Tudtad, hogy Gálfi a helyi fő tiszás?

Nagyon különös üzenetet küldött Ufó kollégánk szerdán a szerkesztőségi közös chatbe: Gálfiék a Tisza Párttal kapcsolatosan tartanak sajtótájékoztatót csütörtökön. Egyként lepődtünk meg: Gálfi tiszás? Csütörtökön jöttek a részletek: egyesületet alakítanak, tábort szerveznek.

Árad a Tisza Udvarhelyen?

A sajtótájékoztatóra szép számmal jelentek meg az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget tagjai, sok számunkra ismeretlen arc, állapítottuk meg Ufóval, amikor megérkeztünk. A hazaiakon kívül, akikről mindjárt szó lesz, Kátai István a Tisza sziget alapítója volt csak ismerős, aki köszöntött érkezésünkkor. Mint később megtudtuk, a jelenlévők sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, magyarországi és felvidéki emberek, Tisza sziget tagok.

Kátai már a sajtótájékoztató elején beszélt arról, április 12-én több mint 3 millió ember adott felhatalmazást Magyar Péternek és a Tisza Pártnak Magyarország vezetésére, ezzel leváltva azt a 16 éve regnáló kormányt, ami „tönkretette a magyar lelkeket, a magyar szíveket és a magyar emberek nagy többségének az életét.”

Beszélt arról, hogy a választás után több mint 2 ezer üzenetet kapott arról, hogy emberek csatlakozni szeretnének a Tisza szigethez, szerinte ezeket az embereket a félelem tartotta eddig távol. Saját bőrén tapasztalta meg, hogy a propagandamédia milyen lejáratókampányt képes indítani azok ellen, akik szembefordulnak a Fidesszel.

– Eddig azért nem álltak ki, mert félnek. Ma is azt olvasom az újságban, úgy Magyarországon, mint Erdélyben, hogy ez tulajdonképpen meg sem történt, vagy ha megtörtént, úgyis Erdélyben 90 százalék az elnyomó diktatórikus Orbán Viktorra és pártjára szavazott. 200 ezer és 300 ezer közötti szavazat volt, kikérem magamnak az erdélyiek nevében, hogy ezt Kelemen Hunor vagy bárki egész Erdélynek nevezze – jelentette ki Kátai. Felszólította az RMDSZ-t, hogy azok számoljanak be a Magyarországról ide küldött adófizetői pénzek mire lettek elköltve, számoljanak el feléjük.

Látszott rajta, kemény volt ez a két év, el is mondta, most már szeretne hátralépni és csak békés és vidám állampolgárnak lenni, aki szakmai segítséget nyújt a fiataloknak, akik átveszik tőle a stafétát. Különösen megsértették azzal az erdélyi magyar sajtóorgánumok, amikor hazaárulónak bélyegezték. De most elásná a csatabárdot, mint mondta a mottója, nagymamája gondolata: a megbocsátás viszi előre a világot.

„Egy vérből valók vagyunk és ehhez tartsuk magunkat, és az elkövetkező sok-sok évtizeden keresztül azon dolgozzunk, hogy boldogabb jövője legyen a gyermekeinknek, az unokáinknak, és hogy boldog nyugdíjaskort éljenek meg a szüleink, nagyszüleink, és egy boldogabb és szebb jövőt építsünk mindnyájunknak” – mondta Kátai.

Hozzátette, egyházi személyek is jelentkeztek már, hogy részt vállalnak, ők a májusi sajtótájékoztatójukon fognak majd részt venni. „Nagyon fontosnak tartjuk a lelki felépülést is, és ebben az egyházak segítségét is fogjuk kérni, hogy az igazi és valós keresztény értékeket tudjuk hirdetni és megérteni.”

Az árkot nem ásnák, temetnék

A sajtótájékoztatón megtudtuk, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget kezdeményezésére megalakul a Változás Erdélyben Egyesület. A szerveződés tiszteletbeli elnökei Kátai István és városunk korábbi polgármestere, Gálfi Árpád. A vezetőség tagjai is ismerős arcok: a Székelyudvarhelyért Párt önkormányzati frakciójának két tagja, Györgydeák Laura Etelka, az egyesület elnöke, és Bálint Csongor Attila, az ügyvivő elnök.

Az egyesület céljaként megfogalmazták, hogy szeretnék betemetni azokat az árkokat, amelyek magyar és magyar között ásott az Orbán-kormány 16 éve. Azt akarják, hogy párbeszéd alakuljon ki és újra egységes nemzet legyen a magyarság, nem politikai pártok mögé rendeződött ellenséges felek. Meggyőződésük, hogy újra kell gondolni a Magyarországról Erdélybe érkező támogatásokat. Átláthatóbban, igazságosabban és a közösség érdekeit jobban szem előtt tartva legyenek elosztva, és valóban a helyi közösségek életét támogassák vele, ne látszatberuházásokat vagy a Fidesz és a hozzá hűségesek érdekeit.

Az erdélyi Tisza sziget alapítója a támogatások kapcsán elmondta, szerinte az is fontos, hogy ne felülről, vagy egy elit szűk kör döntse el, hogy kinek jár és kinek nem. „Ne spóroljuk meg azt a munkát, amit a Tisza megcsinált Magyarországon, úgy hívják, hogy problématérkép. A kis egyesületek a nullával egyenlő, vagy mint 20-30 évvel ezelőtt, 300 ezer forint támogatásokat kaptak. De van olyan település, ahol pizzakemencére, meg dézsára költöttek milliókat, és családbarát panziókra, amiben vendég sosem járt, csak az RMDSZ-es és a Fideszes úr”.

Külön üdvözölte Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely jelenlegi polgármesterét, aki meghívta az egyesületet a polgármesteri hivatalba, ezzel elkezdve „az árokbetömést”. Kátai arról is beszélt újságírói kérdésre, hogy nem volt politikai gondolat amögött, hogy a Székelyudvarhelyért Párt tagjai ennyire aktívak az egyesületben, kategorikusan ki is jelentette, hogy nem lesz az egyesületből politikai párt, azonban pártpolitikától függetlenül szívesen látnak az egyesület és a Tisza sziget soraiban is bárkit, azokat is, akik esetleg politikai tisztséget töltenek be. „Nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – hangzott el.

Ez nem az ellen-Tusványos

A másik téma, amiről beszéltek: az egyesület Homoródfürdőn szervezi meg a Közösségi Párbeszéd Tábort. Ez a Tusványoshoz hasonlóan egy szabadegyetem lesz, beszélgetéseket akarnak és közösségépítést.

– A Közösségi Párbeszéd Tábornak és a Változás Erdély Egyesületnek nem célja megosztani az erdélyi magyarságot, nem célja, hogy konkurenciája vagy akár ellentábora legyen a Tusványos tábornak. Mi készen állunk és nyitottak vagyunk arra, hogyha az illető urak úgy döntenek, hogy bennünket is meghívnak, szívesen el fogunk menni. És mi is meg fogjuk őket hívni – beszélt Kátai a táborral kapcsolatos elképzeléseiről.

A tábor fő témái a kultúra, közélet, környezetvédelem, oktatás lesz, de a sajtótájékoztató alatt elhangzott az egyház is. Szeretnék, ha ez közös fejlődési és kikapcsolódási lehetőség lenne. 

A táborban nem csak a magyar-magyar viszonyokat akarják javítani, hanem a román-magyar és a szlovák-magyar kapcsolatokat is. Mint Kátai mondta, az erdélyi propaganda média támadása alatt is a román média vette védelmébe, szeretnének baráti jobbot nyújtani a románok felé is.

Meg akarják hívni az újonnan felálló magyar kormányt, illetve a romániaiakból is szívesen látnának kormányzati tagokat majd a táborban.

A tervek szerint július 28. és augusztus 1. között lesz megszervezve, egyelőre Homoródfürdővel számolnak, nagyobb érdeklődés esetén a Cekenddel, egy közbirtokosság terület felajánlásának hála.

A tábort egyébként nem először fogják megszervezni, 2025-ben Nagyadorjánban volt – erről itt számoltunk be – azóta is perben állnak a helyi polgármesterrel, aki nagyon a tábor ellen volt és ellehetetlenítette, hogy ezután ott legyen. A tavalyi eseményen több mint 200 önkéntes dolgozott, a tábor összköltsége pedig 12 ezer euró volt Kátai elmondása szerint, amit a szervezők saját pénzből dobtak össze, nem közpénzből futotta rá.

Hogy jön mindehhez Gálfi?

Mint Kátai elárulta, Gálfi még egy fél évvel ezelőtt kereste meg őt, azóta tartják a kapcsolatot, ő ajánlotta fel a területet is. „Árpival körülbelül fél évvel ezelőtt ismerkedtem meg, mikor ő jelezte, hogy a Tisza mozgalmat szívesen támogatja, de mivel ő kitett Udvarhelyen, politikai szereplő is volt, nem akarja azt, hogy a Tiszának ebből bármi problémája származzon, de támogat” – fogalmazott.

A sajtótájékoztató után Gálfival is beszélgetünk. Kérdésünkre, hogy miért csak a választások után vállalta fel, hogy szimpatizál a Tiszával, elmondta, nem akarta volna a választások előtt nyilvánosságra hozni, hogy kapcsolatban áll a párttal ilyen módon, mert el akarta kerülni, hogy a Székelyudvarhelyért Párt tagjait vagy a családját meghurcolja a nyilvánosság. Egy magyarországi testvértelepülés polgármestere kereste őt meg ezzel eredetileg.

Kérdésünkre a korábbi polgármester beszélt arról, nem igazán tart attól, hogy most mit fog szólni a város. Rámutatott, 2024-ben minden székelyudvarhelyi választókörzetben elvesztette a választásokat, pedig ő csak a városért akart dolgozni, a közösség érdekeit szem előtt tartva, anélkül, hogy kiszolgált volna bármilyen felsőbb érdeket. Hozzátette: politikai karanténban volt emiatt Udvarhely. A ‘24-es választások után ő, és régebb óta a közéletben tevékenykedő párttársai hátrébb léptek a közélettől, a fiataloknak adtak helyet és támogatást.

A jövőre nézve a legfontosabb feladatnak a társadalmi árkok betömését és a politikai megosztottság miatti feszültségek feloldását érzi, mivel elfogadhatatlannak tartja a barátságok és családok szétesését.

– Nem számít ez árulásnak? – tettük fel a kérdést. Határozottan visszautasítja az árulás vádját, kijelentve, hogy 40 éves közösségi munkája során mindig a közérdeket nézte, és továbbra is a gyermekeink és unokáink jövője motiválja.

Arról is kérdeztük, akar-e majd két év múlva az önkormányzati választásokon a Tisza támogatásával újra polgármesterként indulni, de erre nem tudott válaszolni, azt mondta ilyen előre még nem tudja, mi lesz vele akkor, akar-e majd újra politikai babérokat.

Leszögezte, nem az van, hogy Tisza-párti. Azt kell látni, hogy a Tisza Párt nem nemzetellenes, időt kell adni nekik, hogy bizonyíthassanak. Egy nemzethez tartozunk, a párbeszéd visz előre, a közös gondolkodás – „ebben szeretnék részt venni”, állította, nem politikai érdekeket érvényesíteni.