Választások újratöltve: Antonescu visszatért, és mindenki kicsit hülyébb lett tőle

Elérkeztünk az utolsó jelöltekhez is. Miközben forrong a román közélet, a koalíció és Antonescu lassan bármit megtesznek, hogy nyerjenek, Simion hátradőlve nézi a műsort, Ponta pedig kapkodja a fejét.

De nézzük csak, kik is ezek az emberek, és mit keresnek ebben az egyre szürreálisabb történetben.

George Crin Laurențiu Antonescu

1959 szeptemberében született Tulcsán. Apja román tanár volt, egyedül nevelte. A Bukaresti Egyetem történelem és filozófia karán végzett 1985-ben, a képzése során viszont kétszer ismételt évet. Egyesek szerint azért, mert lusta volt, Antonescu szerint azért, mert az egyetemi évek lejártával távozni kellett Bukarestből, amitő még nem akart, na meg épp készült elvenni első feleségét, aki még egyetemi hallgató volt.

Az azért érdekes, hogy hogyan sikerült kétszer évet ismételnie egy olyan periódusban, amikor ezért „exmatrikulálták” az embert. Részben be is vallotta, hogy az egyetemi kórház orvosait kvázi megvesztegette, hogy pszichés problémákra hivatkozva igazolják az évismétlési kérelmét.

Na de csak történelem tanár lett belőle a Vaslui megyei Solești községben, majd 1986-tól 1989-ig szülővárosában, Tulcsán tanított. ‘89 és ‘90 között muzeológusként dolgozott a Tulceai Történeti és Régészeti Múzeumban, majd ‘90-92-között a város egyik elitiskolájának, a Spiru Haret Gimnáziumnak lett a tanára.

Mind az egyetemi évismétlései, mind a korai sikeres karrierje arra enged következtetni, hogy megfelelő kapcsolatokkal rendelkezett. Arról nem is beszélve, hogy a hírek szerint tanárként sokat hiányzott és késett az órákról, már akkor sem vette halálosan komolyan az életet.

1992-től lépett politikai pályára,

amikor parlamenti képviselő lett, de a címzetes tanári állását több mint 20 évig megtartotta, akárcsak a részben általa a nagypolitikába beavanzsált barátja, Klaus Iohannis.

Antonescu még a rendszerváltozást követően lépett be a PNL-be. 1995 és 2000 között a párt alelnöke volt, 2007-től 2014-ig az elnöke. Ezzel pedig ő lett a PNL élén leghosszabb ideig uralkodó politikus.

1997 és 2000 között ifjúsági és sportminiszter volt, két képviselői, két szenátori mandátumot töltött a parlamentben, 2012 és 2014 között a szenátus elnöke volt. Sőt ideiglenes államelnök is volt 2014 nyarán, amikor a parlament felfüggesztette Traian Băsescut.

2014 és 2016 között fokozatosan, majd 2016 után végleg eltűnt a román politikából. Sokszor elhangzott kérdése volt ennek a kampánynak, hogy mit csinált Crin Antonescu az utóbbi 10 évben. És nagyon úgy tűnik, a fiatalkori lustaság visszatérő elem az életében, mert sokat nem csinált.

Ha inkább néznéd:

Brüsszelben élt második feleségével. Első felesége ugyanis 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt, 3 éves kislányukat egyedül, illetve második feleségével nevelte fel Antonescu. Adina Vălean PNL-s EP képviselő kereste 10 éven keresztül a család kenyerét, mert Antonescu olvasott, a hobbijaival foglalkozott és még az első házasságából született lányát nevelte – legalábbis ezt állítja.

Az ember azt gondolná, hogy a kiegyensúlyozott nyugati életnek, a sok olvasásnak, informálódásnak, és ismerkedésnek lesznek átható nyomai. De ez valahogy nem így történt Antonescuval.

Noha a koalíciónak az volt a célja vele, hogy a rendszeren kívüliségét, a pártfüggetlenségét, hangsúlyozva széles réteget szólítson meg vele, nem kell túlságosan mélyre ásni akkor, ha látni akarjuk, kivel akarják megválaszolni a választói elégedetlenséget.

Madarat tolláról?

Antonescu nagyon jó barátságot ápolt Liviu Dragneával, Victor Pontával és igazi szekus besúgó társasággal vezette a PNL-t is karrierje elején. Mircea Ionescu Quintus-szal barátkozott, aki több mint 150 jelentést írt és nyíltan szimpatizált a legionárius nézetekkel, Valeriu Stoica ügyvéddel, akinek híres politikusok voltak az ügyfelei, Călin Popescu Tăriceanuval, akiről szintén kiderült, hogy besúgó volt, Viorel Cataramă szintén szekus informátorral, ésPaul Păcuraruval, akinek besúgó múltja mellett korrupciós és szexuális bántalmazásos ügyei is voltak.

De a jelenlegi kampányfőnökéről, Mircea Roșcáról is elmondható, hogy egy igazi Georgescu-tanítvány, mert nagyon hasonló delirikus gondolatokat fogalmazott meg az évek során a nyilvánosságban. Az úriembert továbbá befolyással való üzérkedésért is elítélték, de aztán isteni csodával határos módon felmentették.

Amikor két hónapig elnök volt

A szekus és PSD-s haverok és kollégák mellett nagy mértékben Antonescunak is köszönhetjük, hogy Klaus Iohannis 10 éven keresztül luxizhatott a mi pénzünkből. A 2009-es államelnök választásokon már belengette, hogy ha megválasztják elnöknek, Szeben polgármesterét teszi meg miniszterelnöknek. Miután kiesett a versenyből, Mircea Geoanát támogatta, akinek a túl korai győzelmi buliján is részt vett.

Csakhogy végül Băsescu nyert, és a felek közötti erős ellentét életre hívta az első PSD-PNL koalíciót, az USL-t. Itt kezdődött tehát a két párt egymásba borulása, Crin Antonescuval, Victor Pontával és Liviu Dragneával. A nagy cél az volt, hogy végleg megszabaduljanak Traian Băsescutól, ezért bizalmatlansági indítvány nyújtottak be ellene, amit a parlament meg is szavazott, az elnököt felfüggesztették, csakhogy a népszavazás nem hagyta ezt jóvá. A felfüggesztett Băsescu helyett a szenátus elnökeként Antonescu került ideiglenesen Cotrocenibe. Az ott töltött két hónapjából a román sajtó két emlékezetes dolgot emel ki: hogy névjegykártyát készíttetett magának Románia elnöke felirattal és a kiemelkedő angol tudását.

Băsescu időközben visszakerült a Cotroceni-palotába, és az USL a közelgő elnökválasztás miatt elkezdett megbomlani: noha a terv az volt, hogy Antonescut indítják, Victor Ponta is csörtetett, és megérkezett Klaus Iohannis a PNL-be. 2013-ra világossá vált, hogy az USL szét fog esni, Antonescu lemondott a szenátus elnökségéről, és bejelentette, hogy mandátumának lejártával visszavonul a politikai élettől. És ezt meg is tette.

És azt is megígérte párszor, hogy soha többet nem tér vissza.

Egészen addig, ameddig kiszagolta, gyenge kezekbe került a PNL vezetése, és tavaly már élesen bírálta Nicolae Ciucát.

Amióta a kormánykoalíció bejelentette, hogy közös jelöltek állítanak, és a kiszemelt nem más, mint Crin Antonescu, akit a fiatalabbak nem ismernek, az idősebbek pedig akár el is felejthettek, a három koalíciós párt súlyos összegeket lőcsöl abba, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy egy sikertelen politikai múmia fogja elhozni nekünk a Kánaánt. Mindezt az előrehaladás szlogenje alatt.

Antonescu nemcsak tanárként nem vitte túlzásba a munkát, de képviselői és szenátori mandátumai alatt is az egyik legtöbbet hiányzó politikus volt, aki még azt is kikérte magának, hogy számonkérjék, mennyit dolgozik. A Wikileaksre kiszivárogtatott amerikai jelentésekben pedig egyenesen azt állították róla, hogy lusta, napi két órát dolgozik, azt is csak akkor ha van kedve hozzá.

A kampányát pedig úgy kellett felépíteni, hogy az valamit mondjon a PSD és a PNL kiábrándult szavazóinak, de nyilván a magyaroknak is, ha már az RMDSZ több mint 2 millió lejt invesztál a hatalmon maradásába.

Bizonyos információk szerint többet, mint Kelemen Hunor kampányába. Úgyhogy a sok irányú megfelelési kényszerben Antonescu mondott bőven olyasmiket, amiktől a józan ész falra mászik. De hát így sikerül, ha közben a Georgescu-szavazókat is meg kell szólítani:

• nem akar parádékat, mert a szexuális orientáció kérdése intim dolog, mindenki csinálja otthon
• kerítés kell arra, hogy megvédjük a hagyományos családot
• Londonban kényelmetlenül érzi magát az ember, ha nem meleg
• nem hisz a klímaváltozásban

De mit ígér Antonescu?

A programja szerint a stabil semmit.

A változás programja szerint, amit 16 fejezetben és 30 oldalban fogalmaztak meg, létrehoznának egy platformot, hogy jelenteni lehessen, hol nem működik hatékonyan az állam. Tehát Antonescunak és a PSD–PNL–RMDSZ-nek külön platform kell arra, hogy észrevegyék, hol a baj. Sokatmondó. Újabb kifizetőhely, ahova be lehet pumpálni a haverokat.

Beszél még ilyenről, hogy a hatalom átláthatósága, am elég tág jelentésű, és elvétve találunk olyan mondatokat, hogy szorosabb és rendszeresebb párbeszéd kéne a civil és az állami szféra között. Továbbá felvetették a mesterséges intelligencia szabályozását is, aminek a részleteit persze nem osztották meg a 30 oldalban, úgyhogy nem tudni, mennyire akarják kinyírni a cégek versenyképességét, és hol fognak majd összemenni az EU-s szabályozásokkal.

Nagyot ígér az egészségügy területén, na meg az oktatásban is, csak azzal ugyebár csínján kell bánnia, mert tudjuk: Iohannis. De ezt skubizzátok: létrehozna egy külön igazságügyi rendszert, amiben a nagy kaliberű korrupciós ügyeket kezelnék.

Tele van tehát kifejtetlen delíriummal ez a 30 oldal, de a lényeg, hogy még Antonescu sem érti, hogy mi a pontos feladat és hatásköre, és még ezen felül sem képes a lényeges és fontos dolgokról beszélni. Crin Antonescu

egyetlen valós ígérete, hogy hatalmon tartja nekünk a PSD–PNL–RMDSZ koalíciót,

hogy együtt vágtathassanak tovább azon a politikai mészárszéken, ami még nagyobbá növeszti majd a társadalmi elégedetlenséget, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot és a félelmet.

Nekünk erdélyi magyaroknak természetesen az sem figyelmen kívül hagyandó, hogy az RMDSZ kb. egymillió lejt lőcsölt Antonescu kampányába, kétszer futtaták meg magyarlakta vidékeken, és nem győzünk Kelem Hunor telefonhívásaira válaszolgatni, amiben elmondja nekünk: egy jó döntés van, Antonescu.

Bízni nem bízunk benne, de egyelőre felmérések azt mutatják, hogy az erdélyi magyarság meg fogja szavazni ezt az embert, az RMDSZ-kommunikáció már azt mantrázza, hogy ismét mi lehetünk a mérleg nyelve, hogy végre számít valamit a szavazatunk, hogy akár mi dönthetjük el az ország sorsát.

Az elfeledett magyarellenes múlt

Annak ellenére, hogy a poltikának megvannak a maga írott és íratlan szabályai, és a különböző érdekek diktálhatnak egyet ma és kettőt holnap, nem árt azért tisztában lenni azzal, hogy néhány évvel ezelőtt Antonescu még magyar PDL-seknek nevezte az RMDSZ-seket, akik politikai klientelizmuson alapuló paraziták, szégyent hoznak a magyarság számára, amelyet egyébként nem képviselnek. Már akkor tudott valamit, amit mi csak most kezdünk kapisgálni?

Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy milyen aktívan harcolt Antonescu a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrejötte ellen.

A 2010-es évek elején komoly témává alakult, hogy a marosvásárhelyi egyetemen is megvalósuljon az, ami összejött a Babes-Bolyai Tudományegyetem vagy a szintén marosvásárhelyi művészeti egyetemen. Egy intézmény, két kar, a magyar diákok mindent magyarul tanulnak. Természetesen ebből komoly politikai viták születtek, és mivel egyértelműen etnikai vonzata volt a történetnek, mindegyik félnek megvoltak a maga érdekei.

Az RMDSZ igyekezetett megvalósítani még egy hiánycikket – a teljeskörű orvosi és gyógyszerészeti képzést magyar nyelven. Ami egyrészt nyilván komoly politikai tőkét termelt volna nekik, másrészt viszont a román politikum bizonyos szereplői így elővehetették a soviniszta, magyargyűlölő kazettát.

És Antonescu is ezt a magnót kapcsolta be akkor az ellenzékben lévő PNL éléről. Támadta az RMDSZ-t, és azt hangoztatta, romániában egy hivatalos nyelv létezik és az a román. Szidták is rendesen az RMDSZ-sek Antonescut. Ezek a történetek még a jelenlegi kampány kezdetén előjöttek, de úgy tűnik az RMDSZ szerencsésen kidumálta őket az emberek fejéből.

A kérdés persze áll. Mennyire képes Antonescu odafigyelni a magyarok igényeire, ha egyébként nem látja az ország, az összlakosság igényeit sem?

Az AUR is benne van

Hogy mekkora a tét, onnan láthatjuk, hogy a kormánykoalíció összejátszik AUR-al, nagyon mocskosan, de szigorúan a demokrácia megőrzése érdekében.

A G4 foglalta össze, hogy hány helyen próbáltak a PSD-PNL-RMDSZ által vezetett intézmények keresztbe tenni Nicușor Dannak és kampányának. Például a Állandó Választási Hatóság, amit Toni Greblă leváltásával Vajda Zsombornak adtak át, abba szállt bele, hogy Nicușor Dan a polgármesteri szolgálati autóval jár a kampányrendezvényekre.

De a cikk szerzője ide sorolja a Központi Választási Iroda (BEC) azon döntését is, amivel megtiltotta az USR-nek, hogy Nicușor Dan mellett kampányoljon, miközben a saját jelöltjüket ejtették. Sőt eléggé kibukott a hatóság bárkire, aki nyíltan Nicușor Dan mellett állt ki, és nyílt kampánnyal vádolták meg azokat, akik ki merték írni a közösségi média felületeikre, hogy Dan-ra szavaznak majd.

Azzal viszont semmi gond nem volt, amikor Cristian Tudor Popescu újságíró jelentette be, hogy Antonescut preferálja. De a BEC még tovább ment. Azt is megtiltotta, hogy olyan pártok, akiknek nincs saját jelöltjük mást támogassanak. Ez a döntés is nagyrészt inkább Nicușor Dant érintette, hiszen a REPER, a SENS, a PMP és a Forța Dreptei is beálltak mögé, és a határozattal kvázi megtiltották ezeknek a pártoknak, hogy Dan mellett kampányoljanak.

A kormány is megtette, ami tőle telt, Ciolacuék megvágták Bukarest központi költségvetését, és a kerületi önkormányzatokat támogatták annak ellenére, hogy a fővárosiak referendumon szavazták meg a tavaly, hogy a főpolgármesteri hivatalnak szeretnének több pénzt juttatni.

Az egyik leglátványosabb és legpiszkosabb próbálkozás

az volt, hogy az utolsó száz méteren Bukarest postaládái megteltek olyan szórólapokkal, amelyeken Nicușor Dan mellett a volt elnök, Klaus Iohannis kampányol.

Mivel Iohannis megítélése elképesztően alacsony, bárminemű összemosása egy jelenlegi jelölttel, igencsak káros lehet a jelöltre nézve. Természetesen azt még nem tudni, hogy ki állhat az akció mögött, csak sejteni.

Vagyis ezt gondoltuk csütörtök estig, amikor is Elena Lasconi fényképeket posztolt, amelyeken Nicușor Dan, Victor Ponta és Florian Coldea (a SRI volt igazgatója) elhagynak egy épületet – mindenki külön képe –, azt a benyomást keltve, hogy valamiféle titkos paktum születhetett közöttük. Mára már kiderült, hogy a fényképeket manipulálták, Nicușor Dant rászerkesztették arra a fotóra, ami eredetileg Pontaról készült.

Dan még csütörtök este sajtótájékoztatón cáfolta, hogy részt vett volna bármiben ezekkel az emberekkel és a rendszert vádolta, vagyis Marcel Ciolacut és a koalíciót.

Az akció a közvélemény felháborodását váltotta ki, korábbi támogatói sorban fordulnak el tőle, már Traian Băsescu is bejelentette, hogy nem maradt más, csak Nicușor.

Kérdéses tehát a koalíció jelöltjének a jövője úgy, hogy közben egy AtlansIntel felmérése szerint Antonescu támogatottsága a diaszpórában mindössze 3%.

George Simion

Az első forduló biztos befutójának jósolja minden kutatás George Simiont, akinek focihuligánkodásairól már a Miközödön és az uh.ro-n is jelent meg anyag, így ha teljesen az alapoktól kezdenéd, érdemes azt a részt megnézni/elolvasni. Itt most felvesszük a fonalat, a legesélyesebb, szélsőjobboldali jelölttel, aki még az év elején azt állította, nem indul a 2025-ös választásokon.

George Simion politikai karrierjét az tartotta életben, hogy képes volt komoly cirkuszt generálni maga köré. A 2024-es választások során szintén nagyon esélyes jelöltnek tartották, a teljes politikum arra készült, hogy majd valakinek vele kell megbirkóznia a második fordulóban.

A meglepetésre mindannyian emlékszünk. Călin Georgescu sokaknak okozott néhány álmatlan éjszakát, de azt sem hanyagolhatjuk el, hogy második helyre Elena Lasconi került, a szintén esélyesnek tartott Marcel Ciolacu lecsúszott a porondról, és Simion csak a negyedik helyet szerezte meg.

És ha valamit tudtunk Simionról, akkor az az volt, hogy elképesztő politikai opportunista, aki bármire képes, hogy egyet előbbre léphessen. Emlékezzünk vissza az esküvőjére, amire az egész ország hivatalos volt, vagy akciózásaira a tavalyi árvíz által sújtott Pechea településen.

Úgyhogy fogta magát és beállt Călin Georgescu mögé,

teljes mellszélességgel és a teljes párt apparátussal.

Az első forduló eltörlésekor a nagy köznépi felháborodás hatására Simion bejelentette, nem indul. Bár kérdés volt, hogy Georgescut egyáltalán engedik-e indulni a választásokon, a kirakat úgy nézett ki, hogy a teljes szuverenista szésőjobb felsorakozik Călin Georgescu mellett, őt támogatják. Időközben megkezdődtek Georgescu kihallgatásai, amik kapcsán sikerült az állami szerveknek is nagy tam-tamokat csapni – emlékezzünk csak vissza az autóból kiszedős jelenetre –, amire az AUR és a párt elnöke is előszeretettel tromfolt rá.

Egy Simion kaliber azért ennál furfangosabb észjárású. Amikor kiderült, hogy a Központi Választási Iroda elkaszálta Călin Georgecu jelöltségét, Bukarest utcáin elkezdett forrongani a nép, nagy volt a feháborodás, az emberek padokat gyújtottak meg, és autókat döntöttek fel. Az egyik ilyen proteszt után Simion egy Facebook-élőzésben mondta el, hogy szerinte meg kéne nyúzni azokat, akik ezt az államcsínyt elkövették. Innen napok kérdése volt, hogy előjöjjenek az új tervvel, vagyis, hogy Simion megossza az eredeti elképzelését.

Rekordidő alatt szereztek 600 ezer aláírást

Az AUR és a POT is elindították a jelöltjeiket az aláírásgyűjtés rögös útján, amikor mindössze három napjuk volt fejenként 200.000 szignó összegyűjtésére. És láss csodát, Anamaria Gavrilának, a POT elnökének meglett a 200.000, George Simion több mint 600.000 aláírást adott le a jelölti dossziéjába. Ekkor vált egyértelművé, hogy George Simion igenis készült arra, hogy Călin Georgescut ki fogják zárni a verenyből, Gavrilă teátrálisan visszalépett Simion javára.

Így lett tehát az AUR elnökéből ismét államfőjelölt, aki ismét vezeti a közvélemény-kutatásokat, és Georgescu támogatóinak nagy részét is magához édesgette.

Noha a tavalyi választások során kiderült, hogy Simion lepaktált a PSD-vel, a PSD szavazatokat is adott az AUR-nak, úgy tűnik, ez most már nem érdekli az elektorátust.

Ennek is megvan az oka: Simionnak ebben a kampányban nincs túl sok üzenete. Cserébe tökélyre pörgette, hogy azért van ő ebben a versenyben, mert az igazi jelöltet, a Messiást a hatalom nem engedi indulni, s aki változást akar, az kénytelen rá szavazni. Innentől pedig van pár forgatókönyv: az egyik szerint Calin Georgescuból majd miniszterelnököt csinál.

A delirikusabb verzió a Turul 2, înapoi mantrából származik, amit Anamaria- éleseszű-Gavrilă indított el. Ha államelnök lesz, akkor újraszervezi a 2024-es választások második fordulóját, Georgescu megnyeri és ő lesz az elnök. A nép továbbra is ezt kéri, de Simionnak nyilván eszében sincs újraszervezni a második fordulót, amire nincs is jogi lehetőség, ezért elkezdte átkeretezni a szlogent: a Vissza a második fordulót! valójában az igazságosság és a változás igényét jelenti. Azt is mondhatnánk, hogy a kampánya valójában arról szól, hogy a világ szélsőjobbos elitjének benyaljon.

Másfél millió dolláros műsor

Az AUR egy amerikai lobbicéggel másfél millió dollár értékben kötött szerződést – az Antena 3 CNN megtalálta a szerződést – azért, hogy Simiont meghívják trumpista tartalomgyártók műsoraiba. Így ment el Trump stratégájának, Steve Bannonnak a műsorába, ahol előadta, hogy ellene is merénylet készül, akárcsak Trump és Fico ellen.

Később az is kiderült, hogy az amerikai lobbi céggel a tárgyalások során az a Mateea Cristina Petrescu képviselte az AUR-t, aki egyébként a Tate testvéreknek is a kommunikációs igazgatójuk.

Simion tagadta, hogy kifizette volna az összeget. A múlt héten állítólag egymillió román állampolgár, köztük 30 éve halottak, kapott névre szóló levelet George Simiontól. Hangsúlyozom tehát mégegyszer, a levél névreszólóan érkezett, a pontos címre. Egyelőre senki nem tudja, hogy milyen választói adatbázisa van az AUR-nak, és honnan kapta meg, csak annyit tudni, hogy ezzel GDPR jogokat sértett.

A levelet, amelyben nyálasan és nyájasan manipulálja az olvasókat, állítólag kimondottan a falusi nyugdíjasoknak, nőknek és fiataloknak címezték. Emellett Bukarestben körülbelül 100 ortodox pópa kaphatott kedves levelet az AUR-tól 100 lejes bónusz társaságában. Időközben a Központi Választási Iroda kimondta, hogy az akció illegális volt, csak ezzel sokra nem mentünk, miután a levelek eljutottak az emberekhez.

Lasconinak udvarol és hátradől

George Simion csúcsra járatja a populizmust. Az elnökjelölti vitán egy csokor virággal jelent meg, átadta Lasconinak, az általa egyedüli legitimnek tekintett jelöltnek, mivel ő tavaly bejutott a második fordulóba, majd elmondta, hogy nem vesz részt a megmérettetésen, mert a néppel akar lenni. És elment.

Aztán a Hotnews műsorában elmondta, hogy szerinte többet mondott a szavazóinak azzal a 30 másodperccel, mint bármelyik másik ellenfele a három és fél óra alatt.

Végül, de nem utolsó sorban meg kell érkeznünk a tizenegyedik jelölthöz, a legalább annyira opportunista és a majdnem annyira szuverenista Victor Pontához.

Victor Ponta

1972 szeptemberében született a Gorj megyei Baia de Fierben, vagy Bukarestben, attól függ, melyik CV-jét nézzük. Önéletrajzaiban, amelyekből már több verzió is napvilágot látott, mindig kénye-kedve szerint tüntette fel tanulmányait, és néha el-el tüntette azokat, amelyekről hazudott.

Elvileg 1991-1995 között a Bukaresti Egyetem jogi karán szerzett diplomát. 2003 júliusában doktorált a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló disszertációjával. Erről a dolgozatról viszont kiderült, hogy plagizálta. Egy 2012-ben még fellelhető önéletrajzban azt állította, hogy a Catania Egyetemen szerzett nemzetközi büntetőjogi mesteri diplomát 2000 márciusa és júniusa között. Erről is kiderült utólag, hogy hazugság volt, nincs olaszországi diplomája.

De találunk benne még ilyesmiket: 1998 októberében részt vett az FBI által szervezett, a pénzügyi és banki bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos képzésen az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjánál Bukarestben. 1999 februárjában Athénban volt nemzetközi szemináriumon volt az offshore cégekről. 2000 decembere és 2001 februárja között szakmai gyakorlatozott az olaszországi Nemzeti Maffiaellenes Ügyészségen, Rómában, 2001 márciusában pedig a pénzügyi, banki és számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos képzésen okult az Egyesült Államok pénzügyminisztériumánál Washingtonban.

Róla mintázhatják a ravasz, mindenkivel paktáló politikust

Néha már-már úgy tűnhet, Victor Pontának több mint 24 órából állhattak a napjai, és ezt nagyon ki is használhatta. Még a 23. születésnapja előtt, 1995-ben ügyészként csatlakozott az első kerületi ügyészségéhez. Ott dolgozott 1998-ig. Ezután három évre a Legfelsőbb Bírósághoz került, szintén ügyészként, majd 2000-2001 között a Pénzmosás Elleni Hivatal koordináló ügyésze volt. Hat év ügyészi tevékenység után aztán belépett a politikába.

Politikai pályafutása kezdetétől a PSD tagja volt. 2002 és 2006 között a PSD ifjúsági szövetségének elnöke volt, majd 2006 decemberében a Szociáldemokrata Párt alelnökévé választották, és ezt a tisztséget 2010 februárjáig töltötte be. Mircea Geoanătól akkor vette át a PSD vezetését, amelyet 2015 júliusáig vitt.

2011-ben Victor Ponta Crin Antonescuval és Daniel Constantinnal, a Konzervatív Párt vezetőjével írta alá a Szociál-Liberális Unió vagyis az USL létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet. A szövetség célja az volt, hogy erős ellenzéket alkossanak az Emil Boc vezette és Traian Băsescu akkori elnök által támogatott Liberális Demokrata Párttal (PDL) szemben.

Az USL elsöprő fölénnyel nyerte meg a 2012-es parlamenti választásokat és Victor Ponta lett a miniszterelnök. A szövetség azonban 2014-ben felbomlott a PSD és a PNL közötti nézeteltérések miatt. 2015 novemberéig volt miniszterelnök, amikor a Colectiv klub tűz miatti forrongások közepette lemondott.

2017-ben Liviu Dragnea volt PSD-elnökkel való konfliktusa miatt kilépett a pártból, és Daniel Constantinnal megalapította a Pro Románia pártot. A Pro Románia azonban a 2020-as választásokon nem tudott parlamenti mandátumot szerezni.

2023 augusztusában Victor Pontát kinevezték Marcel Ciolacu miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadójává a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén, majd végül az idei év elején kirakták vagy kilépett – attól függ, kitől kérdezzük –, mert nem tetszett neki, hogy a koalíció Antonescut indítja, és kitalálta, maga is indul függetlenként az államelnök-választáson.

Ha Ponta-portrékat olvasgatunk, akkor két dolog fog kitűnni belőlük, mégpedig, hogy pályafutása során elképesztően sokat hazudott, illetve

a lehető leggyanúsabb emberekkel vette magát körül.

Kezdve mentorával, Adrian Năstaseval, aki sokáig egyengette az útját. Năstaséról az évek során kiderült, milyen bennőséges kapcsolatokat ápolt a Kommunista Párttal, hányszor nyalta körbe Nicolae Ceaușecut, aminek köszönhetően egy olyan periódusban járhatta a világot, amikor szinte senki sem hagyhatta el az országot. És erről bőven írtak a korabeli újságok is. Năstase Strassburgban volt az emberi jogok képviselője Ceaușescu nevében, amikor idehaza több 10 ezren ültek börtönökben. Ponta 1998-tól lett Năstase asszisztense, majd a kormányellenőrző bizottság feje.

2004 környékén Traian Băsescu dobta be a témát, hogy Victor Ponta 1998 és 2001 között fedett ügynöke volt a SIE-nek, a külügyi hírszerző szolgálatnak, amire természetesen azóta sem láttunk bizonyítékot, és maga Ponta is nagyon sikamlósan válaszol a témába vágó kérdésekre. Ekkor kezdődött a verseny a román politikumban, hogy ki tudja jobban megvádolni a másikat azzal, hogy fedett ügynök.

Năstase nem csak betolta különböző helyekre, Pontát, hanem a doktori dolgozatának a vezető tanára is volt, amiről 2012-ben derült ki, hogy plagizálta. A akkori oktatási miniszter, a PSD-s Liviu Pop úgy próbálta elsimítani az ügyet, hogy megváltoztatta az értékelőbizottság szabályzatát, hogy az ne mondhassa ki, hogy egy dolgozat plagizált vagy sem. A Bukaresti Egyetem ugyan kimondta, hogy Ponta plagizált a doktorijában, de az oktatási miniszter elutasított az eredményt.

Victor Pontát mindig is arrogánsnak és nagyképűnek tartották,

aki addig hazudott ameddig elérte a céljait, és bárkin átgázolt minden probléma nélkül. 2014-ben azt ígérte, hogy 962 km-nyi autópálya fog megépülni 2026-ig, de a nagy szavaknak mindössze a 15%-a valósult meg.

Ennek a kampánynak volt a nagy elszólása, amikor azzal hencegett, hogy a szerb állampolgárságát azért kapta, mert megnyitotta a Vaskapukat egy 2014-es áradás idején, így a román oldal ázott el, nem Belgrád. Utólag kiderült, hogy a sztorija sok helyen és tekintetben csak egy óriási hazugság. Igencsak odavan Erdoganért, Isztambulban amúgy saját lakása is van, Vucic-csal is jó kapcsolatot ápol, és a kínaiakat is nagyon szerette.

Most pedig Donald Trump 2016-os kampányát koppintva tolja a szélsőjobbos, szuverenista, hagyományos családos, nemzeti büszkeséges narratívát és Isteníti Călin Georgescut, vagyis az ő szavazótáborából próbál szavazatokat szerezni, na meg az elégedetlen PSD táborból, akik felháborodtak azon, hogy a koalíciónak közös jelöltje van.

Nem csoda, hogy már Marcel Ciolacu is azzal hívogatja telefonon az embereket, hogy Ponta nem igazi PSD-s, nem szabad rá szavazni, és az sem érthetetlen, hogy miért Ponta a harmadik szereplő azokon a fotókon, amelyeket Lasconi a tegnap este közzétett. Míg Nicușor Dan igazi ellenfél, Victor Ponta valós veszélyt jelent a szavazatok elszívását tekintve.

A román sajtó egy nagypofájú, opportunista, szociopatának tartja pontát, Andreea Esca meg is kérdezte: „Nem szégyelli magát, hogy megint indul?”