Postaláda: szemét a reklám?

Szórólapokkal megtömött postaládák látványa fogad szinte ahányszor elhaladunk mellettük. Kinek jó ez?

Fogyasztói társadalomban élünk és talán az egyik ezzel járó szükséges rossz az egyre erőszakosabb marketing. Szépen becsomagolni, piacosabbá tenni és eladni. Ennek a marketingdömpingnek egyik „vadhajtása" a postaládák szórólappal és reklámkatalógusokkal való kéretlen elárasztása. Ezt mi sem fokozza jobban, mint a karácsonyi akciók, leárazott termékek, a cégek év végi utolsó nagy fogásának hajszolása. Valljuk be, ilyenkor könnyebben is költekezünk, több haszontalan dolgot szerzünk, így nem alaptalan cégek agresszív támadása.

Talán nem is lenne rossz megoldás a levelesládák ostromolása, csak mostanra olyan sokan teszik ezt és olyan intenzíven, hogy ezt minden túlzás nélkül szemetesládává alakították. A régebben még apró figyelmességnek számító reklámkatalógusok mára már csak idegesítő szemetet jelentenek. Hiába is lenne nekünk való akció a reklámkupacban, már nincs kedvünk végignyálazni a számtalan ajánlatot – ettől aztán a szóróanyag egyik pillanatról a másikra válik szemétté és olvasatlanul landol a kukában.

Így ha ezeknek az anyagoknak az a rendeltetésük, hogy a cégek termékeit, akcióit közvetítsék a fogyasztó felé, azaz felénk, és ezzel mégis a mi kedvünket veszik el, nem alaptalanul formálódik meg a kérdés: kinek jó ez? És mit tehetünk ellene?

Villámfelmérésünkön megkérdeztük, hogy gondolkodik erről a másik oldal, azaz a cégek. Kérdésünk egyszerű volt: szórólapozik-e, használ-e reklámújságot, és ha igen, miért? Bálint Mária vállalkozó, a Kedvenc Kisbolt üzletvezetője szerint, megéri a reklámújságok, szórólapok terjesztése, de nem mindenkinek. „Többször is láttam, amint kezükben a reklámújsággal a polcok között keresték az otthon kiszemelt terméket, így hasznosnak kell mondanom. Ezt sajnos a kis üzletesek nem igen engedhetik meg maguknak: túl gyakran kellene így reklámozni, a néhány alkalommal szétszórt reklámanyag egyszerűen nem térül meg, nemhogy profitot hozzon. Én csak az üzlet megnyitásakor szórólapoztam, hogy az emberek lássák, hogy vagyunk. A szórólap helyett eredményesebb a kirakatba, illetve az ajtóra kifüggesztett felhívás."

Ezzel valamelyest hasonló véleményen van Farkas Levente a MarketingIskola.ro alapítója. „Én annak csak örülök, hogy egyre több vállalkozó látja be, hogy kommunikálni kell a piaccal. Annak már nem annyira, hogy azt a formát, ahogy kommunikálnak, a nagyoktól lopják. Ami működik a nagyoknak, az nem működik a kicsiknek. Egy kisvállalkozó nincs, ahogy megfinanszírozzon egy olyan méretű kampányt, amely segítségével teljesen átmosna egy várost. A szórólapok átlag hatékonysága 1 és 3 százalék között változik, annak függvényében, hogy mennyire jó az ajánlat és mennyire jut el a megfelelő célközönséghez. A postaládás szórólapnak is tud haszna lenni, de ahhoz kampányként kell kezelni és nem egy-kétszeri szórólapozásra összpontosítani. Ha mondhatok egy tippet: akkor, ha nem tudunk megfelelő összeget a postaládás marketingre fordítani, akkor ne foglalkozzunk vele. Azt a pénzt, amit erre költöttünk volna, inkább fordítsuk a visszatérő vásárlóinkra, így megnyugodhatunk, hogy eredményesebben költöttük el a reklámra szánt pénzt."

A megoldások után kutatva, hogy miként szabaduljunk meg a kelletlen reklámáradattól Jakab Attila Zöld-párti tanácsossal beszélgettünk. Jakab szerint megoldást jelenthet a postaládára felragasztható öntapadós, amely a „Köszönöm nem kérek reklámot" vagy hasonló szlogent tartalmazza. „Én már kipróbáltam, egy éve ragasztottam ki és azt tapasztalom, hogy ezt tiszteletben is tartják a szórólapozók. De ha egy tömbház 80%-a nem kér, akkor már valószínűleg azt teljesen kihagyják" – véleményezte Jakab.

Ha valaki megpróbálna szembeszállni a papírreklámok hadával, akkor ilyen öntapadóst ingyenesen kérhet az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) Kossuth utcai irodájában.  Hasonló és szintén ötletes megoldás a reklámanyagoknak kihelyezett láda, így aztán célzottan a potenciális ügyfélhez juthat el az üzenet, ugyanis csak azt vesszük ki, ami érdekel. Sajnos a szórólapozók legtöbbször a reklámládát is külön családként kezelik, így a szórólap megy a postaládákba és egy ráadás adag a „reklámláda családnak".

Végül az AVE Hargita szemétbegyűjtő vállaltnál érdeklődtünk, hogy a tonnaszámban összegyűlő reklámanyagokra, vagy a kéretlen reklámok direkt begyűjtésére helyeznek-e ki, akár kérésre, külön ládát. Külön erre a célra nem, de szelektív szemétgyűjtési programjukban szívesen begyűjtik a negyedekbe kihelyezett, kategorizált papírgyűjtő ládák tartalmát.

Ahelyett hogy átgyömöszöljük a szomszéd fiókjába vagy a szemetest bélelnénk vele, inkább szerezzünk be egy tiltakozó öntapadóst, így a vállalkozó sem feleslegesen dobja ki a pénzt reklámra és a mi szemetesünk sem telik olyan gyorsan. És ne feledjük, hiába telik meg reklámmal a postaláda és szorítja ki a számlás borítékot, attól azt még ki kell fizetnünk.