Választás újratöltve: ez már szinte házasság

Haladjunk akkor ma az inkább esélyesebb jelöltek fele, innentől jönnek hát az izgalmak. Ismerkedjünk meg Nicușor Dannal és Elena Lasconival, akiknek kapcsolata igazi viharokat ért meg ebben a kampányban, és akik kapcsán sokan mondták: egyiknek vissza kellene lépni a másik javára. És ez nem történt meg.

Nicușor Dan

Bukarest jelenlegi főpolgármestere az ország, de legalább a főváros egyik legismertebb technokrataként emlegetett politikusa. Egy matekzseni, kutató, tanár és volt környezet- és építettörökség-védő aktivista. Ugyan Bukarest főpolgármesteri székét csak a harmadik nekifutásra sikerült megszereznie, kérdés, hogy vajon sikerül-e neki elsőre megoldani az államelnöki székbe jutás egyismeretlenes egyenletet.

Tavaly év végén, miután az elnökválasztás második fordulója teljesen zátonyra futott, és az ország politikai válságba került, december 16-án Nicușor Dan úgy döntött, hogy neki is el kell indulnia az elnöki székért folyó versenyben. Bejelentésekor remélte, hogy több párt is mellé áll, azonban a számításai nem teljesen váltak valóra, mivel az USR továbbra is Elena Lasconit jelöli, és a kormánykoalíció saját jelöltet indított Crin Antonescu személyében. Végül Nicușor Dan mögé felsorakozott Ludovic Orban pártja, a Jobboldal Ereje, valamint a Băsescu alapította Népi Mozgalom Pártja, de a Drept és a Reper is őt támogatja.

Na de ki is pontosan Nicușor Dan?

Honnan jött és hogyan került be a román politikai körforgásba?

Dan 1969-ben született Fogarason, Brassó megyében, és már fiatalon kiemelkedett a matematikai tehetségével. Nem egy átlagos srác volt, az biztos, hiszen két aranyérmet is szerzett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Ez azért elég üdítő információ a sok plágium botrány után.

Középiskola után a Bukaresti Egyetem matematika szakán folytatta tanulmányait, majd Franciaországban tanult tovább. Miután Párizsban doktorált, hazatért. Itthon kutatott, oktatott, és megalapította a bukaresti école normale supérieure-t (francia típusú rangos főiskola), amit több évig vezetett.

Politikai pályafutását civil aktivistaként kezdte a 2000-es években, és 2006-ban megalapította a Mentsük meg Bukarestet Egyesületet. Az egyesület célja a főváros zöldterületeinek, épített örökségének és történelmi arculatának megőrzése volt egy olyan időszakban, amikor a helyi hatalom gyakran figyelmen kívül hagyta ezeket az értékeket a látványos beruházások és a gyors profitszerzés érdekében.

Az egyesület olyan beruházásokat is igyekezett megakadályozni, amelyek veszélyeztették a város környezeti értékeit és építészeti örökségét. Ilyenek voltak például az aquapark építése a Tineretului parkban, a Matache piac lebontása, valamint irodaházak felhúzása a Victoria sugárúton. Ezen tevékenységek legfontosabb szempontja nemcsak az épületek műemlék értéke volt, hanem a terek és épületek szimbolikus jelentősége is, amely Bukarest európai jellegét hivatottak igazolni.

Megmenteni Romániát

2016 elején megalakult az Uniunea Salvați România az USR, azaz a Mentsük meg Romániát Szövetség a Mentsük meg Bukarestet Szövetség kiterjesztéseként, azzal a céllal, hogy túllépve a főváros keretein, országos szinten is alternatívát kínáljon a hagyományos politikai elittel szemben.

A párt első elnöke természetesen Nicușor Dan lett. Az USR főként ideológiailag „semleges”, technokrata és korrupcióellenes pártként pozícionálta magát, amely különböző politikai irányzatokat és társadalmi csoportokat igyekezett egy politikai szervezetbe tömöríteni. Így a párt soraiban rendkívül eltérő nézeteket valló szereplők is helyet kaptak.

Fókuszában a korrupcióellenes harc, az átlátható kormányzás és a fenntartható gazdasági fejlődés állt. Az antikorrupciós retorika gyors sikereket hozott: 2016 decemberében az USR bejutott a román parlamentbe, és a harmadik legnagyobb párttá vált 30 képviselőházi és 13 szenátusi mandátummal.

Nicușor Dan vezetése alatt az „egység a sokféleségben” elv volt a meghatározó, de a belső ideológiai különbségek megnehezítették egy koherens identitás kialakítását, és hamar felszínre kerültek a belső törésvonalak.

Egy családról szavazás vetett véget a politikai famíliának

2016-ban a Coaliția pentru Familie vagyis a Koalíció a családért elegendő aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy népszavazást kezdeményezzen az Alkotmány családról szóló szakaszának módosítására, amely a házasság definícióját „egy férfi és egy nő” közötti kapcsolatra szűkítette volna. A referendum kapcsán a párton belüli feszültségek kiéleződtek: a progresszívebb nézeteket vallók azt szerették volna, hogy az USR állást foglaljon a kezdeményezés ellen, míg mások, így Nicușor Dan is, a semlegesség mellett érveltek, hangsúlyozva, hogy az USR mind a konzervatív, mind a progresszív véleményeknek otthont kell adjon. A konfliktus végülDan lemondásához és távozásához vezetett.

Így most az a helyzet állt elő, hogy mind Dan, mind Lasconi a hagyományos családmodellt és a férfi-nő házasságot támogatja, miközben mindketten elkerülik a melegjogok kérdésének mélyebb tárgyalását. Bár a konzervatív családmodell mellett állnak ki, saját élethelyzeteik – egy több mint másfél évtizede tartó élettársi kapcsolat vagy egy queer identitású gyermek – már nem annyira passzolnak a képviselt normákhoz, és a konzervatív elvárásokhoz sem.

A középosztály polgármestere

2020-ban végül Nicușor Dan függetlenként, de az USR-PLUS és a PNL támogatásával megnyerte a Bukarest főpolgármesteri székéért vívott harcot, és ezzel kezdetét vette egy úgynevezett technokrata-modernizációs korszak a román főváros életében. 2024-ben újraindult, és ezúttal a szavazatok 47%-ának megszerzésével 25 százalékponttal megelőzte a PSD jelöltjét, Gabriela Fireát, ezzel bezsebelve második mandátumát.

Dan főpolgármesteri víziójának és tevékenységének középpontjában egyértelműen Bukarest modernizációja állt. A 2020-as „Împreună construim noul București” vagyis az Együtt építjük az új Bukarestet polgármesteri programja három fő pillérre épült: mobilitás, környezet és gazdasági fejlődés – ezeket a későbbiekben oktatási, egészségügyi és közbiztonsági célkitűzésekkel egészítette ki. Dan egy modern, nyugati mintájú városkép megvalósítását tűzte ki célul, amely technokrata eszközökkel kívánja Bukarestet, „civilizáltabbá”, és a város működését racionálisabbá és hatékonyabbá tenni.

Dan sikereként szokták még emlegetni a főváros korábbi vezetése által felhalmozott, átláthatatlan adósságállományának a rendezését, valamint a hosszú évek óta válságos állapotban lévő távhőszolgáltatás reformjának elindítását is.

Beszélni nem szeret róla

Habár Dan vállalása a távhőrendszer modernizálását illetően rendkívül fontos lépés volt, a munkálatok kivitelezése sorozatos lakossági elégedetlenséget váltott ki. A munkálatok sok esetben kaotikusan zajlottak: gyakori volt a melegvíz- és fűtés hiány, amelyek hetekig is eltartottak, de a munkálatok forgalmi fennakadásokat is okoztak. A legnagyobb problémát mégsem a technikai nehézségek jelentették, hanem a kommunikáció hiánya: a polgármester sokszor nem adott megfelelő tájékoztatást, nem tanúsított empátiát a lakosság iránt, ez pedig még saját támogatóinak körében is feszültséget és csalódottságot keltett.

Ugyanakkor a modernizációs narratíva és infrastrukturális fejlesztések mellett a városvezetés nem fordított elég figyelmet a legnagyobb szociális szükségletek kezelésére, és ezen kérdések háttérbe szorultak mind retorikailag, mind gyakrolatilag. Ezentúl a közlekedési és infrastruktúra fejlesztések pozitív hatásai sem ugyanúgy érték el a főváros minden negyedét, és polgárát.

A periférián élő, hátrányos helyzetű közösségeket továbbra is elhanyagolták, és az ott élők nem részesültek ugyanolyan mértékben az érdemi fejlesztésekben, mint a főváros más részei és azok lakói.

A döntések, hogy hol történnek beruházások, és kik élvezhetik azokat elsősorban valamint az átfogó szociálpolitika hiánya Dan részéről, azt az érzetet erősítette, hogy a városvezetés inkább a középosztály igényeit helyezi előtérbe. A szociális kirekesztettség és a szegénység továbbra is jelen van Bukarestben, és Dan politikája nem tette lehetővé, hogy ezek a problémák megfelelő figyelmet kapjanak.

Az elnökjelölti kampány és támogatói

Új mandátumának alig második hónapjában, 2024 decemberében Nicușor Dan bejelentette, hogy indul a román államfői székért. A modernizáció fővárosi kísérletét így egy tágabb, állami szintű projekt ígéretévé próbálja emelni.

2025 márciusában Dan úgy fogalmazott: „pályára állította” Bukarestet, így nyugodt szívvel léphet tovább az elnökség irányába. Önmagát reformerként pozicionálja, aki – bár nem rendelkezik majd közvetlen végrehajtó hatalommal – elég befolyással bírhat ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, illetve aktiváljon megfelelő belföldi és külföldi szakembereket, akik segíthetik az ország fejlődését.

Acél: egy stabil, de cselekvőképes állam, amelynek van víziója és stratégiája, hogy merre tart, hova akar eljutni, és mennyi idő alatt akarja megtenni mindezt. Ennek része lenne az is, hogy bevonja a kormányzásba az USR-t és más, magát reformernek valló, pro-európai pártokat.

Dan elnöki előkampánya, amely már 2025 februárjában elindult, gyorsan országos jelenlétet épített ki, több mint 350 óriásplakátot helyeztek el az ország különböző pontjain, amelyek költsége, mint kiderült, meghaladja a 200.000 eurót. Ezen kívül folyamatos támadások érték amiért nem közölte elég átláthatóan, hogy honnan érkezett pénz a kampányához.

Hivatalosan magánadományokra épül, de a finanszírozás forrásainak átláthatóságát illetően több kérdés is felvetődött, ami elég kényes lehet egy olyan jelölt esetében, aki többször a korrupció és a klientelizmus felszámolását ígérte. A kampányt a Getica OOH céggel kötött szerződés keretében bonyolítják, amely egy ciprusi offshore céget is tartalmaz a tulajdonosi háttérben. Mindezek ellenére Nicușor Dan, közzétette, hogy a nagy kampány kezdetéig 2.834.990 lejt gyűjtött 8.848 adományozótól.

A kampányát egyéb ügyek és személyek is be-be zavarták. Például Matei Păun üzletember, akihez tanácsért járt Dan, de közben kiderült róla, hogy üzleti szálak fűzik a posztszovjet térségekhez, beleértve Oroszországot és Fehéroroszországot is. De került egy nyugalmazott SRI-alezredes is a kampánycsapatba, aki ameddig ki nem derült, hogy kicsoda, nagyon közelről követte az eseményeket Dan körül. Daniel Ene aztán kiszállt a támogatói körből.

De egyszer azt is nyilatkozta, hogy elnökként Klaus Iohannist vinné tanácsadónak maga mellé (minden elnöknek ki kell jelölni egy volt elnököt tanácsadónak), mert ő a legfrissebben jártas a külpolitikai színtéren. Mondjuk ezzel természetesen vitatkozhatunk, de minek?

Esély vagy veszély?

Függetlenül attól, hogy mennyire hihetünk vagy sem a közvélemény-kutatásoknak, Nicușor Dant mindig is esélyes helyekre mérték, de sokáig egyértelműnek tűnt, hogy csak szüksége lenne azokra a szavazókra, akiket Lasconi visz el előle.

Valószínűsítem, hogy nem véletlenül született egy olyan kutatási eredmény, amely azt mutatta, hogy Victor Ponta áll a második helyen, Nicușor Dan pedig hibahatáron belül, épp utána. Ezt követően az USR a kampány kellős közepén hagyta cserben a saját jelöltjét és szállt ki mögüle azért, hogy Nicușort támogassák. Hogy milyen megegyezések álltak háttérben, csak sejteni lehet. Viszont közvetlenül az akció után, Nicușor támogatottsága a várt növekedés helyett csökkent.

Ez mára már természetesen újraértelmeződött és egy elég szoros mezőnyt látunk, amiben George Simion, Nicușor Dan, és Crin Antonescu versengenek az első két helyért.

Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy mi történt a tavaly, és ezeket az eredményeket is érdemes fenntartással kezelnünk.

Ami viszont a hét vitái során egyértelművé vált, hogy a 11 jelöltből az esélyesek Nicușor Dant tartják az ellenfelüknek, míg sokan mások azért vannak elindítva ezen a versenyen, hogy őt támadják, amivel csak érik.

Arról, hogy a koalíció által vezetett intézmények hogyan próbálták elkaszálni a kampányát, már meséltem a múlt heti Tilos a bé-ben, de hozzá kell adni azt is, hogy a legújabb próbálkozás hiteltelenítés céljával az volt, hogy teleszórták Bukarestet hamis szórólapokkal, amiken Iohannis támogatását fejezi ki Nicușor Dan fele. Ha valakinek a támogatottságát akarod csökkenteni, pakolj mellé egy bukott elnöki támogatást.

Nicușor Dan elnöki ambíciói számos politikai és társadalmi kérdést vetnek fel.

Miközben a modernizáció és az infrastrukturális fejlesztések szempontjából progresszív technokratának tűnik, a szociálpolitikai kérdésekben nem egyértelmű az álláspontja. Nem beszél a lakhatási problémákról, a mélyszegénységről, a szociális ellátórendszerből, és arról sem, hogy az állam milyen szerepet vállalhatna a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében.

Ahogy főpolgármesterként, úgy most elnökjelöltként is a középosztály és az üzleti szféra érdekeit képviselő politikusként látható. De mit kínál azoknak, akik ebből kimaradnak? És milyen Romániát akar építeni? Egy mindenkinek élhető országot, vagy egy hatékony, de szociálisan vak menedzserállamot? Ezekre a kérdésekre még várjuk a választ.

Elena Lasconi

Elena Lasconiról a tavaly már készítettünk egy részletes bemutatót, aminek egy zanzásított verziója az uh.ro-is megjelent, de ha nem láttátok/olvastátok volna, érdemes megnézni, elolvasni.

Nincs könnyű helyzetben Elena Lasconi, hiszen a szavazóbázisa nagy mértékben megegyezik a Nicușor Danéval, és most már a pártja sem támogatja. Ez a megosztottság pedig nemcsak kényelmetlen, hanem kifejezetten kockázatos mindkét jelölt számára, és a kezdetek óta komoly kérdést vetett fel, hogy végül melyikük lesz képes olyan társadalmi rétegeket megnyerni, amely alapvetően nem az ő szavazótáboruk tagjai.

Elena Lasconi a tavalyi választás első fordulójában a voksok 19%-át, azaz 1,7 millió szavazatot szerezve jutott be a második fordulóba, ahol Călin Georgescu ellen indult volna, ha lett volna ahol indulni. Bár ezt nyilvánvalóan sikernek könyvelheti el, a szavazatok egy részét pedig rendszerellenesnek is, mint Georgescu esetében is, azért valószínű, hogy sokak számára ő volt a „kevésbé rossz” választás a menüből. Azonban kérdéses, hogy a 2025-ös mezőnyben ez működhet-e, főleg, hogy az új tanácsadója Martin Burgr – aki Zuzana Čaputová szlovák és Petr Pavel cseh elnökök sikeres kampányaiban is meghatározó szerepet töltött be – csak addig volt a képben, ameddig a pártja fizette őt.

De menjünk egy kicsit vissza még az időben.

Lasconi még decemberben, rögtön a választások érvénytelenítése után írt egy nyílt levelet Donald Trumpnak, a demokratikus és szabadságszerető politikusok egyik legismertebb példányának, akit Lasconi magához hasonló, igaz vezetőnek nevezett. A levélben aggodalmát fejezte ki a román alkotmánybíróság döntését illetően.

Elmondta, ő úgy látja, a választások érvénytelenítése csak még tovább súlyosbítja Románia már amúgy sem túl rózsás politikai és társadalmi helyzetét, és az orosz fenyegetés sem szűnt meg. Januárban még azt mondta, hogy nem hiszi, hogy volt orosz befolyás, mert nincs bizonyíték, de erről később talán mégis meggondolta magát.

Saját kampányáról azt írta Trumpnak, hogy az tisztességes volt, és többször megemlítette azt is, hogy ő nem „Soros-jelölt”, hanem a nép jelöltje, akárcsak Trump, és nem magáért, hanem szeretett országáért és a szabadságszerető románokért harcol. Aztán később egy kicsit megbánta a levelet.

Az ultimátum

Ugyancsak decemberben már javában zajlottak a kormányalakítási tárgyalások is. Lasconi és az USR úgy döntöttek, hogy egy nyolcpontos ultimátumhoz kötik a párt koalícióhoz való csatlakozását. Lasconi hiába mondta, hogy a koalíció nem hallotta meg a választók üzenetét, és most ismét ugyanazokat a hibákat követik el, úgy tűnik, hogy a PSD, a PNL, az RMDSZ és a kisebbségeket képvislőknek nem fájt nagyon, hogy félresöpörjék a 8 reformpontot, és végül az USR nélkül alakítsanak kormányt.

A mainstream pártokkal való szakítást követően az USR februárban talán rebound időszakában lehetett, ugyanis összeállva a POT-tal és az AUR-ral sikerült elindítania a felfüggesztési eljárást Klaus Iohannis ellen. Ezt a parlament végül elfogadta, Iohannis pedig, igazi hős módjára, lemondott. Lasconi ezután büszkén hangoztatta, hogy mindezt az USR parlamenti nyomásának köszönhetjük, ami „felébresztette” Iohannist álmából.

Idei jelöltségét illetően többször merültek fel visszalépési forgatókönyvek. Lasconi jelezte, hogy hajlandó lenne saját elnökjelöltségéről lemondani, ha az román érdekeket szolgálna. Igaz, Crin Antonescu mögé nem állna be, de Ilie Bolojannak bizalmat tudott volna szavazni, és őt tartotta a miniszterelnöki pozícióra is a legmegfelelőbbnek. Nicușor Dan jelöltségével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy még a fővárosban sem tudott igazi politikai többséget felépíteni polgármesterként, miközben ő mint Câmpulung Muscel polgármestere, ezt simán megoldotta.

Elena Lasconi programja

Elena Lasconi Románia elnökeként az USR kormányzati programjának szellemiségét kívánja képviselni, és egyértelműen a reformok és a piaci alapú megoldások előmozdítását tűzte ki célul. Ez a program az állami vállalatok privatizálására, a közszolgáltatások piacosítására és az adók csökkentésére épít.

Az USR eddigi politikáját követve Lasconi javaslata szerint a munkavállalók több pénzt vihetnének haza, miközben csökkentenék az adókat és a bürokráciát. A programban szerepel, hogy a 29 év alattiak esetében a jövedelmet 1.200 lejig 0%-os adóval terhelnék, továbbá adókedvezményeket vezetnének be a szülőknek is. Ezen kívül minden gyermek után 500 lejjel növelnék a családok keresetét, megszüntetnék a különleges nyugdíjakat, és csökkentenék az egyéni vállalkozások adóterheit.

Bár első pillantásra vonzóak az adócsökkentések, hosszú távon nem tudnak érdemben javítani a kisebb jövedelmű munkavállalók helyzetén. A bérterhek csökkentése ugyan javíthat a jövedelmeken, sokak számára egyre inkább elérhetetlenek lehetnek majd olyan szolgáltatások, mint az egészségügy vagy az oktatás, hiszen az USR a közszolgáltatások privatizálását és piacosítását is célul tűzte ki, ami pedig a magánszektor felé tolja majd ezeket.

Az oktatás privatizálása és az állami szerepvállalás csökkentése,

amely a tanfelügyelőségek eltörlésével, nagyobb intézményi decentralizációval és az iskolák önállóbb pénzügyi menedzsmentjével valósulna meg, azt eredményezheti, hogy a gazdagabb családok és földrajzilag előnyösebb térségek és települések számára könnyen elérhetőek lesznek a jobb minőségű szolgáltatások, míg a szegényebbek elmaradhatnak.

Lasconi tehát egy olyan programot képvisel, amely a piaci logikát helyezi előtérbe a közjavak és közszolgáltatások területén, és bár a gazdaság modernizálására tett ígéretek vonzóak lehetnek, úgy tűnik, hogy rengeteg kockázatot jelentenek a társadalmi igazságosságot nézve, illetve a társadalmi szolidaritás helyett inkább a profitérdeket szolgálják.

Elena Lasconi kampányát rendesen megtorpedózta az, hogy a saját pártja hagyta cserben, amikor azt látták, nincs esélye bejutni a második fordulóba. Egyesek szerint Lasconi önfejű és túl gőgös volt, amiért nem akart visszalépni Nicușor Dan javára, és a sértettsége azóta is kiérződik minden mondatából.

A tavalyi kampányához képest valamivel felkészültebb

és sokkal jobban veszi az akadályokat, sokkal durvább is az ellenfeleivel. Nyilván, érdemes átgondolni, hogy mi az, amit egy ilyen helyzetben egy jelölttől várunk. A kampány utolsó hetében szervezett vitákon sokszor viselkedett úgy, mint egy sértődött tinédzser, tiszteletlen volt, amivel maga is hozzájárult a viták cirkuszi voltához. És nyilván nem ő az egyedüli, aki ezt csinálta. Mindenki így viselkedett. Kérdéses viszont, hogy mennyire jó irány pont ugyanazt az alpári stílust felvenni, mint amit az ellenfelei is tanúsítottak sokszor. Üzent azzal is, ahogyan öltözködött: minden nyilvános megjelenésén fehérben láthatjuk. Mert tiszta és ártatlan.

Igazi csalódást okozhatott sokaknak azzal, amikor kiállt Anca Suciu mellett, amikor a Digi24-es vitán Antonescu az újságíró türelmetlenségét a fiatalságával és a női mivoltával mosta össze, majd többször kihangúlyozta, hogy nem feminista. Pedig már mintha látni lehetett volna, hogy akkor most valaki megértette az igazán fontos dolgok egy részét.

Kimondottan szomorú konstatálni, hogy noha egyesek zsigerből ráéreznek fontos problémákra, mégsem képesek tudatosan és következetesen vinni őket, mert attól félnek, ezzel veszítenek szavazókat. És Elena Lasconi valószínűleg jó sok szavazót veszíthetett el.