Mi jobbat kívánhatna magának az ember lánya a felnőtt élete kezdetén, mint egy élethosszig tartó állapotot, amely nemcsak a mindennapokat nehezíti, hanem a gyermekáldás valószínűségét is csökkenti. Teljes felépülés nincs, csupán egy egész embert követelő életforma és javítható tünetek. 

A policisztás ovárium szindrómáról (PCOS) van szó, amely a WHO adatai szerint a termékeny életkorban lévő nők mintegy 6-13 százalékát érinti. Hogy értelmezhetőbb legyen a betegség gyakorisága – ami egyébként egyre csak nő – átlagosan minden 10. nő ezzel küzd, mint nemrég kiderült, köztük én is. 

Vitos Dorottya PCOS-re és a szénhidrátanyagcsere-zavarokra specializálódott dietetikus, egy diabetológiai rendelőben dolgozik Csíkszeredában, de Marosvásárhelyen is rendel, illetve online van magánpraxisa. Öt éve dolgozik a szakmában, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett dietetika és nutríció szakon alap, illetve klinikai dietetika és nutríció szakon mesterdiplomát.

A diagnózis hallatán nem tudtam, hogy bánatos legyek vagy örüljek, hogy tudom, mivel állok szemben, és hogy merre induljak. A nőgyógyász azzal vigasztalt, hogy még fiatal vagyok és a betegség nem garancia arra, hogy sohasem eshetek teherbe – a PCOS a meddőség egyik vezető oka. Kis pozitív életfelfogással, valóban nem dőlt össze a világ, de az igenis ijesztő, hogy nincs két-három gyógyszer vagy valami varázskezelés, amely egy csapásra meggyógyít, megfelelő életmóddal én kell rendbe tegyem a dolgot. 

Ha te is ebben a folyamatban vagy, valószínűleg már tudod vagy sejted, hogy az utad egy dietetikushoz fog vezetni. A kellemest a hasznossal összekötve, felkerestem Vitos Dorottya PCOS-re és a szénhidrátanyagcsere-zavarokra specializálódott dietetikust, hogy adjon néhány támpontot.

Beszéltünk arról, hogy: 

• Milyen tünetekkel jár a betegség, honnan fogjuk tudni, hogy orvoshoz forduljunk?
• Mi ez az állapot és milyen mellékhatásokkal számolhatunk?
• Milyen kezelési módszerek léteznek rá, annak ellenére, hogy végérvényesen nem lehet kigyógyulni?
• Mit jelent az életmódterápia?

Mi az, ami fel kellene ébressze bennem a gyanút,

hogy talán PCOS-em van? – kérdéssel indítottuk a beszélgetést. 

Vitos Dorottya szerint vannak külső, szemmel látható tünetek: aknés bőr, hajhullás, fokozott szőrnövekedés, rendszertelen vagy kimaradó menstruáció. Ha hasonlókat tapasztalunk, indulhat a vizsgálódás. 

Három rotterdami kritérium alapján állítják fel a diagnózist: az első, hogy policiszták vannak a petefészekben, a második a rendszertelen vagy kimaradó ovuláció, a harmadik pedig a hiperandrogenizmus, vagyis az emelkedett férfi nemi hormonok laboratóriumi vagy a klinikai jelei. A három kritériumból kettő kell, hogy teljesüljön valakire ahhoz, hogy PCOS-t állapítsanak meg nála. 

„A PCOS egy endokrin kórkép, de nem a petefészkek betegsége, hanem nagyon sokszor anyagcsere-zavarokkal társul és az egész szervezetre hatással van: a szénhidrát-anyagcserére, a zsíranyagcserére, a szív-érrendszerre, a termékenységre, a hajra, a bőrre, a pajzsmirigyre. Fontos, hogy ne csak a petefészkeket nézzük, hanem az egész szervezetet. 

Azt tudjuk, hogy a PCOS-es nőknek a 40 százaléka 50 éves korára cukorbeteg lehet vagy lesz. A PCOS nagyon sok esetben társul egy cukorbetegséget megelőző állapottal, és ez az, amit sokszor nem vizsgálnak ki, pedig amíg az anyagcserezavart nem kezeljük, a tünetek nem fognak helyreállni.” Hozzátette, az a legjobb, ha elmegyünk nőgyógyászhoz, endokrinológushoz és utána dietetikushoz. 

De miért? Hogyan és kiket?

Mint már korábban is említette Vitos Dorottya, a PCOS egy endokrin kórkép, egy tünetegyüttes. Nem ismert a betegség konkrét eredete, annyit tudni egyelőre róla, hogy genetikailag örökölhető, kiválthatják környezeti faktorok, illetve az inzulinrezisztencia.

Már magzati korban megalapozódhat a kifejlődése, a lánygyermeket kihordó édesanyát érő környezeti faktorok miatt, vagy az anya szervezetében túl magas a férfi nemi hormonok aránya miatt. De gyerek- és tinikorban is érhetnek olyan környezeti tényezők egy nőt, ami miatt kialakul a betegség. 

– Ez egy életfogytig tartó kondíció, nem lehet kigyógyulni belőle. A tünetek az életed során tudnak eltűnni, és előbukkanni, tudnak mérséklődni, és erősödni. Ez attól függ, hogy hogyan tartod kordában a gyökérproblémát, amely általában a szénhidrátanyagcsere-zavar, egy alacsony fokú gyulladás. Ha az életmódodat 80 százalékban ki tudod úgy alakítani, hogy úgy egyél, úgy mozogj, úgy élj, hogy ennek a kondíciónak megfeleljen, akkor gyógyszeres kezelés nélkül szinte tökéletesen kordában lehet tartani, nem fog hatással lenni a bőr minőségére, a hajra, a menstruációra, a policiszták eltűnhetnek, a férfi nemi hormonok csökkenthetnek. De a hajlam örökre megmarad – magyarázta a szakember.

A fent említett tünetek mellett a PCOS együtt járhat még pajzsmirigy-problémákkal, társulhat szív- és érrendszeri gondokkal, emelkedett koleszterinszinttel. Gyakori a nem alkoholos eredetű zsírmáj ezeknél a nőknél (egy olyan májbetegség, amikor a májsejtekben túl sok zsír halmozódik fel, anélkül, hogy ezt jelentős alkoholfogyasztás okozná. Leggyakrabban elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint vagy anyagcsere-zavarok állnak a hátterében – szerk. megj.), ez általában az inzulinrezisztenciával együtt alakul ki. Nagyobb a rizikófaktora a PCOS-es nőknek az endometriumrákra is. Ez azért alakul ki, mert ha sokáig, hónapokig nincs menstruáció, a méhnyálkahártya folyamatosan épül, de nem válik le a menstruációval együtt, és ez a szövet el tud rákosodni. 

„Ezért adják igazából a fogamzásgátlót, ha nem menstruálsz rendszeresen, hogy minden hónapban legyen egy műmenstruáció, de ez csak egy mesterségesen beállított ciklus, nem a te menstruációd. Az egészséges ovuláció egy nő szervezetének nagyon fontos, mert rengeteg jó hatása van, a közérzetre is kihat, és ezért van az, hogy a PCOS gyakran társul hangulatingadozással, depresszióval, idegességgel, hatással van az idegrendszerre is. Főleg, mert sok nőt frusztrál ez az egész, és nehéz vele együtt élni, ha nem tudod, hogyan kezeld.”

Fiatal vagy még, ne hízz meg, fogyj le, ess teherbe!

– hangzik el gyakran a nőgyógyászoktól valamelyik tanács, amikor összeáll a diagnózis. De a képlet nem ennyire egyszerű. 

A dietetikus szerint hibás elképzelés az, hogy a PCOS-el csak akkor kell foglalkozni, ha valaki gyereket szeretne vállalni, ahogy az is, hogy ha valaki vékony, az egészséges is. „A vékonyság nem egyenlő azzal, hogy nincs probléma.”

– A másik dolog, ami miatt fontos ezt időben kezelni, azok a szövődmények. Minél tovább húzod ezt az egészet, annál több szövődményed lesz, és annál nehezebb visszatéríteni a szervezetedet egy egyensúlyi állapotban. Ha időben elcsíped és kezeled életmódterápiával, akkor mire odaérsz, hogy gyereket szeretnél, nem szembesülsz további komplikációkkal és könnyen összejön az a terhesség – magyarázta, hozzátéve, hogy az időben elkezdett életmódterápiával a terhesség alatt fellépő komplikációk esélyeit is csökkenthetjük, mint például a vetélést és a cukorbetegséget. Ugyanitt, ha a PCOS mellett össze is jön a baba, és komplikációk nélkül le is jár a terhesség, attól még utána ugyanúgy szükség van az életmódterápiára, a várandósság nem gyógyít ki a PCOS-ből. 

Mi a megoldás?

A régi orvoslás szerint fogamzásgátlóval kezelték a helyzetet, viszont most már a legtöbb orvos, aki modern kezelési módszereket alkalmaz, elsődlegesen az életmódterápiát javasolja. A fogamzásgátló csak abban segít, hogy ne legyenek tünetek, de ezt életmódterápiával is el lehet érni. A gyógyszernek viszont vannak mellékhatásai, és csak addig hatnak, amíg szedi az ember, anyagilag is megterhelő, és nincs rá garancia, hogy ha abbahagyjuk a szedését, könnyen összejön a terhesség.

– A PCOS a meddőségnek a vezető oka, és amíg nem optimalizálod a szervezetedben a hormonháztartásodat, addig a teherbeesésnek a lehetősége az eléggé csökkent. Az anyagcserezavar és a pajzsmirigy-problémák negatívan hatnak a termékenységre. Ha egy nőnek inzulinrezisztenciája van a PCOS mellett, meg pajzsmirigy-alulműködése és még túlsúlyos is, akkor nem csoda, ha nem tud teherbe esni – sorolta a dietetikus.

A másik hagyományos kezelési forma a fogamzásgátlók mellett az inzulinérzékenységet fokozó gyógyszerek, például a metformin. De nem kell mindenkinek metformin sem, mert van olyan eset, ahol életmódterápiával helyreállítható az inzulinrezisztencia, nem feltétlen kell cukorbetegeknek szánt gyógyszert szedni, mert „ez a májat terheli, plusz kiadás, és a másik, hogy hiába szeded a metformint, ha mellette hülyeséget eszel, és nem mozogsz.”

A helyes út

Ezen kívül létezik az életmódterápia, amely az elsődleges kezelési módszer kellene hogy legyen, Vitos Dorottya szerint. Hozzátette, természetesen vannak esetek, amikor az életmódterápia mellé szükséges gyógyszeres kezelést adni. Ez főleg olyan esetekre vonatkozik, amikor valaki gyereket akar, és nagyon nehezen vagy lassan reagál a szervezet az életmódterápiára. „Ha valaki fél év múlva gyereket akar, neki már lehet adni metformint, és esetleg a nőgyógyász tud neki olyan kezelést írni, amely stimulálja a petefészkek működését annak érdekében, hogy ez a terhesség hamarabb létrejöjjön” – magyarázta, kihangsúlyozva, hogy hosszú távon ezekre a nőkre is az életmódváltás vár.  

Az életmódterápiának három pillére van: az étkezés, a mozgás és a piramisnak a csúcsa az az étrend-kiegészítés, „de soha nem cseréljük fel. Az a tapasztalatom, hogy főleg azok az emberek, akiknek nehezükre esik változtatni a táplálkozásukon, és azon, hogy mozogjanak, nagyon ragaszkodnak mindenféle étrend-kiegészítőhöz, és bíznak abban, hogy csodahatással lesznek, de egyik étrend-kiegészítő sem tudja kiváltani az életmódnak a megváltoztatását. Először mindig arra alapozunk, hogy legalább 80 százalékban legyen rendben a táplálkozásunk, és valamilyen formában végezzünk testmozgást, ezáltal pedig elérjük azt, hogy a test összetétele optimálissá váljon.”

Milyen az optimális testösszetétel?

Fejlett izomtömeggel rendelkezik, és nem túl magas az illető személy testzsír-százaléka. Ha el szeretnénk érni egy ideális testösszetételt, akkor normalizálni kell a testzsír-százalékot, tehát ne legyen se túl drasztikusan alacsony, se túl magas, és az izomtömeget is kell fejleszteni. És itt jön szóba a mozgás, ami nem azért kell, hogy lefogyjon az ember, hanem, hogy optimális legyen a testösszetétel.

Kezdjük az étkezéssel

A rövid variáns szerint minél változatosabban kell étkezni, rostban gazdagon, magas fehérjetartalommal, figyelve arra, hogy ne legyen túl dús szénhidrátban a táplálkozás, de nem kell drasztikusan lecsökkenteni sem.

A hosszabb variáció szerint nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen rendszerességgel étkezünk. Nem normális, és nem is optimális, ha egész nap, kétóránként csipegetünk valamit, mert ezzel kétóránként megemeljük a vércukor- és inzulinszintünket. Ez pedig fokozhatja az inzulinrezisztenciát, hiszen folyamatosan stimuláljuk a hasnyálmirigyet, hogy inzulint termeljen. 

„A másik, hogy úgy nem lehet fogyni, hogy kétóránként valamibe belerágok” – mondta a dietetikus. Fontosnak tartja, hogy kitartsuk a metabolikus szüneteket két étkezés között, és ne együnk egész nap. Nőknél a legoptimálisabb, ha 10-12 órában eszünk és a többiben nem, illetve minimum 3, legfeljebb 5 óra metabolikus szünetet kell tartani két étkezés között. Ez egyfajta időszakos étkezés, de nem drasztikus. Ha ezt még fokozzuk, az nem is fenntartható, és a hormonháztartásra sem biztos, hogy jó hatással lesz.

A szünetekben nincs eszegetés, meg cukros (kávé, üdítő stb.) italok, mert az is hatással van a vércukorszintre, illetve

az étkezéseknek laktatóknak kell lenniük.

Egy étkezés laktatósságát pedig a rost- és fehérjedússág fogja megalapozni. Azonban csak rostokkal – amit főleg zöldségekből tudunk bevinni – és fehérjékkel – ami meg tojással és húsokkal –, nem fogunk sokáig menni. Előbb, mintsem utóbb éhesek leszünk, ezért szükség van minőségi szénhidrátra is. 

Ha valaki teljesen lecsökkenti a szénhidrátfogyasztását, székrekedést tud okozni magának, hiszen ezek ugyanakkor jó rostforrások is. Meg aztán a pajzsmirigy nagyon érzékeny arra, ha valaki drasztikusan lecsökkenti a szénhidrátbevitelét, ezzel csak oda jegyet lehet váltani egy pajzsmirigy-alulműködéshez. Ugyanakkor a női hormonháztartás nem szereti ha egy alacsony szénhidráttartalmú étrendről visszatérsz a normális szénhidráttartalomra, mert az csökkenheti a glükóztoleranciája, és még inzulinrezisztensebbé válhatsz. 

Ehelyett okosan kell kiválasztani a szénhidrátokat: nem a legfinomítottabbakat kell enni, chips helyett például együnk sütőben sült burgonyát, kukoricapehely helyett főtt kukoricát, krumplipüré helyett burgonyát egészben, de nem pürésítve, a fehér kenyér helyett magas rosttartalmú pékárut. És ezeket az ételeket nem önmagában kell fogyasztani, vagy egyéb szénhidrátokkal, „hanem mindig teszek mellé rostforrásokat, és mindig fehérjével társítom, illetve minimális egészséges zsiradékkal”. 

– Nem lekváros kenyeret reggelizek, hanem teszek rá mondjuk egy túrókrémet, tojáskrémet, avokádókrémet, teszek mellé tojást, sajtot, sonkát, tofut, valamilyen főbb fehérjeforrást, és mellé zöldséget. Vagy ha egy édes reggeliről beszélünk, akkor nem kukoricapelyhet reggelizek tejjel, amiben nincs rost, és nagyon minimális a fehérje, hanem veszek egy rostosabb zabpelyhet, és azt mondjuk egy tehéntúróval és erdei gyümölcsökkel, és olajos magvakkal együtt eszem. Teljesen másképp hat a vércukor- és inzulinszintre az a reggeli, amelynek magas a rosttartalma és cukrokban szegény  – állítja Dorottya.

Édes élet és fancy cukrok

A cukrok alatt Vitos Dorottya leginkább a hozzáadott cukrokat érti, amely nemcsak a kristálycukor, hanem minden, ami szirup (agave, juhar). „Itt fontos megtanulni, hogy bármilyen fancy legyen, akkor is cukor, a kókuszvirág cukor és a méz is hozzáadott cukor, ezeket nagy mennyiségben nem használjuk, ugyanoda jutunk általa, mintha cukrot használnánk.” 

Kiemelte még, hogy a gyümölcsök is cukorforrások, illetve a folyékony tejtermékek is. A természetes cukrokat sem szabad túlzásba vinni. 

„Ez nem azt jelenti, hogy a gyümölcsök tiltva vannak, de a gyümölcsöknél is jó, ha lassítod a felszívódást plusz rosttal, fehérjével, zsírral. Tehát nemcsak barackból lakok jól uzsonnára, hanem barackkal, dióval és görög joghurttal, és az sokkal jobb hatással van az anyagcserémre, mert lassítja a barackban lévő cukor felszívódását. Plusz a gyulladást is csökkentem azáltal, hogy teszek telítetlen zsírokban gazdag diót az étkezés mellé.” 

– Az egyik alapvető szempont ez: hogy hogyan osztod fel a szénhidrátokat mennyiségileg, hogyan eszed együtt más ételekkel, hogy az milyen hatással van a vércukor- és inzulinszintedre, és hogy emellé milyen zsírokat társítasz, mert amit tudunk, az az, hogy a telített zsírok, ha túlzásba vannak víve, gyulladásfokozóak, a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek rizikófaktorai, és az inzulinrezisztenciát is súlyosbítják – magyarázta.

Mit kell tudni a telített zsírokról?

Az állati eredetű zsírok: a zsíros húsok, felvágottak, kolbász, szalonna, szalámi, zsírosabb vörös húsok, hozzáadott zsiradékok, sertészsír, kacsazsír, a növényi zsiradékok közül kókuszzsír, pálmazsír – ezeket nem szabad túlzásba vinni. 

A telítetlen zsírokra alapozzunk – tanácsolta a szakértő. Ilyenek a növényi zsírok: az avokádó, olívabogyó, olívaolaj, tökmagolaj, lenmag, lenmagolaj, olajos magvak közül bármelyik (dió, mandula, kesudió.) 

„És azt tudni kell, hogy zsiradékra azért nincs olyan nagyon nagy szüksége a szervezetnek, még akkor sem, ha egészséges. Szóval a napi energiabevitelünknek úgy a 20-30 százaléka zsírokból legyen bevíve.” 

– A húsfogyasztás csökkentését is szoktam javasolni. Ez nem azt jelenti, hogy húsmentesen kell étkezni, de jó azért növényi fehérjeforrásokat is beiktatni az étrendbe. Például ilyen a szója (tej, tofu), ami amúgy nincs rossz hatással a hormonháztartásra, vagy a hüvelyesek – mondta Vitos Dorottya.

Ezek tehát az alapjai az étrendnek: a szénhidrátnál a minőség és egy kicsit alacsonyabb mennyiség, fehérjénél növelni kell a bevitelt – ez átlagos méretű és aktivitású nőknél akár 100 gramm napi fehérjeigény is lehet –, és ezt a fehérjét ne csak állati eredetű fehérjéből vigyük be. A zsíroknál pedig fontos, hogy ne legyen túlzásba víve, főleg ne a telített zsírok bevitele.

Ami csak jólesik, de csináld!

„A kevesebb is több, mint a semmi, szóval ha neked van egy mozgás, amit szeretsz, akkor inkább csináld azt, mint ne csinálj semmit. De természetesen az elsődleges és a legjobb az az erősítő edzés, ami vagy ellenállással történik, – például súlyokat használsz –, vagy saját testsúllyal erősíted az izmaidat. Nem a kardiózás az elsődleges legjobb mozgásforma. Keress egy olyan mozgást, amivel tudsz erősíteni heti kétszer, és egy olyat, ami kardió jellegű: futás, kocogás, biciklizés, úszás (ez lehet mindkettő, kardió és erősítés is a vízellenállás miatt).” 

A kettőt jó kombinálni – tanácsolta a dietetikus –, nemcsak az egyikre alapozni, és a heti minimum 150 percet elérni a mozgással.

A piramis csúcsa, az étrend-kiegészítők

A legfontosabb az inozitol: ez egy természetes vitaminszerű anyag, egy fehér por, amelynek olyan hatása van, mint a metforminnak – egy inzulinérzékenységet fokozó vegyület. PCOS esetén lehet kombinálni N-acetil-ciszteinnel (NAC), ami egy aminosavszármazék és egy antioxidáns, és szintén segít az inzulinérzékenység fokozásában, valamint jó hatással van az ovulációra – ugyanúgy, mint az inozitol –, fokozza, serkenti és rendszerezi az ovulációt, és mind a kettő csökkenti a férfi nemi hormonszinteket, ezáltal a tüneteket is mérsékli. 

Ezen kívül, ha valakinek rendszertelen a ciklusa, javasolt még a folsav, ami szintén hozzájárul a rendszeres ovulációhoz. Babatervezés esetén pedig megelőzi a velőcső-elzáródási rendellenességeket, a magzat a megfelelő fejlődéséhez járul hozzá.

– Kötelezően mindenki kell szedje a D-vitamint, mert a D-vitamint étrendből nem igazán tudjuk bevinni, és jó hatással van a termékenységre és az inzulinrezisztenciára. Nagyon gyakori a D-vitamin hiány, ezt kötelezően kell pótolni – magyarázta. 

Aztán vannak még az omega-3 zsírsavak, amikből – mivel nem mediterrán ország vagyunk, és nem eszünk heti fél kiló halat – nem jut elég a szervezetünkbe, ezt is kell pótolni. Gyulladáscsökkentő, pozitív hatással van a termékenységre, fokozza az inzulinérzékenységet, javul tőle a bőr és a haj állapota.

Jelenleg nagyon kutatott a berberin, hogy jó lehet inzulinrezisztencia esetén, és segíthet PCOS-tünetek kezelésében. Ugyanitt a cink, mint egy antiandrogén étrend-kiegészítő, jó hatással lehet a PCOS-tüneteire. Ha valakinek pajzsmirigy-alulműködése van, esetleg be lehet iktatni a szelént, kúraszerűen pótolva. „De ezek tényleg csak kiegészítői az életmódterápiának, nem kell ötvenféle terméket használni, elég csak az alapokat: inozitolt N-acetil ciszteinnel, D-vitamint, omega-3-at, és ha szükséges: cinket, szelént, vagy  krómot (nagyfokú inzulinrezisztenciája esetén szintén jó hatással vannak a szénhidrát-anyagcsere háztartásra). 

Az alvásminőség javítása rengeteg pozitív hatással jár még. „Minden olyan nap, amikor nem aludtál normálisan, csökken az inzulinérzékenységed, tehát fokozódik az inzulinrezisztenciád.” Az alvásminőség javításához legalább a 7 órát ki kell aludni, és lehetőleg még 12 óra előtt le kell feküdni. Alvás előtt kerüljük a képernyőket (sorozatok, telefonnyomkodást), használjunk kékfényszűrőt. Az alvásminőség optimalizálására lehet javasolni olyan gyógynövény-kivonatokat, mint például rhodiola, ashwagandha, valeriana vagy ilyen még a magnézium, amelynek az idegrendszerre van nyugtató hatása, javítja az alvásminőséget és az inzulinrezisztenciát is enyhíti. 

Mit a legnehezebb betartani?

– Fenntartani egy olyan rendszert, amely nem tökéletes, de mégis fenntartható. Mert sokan úgy gondolkodnak, hogyha nem csinálják tökéletesen, az már nem jó. Hogyha viszont tökéletességre törekednek, akkor az szerintem a mai világban nem fenntartható. Szóval ez a nehéz: megtalálni az egyensúlyt. Például, ha van egy szociális esemény, akkor ne legyen azért bűntudatuk, hogy ők megettek egy sütit, mert nem egy sütitől fognak romlani a tüneteik, hanem attól, ha minden második este sütivel zárják a napot – felelt kérdésemre a dietetikus, hogy a PCOS-el küzdő nőknek mivel a legnehezebb megbirkózniuk az életmódváltással kapcsolatban.

Szerinte fontos arról is beszélni, hogy nagyon sokan igényelnének pszichoterápiát vagy pszichológussal való konzultálást, mert sokan érzelmi evők. Nekik hiába mondja, hogy nem jó az a sütemény este, mert ha volt egy rossz napjuk, akkor az étellel fognak vigasztalódni. Ez már nem egy dietetikai kérdés, hanem a pszichológus  szakterülete, „csakhogy ezt én, jó, ha felismerem, hogy van egy ilyen dolog is a háttérben.” 

„A mai világban tényleg nehéz ennyire tudatosnak lenni, és ilyen önuralmat gyakorolni, és ezt lehet szerintem fejleszteni, és tényleg szükséged van erre, mert hiába tudod elméletben, hogy mit kell csinálni, ha nincsen önuralmad, vagy nincsen elhatározásod, hogy tényleg oda akarsz erre figyelni. 

Az a jó a PCOS-ben, hogy ha valakinek tünetei vannak, az azért motiváló tud lenni, ha aknés a bőröd, vagy hullik a hajad, vagy nagyon szőrösödsz. De ha nincsenek tünetek, akkor sokan tényleg el tudják hanyagolni, mert ami nem fáj, azért nem teszel igazából. Ez a fontos, hogy ezt így felismerd, hogy azért tényleg tenned kell, hogy később ne legyen rossz.”

Nem kell kiforduljon a világod a sarkából

A mennyiségi zöldségfogyasztás, a rostdús étkezés, a rendszeres testmozgás, és hogy ne igyunk cukrokat – sorolta fel azt a három dolgot, amit az életmódváltással kapcsolatban fontos észben tartani. „Az is számít, hogy mit iszol. Ne igyál olyan italokat rendszeresen, amelyek tele vannak hozzáadott cukorral. Az alkoholfogyasztást is vissza kell fogni ilyen esetben. Illetve az alvásminőség még, amit esetleg itt ki tudnék emelni.”

– Első körben ez a lényeg, hogy ne vessz el a részletekben, mert amíg az alapok nincsenek rendben, addig hiába akarunk fancy ételeket enni. Nem kell abban gondolkodni, hogy teljesen másképp kell enni, hanem át kell variálni ezek alapján egy kicsit a táplálkozást. Sokan ezt eltúlozzák a fejükben, vagy túlgondolják, hogy akkor ő most folyton ilyen avokádós, chia magos, nem tudom milyen elvont ételeket kell egyen, ami nem az ő ízlésvilágához van igazítva, de meg lehet találni a hagyományos étrendben is azt a vonalat, amit PCOS-esként tudsz követni – tanácsolta a dietetikus.

Elárulta, neki is PCOS-e van, „vagy most már lassan azt is mondhatom, hogy volt, mert jelenleg nem teljesülnek rám a diagnosztikai kritériumok, de nagyon sokat jelent az, hogy hogyan táplálkozom. Láttam olyat magamon, hogy ha nem figyeltem oda, akkor felerősödtek, visszatértek a tüneteim. De itt nem egy étkezésről van szó egy héten egyszer, hanem ha folyamatosan egy héten többször megtörténik, például nyaralás után azért nem meglepő, ha felerősödnek a tünetek. Ha egy kicsit elengeded a gyeplőt, utána tudatosan vissza kell fognod magad.” 

Másodéves egyetemista korában derült ki, hogy ő is PCOS-sel él, akkor kezdett érdeklődni a téma iránt, ebből írta a szakdolgozatát is, majd erre specializálódott. 

Úgy gondolja, az a másodéves Dorottya, aki megkapta a PCOS-ről szóló diagnózist, most felnézne rá, hogy milyen sokat elért azóta. 

„Tudom, hogy honnan indultam, és tényleg úgy érzem, hogy beletettem azt a munkát, aminek most a gyümölcsét szedegetem le. Szóval én tényleg reménykedtem abban, hogy ebből a szakmából meg lehet élni, vagy hogy lehet vele valamit kezdeni, mert akkor még nem volt egy felkapott szakma. De nagyon sok igény van rá, nagyon örülök, hogy ennyi lánynak, nőnek tudok segíteni – akár abban, hogy gyereke legyen. Nekem az a legnagyobb öröm, boldogság, amikor valakinek segítek, hogy teherbe essen, és meg is marad a magzat, és meg is születik, sok ilyen esetem volt, és ez a legszebb része a munkámnak”.