételei a kiadások negyedét sem fedezik, egy új jogszabály szerint fizetésképtelenné válhatunk. Összeolvadást is javasolnak.

A bukaresti Közpolitikai Intézet június 5-i jelentése Románia azon településeit sorolja fel, melyek működési költségeik negyedét sem tudják fedezni saját bevételi forrásokból. A kilencvenes listán három udvarhelyszéki település is szerepel: Székelyderzs a negyedik, Székelyudvarhely a huszadik, míg Oroszhegy a hetvenhatodik helyet foglalja el.

A jelentés szerint Oroszhegy működési költségeinek 25, Székelyudvarhely 20, míg Székelyderzs csupán 15 százalékát tudja fedezni saját bevételi forrásokból. Székelyudvarhely egyébként az egyetlen municípium a listán, három további várost leszámítva csak községek szerepelnek rajta.

A Közpolitikai Intézet azt javasolja a kormánynak, hogy állítsa le a közpénzek kifizetését a listán szereplő településeknek mindaddig, amíg saját maguk, népszavazás útján nem döntenek más településekkel való összeolvadásról, a bevételi források bővítéséről, vagy egyéb módszerről, ami helyreállíthatná gazdasági stabilitásukat.

A Hivatalos Közlöny május 24-i kiadásában egyébként megjelent a 46/2013-as számú sürgősségi kormányhatározat, ami az önkormányzatok válsághelyzetét, illetve fizetésképtelenségének megállapítását szabályozza a cégekéhez nagyon hasonló módon.

Az üggyel kapcsolatosan Székelyudvarhely polgármesteri hivatalánál is érdeklődtünk. Megtudtuk, a jelentést ma látták, a pénzügyi osztály jelenleg elemzi annak érdekében, hogy megtudják, milyen adatok figyelembevételével számolta ki az intézet a szóban forgó arányokat.

Ez van, ha nem tudsz fizetni

Gazdasági szakemberek szerint a kormányhatározatba foglaltak radikális és merész húzást jelentenek az önkormányzatok esetében.  Tulajdonképpen jogalapot biztosítanak az önkormányzatok hitelezői számára, hogy megkaphassák azokat a pénzeket, melyekkel tartoznak nekik: ennek folyamata a fizetésképtelenségi eljárás.

A jogszabály pénzügyi válsághelyzetet és fizetésképtelenséget is tárgyal. Mindkettő problémás gazdasági helyzetet jelent: amikor egy önkormányzat nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A válsághelyzet akkor áll fenn, ha 90 napnál régebbi, a költségvetés 15 százalékánál nagyobb összegeket nem tud kifizetni az önkormányzat, valamint 90 napnál hosszabb ideje maradt el bérek kifizetésével.

A fizetésképtelenség hasonló, csak itt 120 napnál régebbi, a költségvetés 50 százalékánál nagyobb tartozásokról, és 120 napnál régebbi bérkifizetések elmaradásáról van szó.

A válsághelyzetet a helyi tanács állapítja meg, és felhatalmazza a fő hitelutalványozót (jelen esetben a polgármestert) egy gazdasági helyreállítási terv kidolgozására. Öt nappal a válsághelyzet hivatalos megállapítása után létrejön egy gazdasági válságbizottság, melynek tagjai a polgármester, a pénzügyi osztály vezetője, a tanács és a Pénzügyi Főigazgatóság egy-egy képviselője.

A gazdasági helyreállítási terv tartalmazza a pénzügyi helyzet bemutatását, a terv alkalmazásának idejére vonatkozó lépéseket az alapvető szolgáltatások biztosítása, a pénzügyi menedzsment javítása és a kiadások csökkentése érdekében, egy költségvetés-tervezetet, valamint a terv kivitelezéséhez szükséges feladatok leosztását. A terv alkalmazása kötelező érvényű az önkormányzat számára.

A válsághelyzet két esetben érhet véget: ha már legalább 180 napja nem jelentkeztek a helyzet kialakulásához vezető problémák, vagy amennyiben az önkormányzat ellen megindul a fizetésképtelenségi eljárás.

Fizetésképtelenség – a súlyosabb eset

A fizetésképtelenségi eljárás (inszolvencia) azzal kezdődik, hogy a polgármester, vagy az önkormányzat hitelezői kérvényezik az illetékes törvényszéken az eljárás megkezdését. A törvényszék döntése után a bíró kinevez egy ügyvezetőt, aki értesíti a hitelezőket az eljárás megkezdéséről.

Ugyanakkor az ügyvezető bemutatja a törvényszéknek a hitelezők összes követelését, melyeket a törvényszék részben, vagy egészében jóváhagy az esetleges óvások tárgyalása után. Szintén az ügyvezető feladata, hogy a polgármesterrel közösen kidolgozzanak egy helyreállítási tervet, amit a Pénzügyi Főigazgatóságnak és a tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A terv tartalmazza az összes tartozás kifizetésének módozatát és határidejét, valamint ezek prioritását, az esetleges büntetőkamatokat, vagy egyéb rendelkezéseket. A terv végrehajtása nem tarthat tovább az elfogadástól számított három évnél.

A fizetésképtelenségi eljárás befejezettnek tekinthető, amint a törvényszék által elfogadott összes tartozás törlesztésre került, vagy a fizetésképtelenség megállapításához vezető okok megszűntek. Ez utóbbi esetben, ha még maradnak törlesztetlen tartozások, ezek bekerülnek a válsághelyzet kezelésére kidolgozott helyreállítási tervbe.

Amennyiben a fő hitelutalványozó nem jelenti be a válsághelyzetet, az kihágásnak számít, és 10-50 ezer lejig terjedő büntetéssel sújtható. A fizetésképtelenség be nem jelentése, vagy a bejelentés legalább 6 hónappal történő késlekedése bűntettnek számít, és 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönnel, vagy pénzbüntetéssel sújtható.

uh.ro/ipp.ro/hotnews.ro