Gergő és a gringók

Esőszagú, üldögélős koncertre készültünk, a végén a fejünkbe szállt, ami van. Kint az eső, bent Gesztiék tomboltak.

Szerda este hamar konstatáltuk, hogy az egy főre eső politikusok száma igencsak megnőtt – tényleg kampányév van. Csedő Attila is jött, látott, fotózott, fotózták. Az is gyorsan kiderült, hogy még megvan a székelyudvarhelyi rendezvényeknek védjegye: soha, semmi nem kezdődik időben – igaz, „csak" negyedórát késtek.

A kötelező körök lefutása után (támogatók, partnerek felsorolása) Baricz Gergő és újonnan alakult együttese lépett a színpadra. Azt tudtuk, hogy a (sport)csarnokban baj van a hangzással, történetesen nincs akusztikája, de erre mindig akkor döbben rá az ember, amikor valamit hall. Illetve nem, mert például a dalok közötti összekötő szövegeket nem nagyon értettük.

Székely X a színpadon

Let me entertain you – ezt azért kristálytisztán hallottuk és engedtünk a felhívásnak, hagytuk, hogy szórakoztassanak. Ekkor már pörgött is a gyergyói gringó, azaz Gergő és zenekara. Majd az X-Faktorban is elhangzott Chris Isaak Wicked game című balladája következett. Mivel továbbra is értetlenül álltunk/ültünk az összekötő szövegeket fülelve, úgy tippeljük, hogy Baricz saját dallal folytatta.

Lemezét mindenképp ajánljuk mindenki figyelmébe, már csak azért is, hogy tudjuk pontosan miről van szó a dalokban – a dallam érdekes, a színpadi mozgással sem volt baj, csak az fránya hangosítás, vagy akusztika nagyon sokat levont az élményből.

Valami történt, vagy csak hozzászoktunk az eddigiekhez, de a negyedik dalra már ment a refrén nekünk is: Álmodjunk negyven éven át. Leonard Cohen feldolgozással folytatta a négytagú Baricz Band, azzal a dallal, amit maga az előadó, a kanadai énekes is megdicsért.

Nem nyúzták túl hosszúra a fellépést és a végére még egy kis szavalat is belefért. A visszataps után pedig érkezett a finálé: Bye Bye Székelyudvarhely, Goodbye.

Több évtized Gesztije

Egy rövid sorsolás után a Télen nyáron nyár című Gringó Sztár sláger dallamaira settenkedtek a színpadra az együttes tagjai: először a zenekar, majd az énekes lányok (Gereben Zita és Sapszon Orsolya), végül a dumagép Geszti Péter. Két fel- vagy inkább átdolgozás után udvarhelyi fellépővel bővült a zenészek száma. A Príma Rádió játékának győztese, Simó Annamária (ő kapta a legtöbb szavazatot smsben a hat Gringó Sztár zenét éneklő lány közül) és a gringók upszaláztak, Ahogy a dal is mondja: Csak a csajod legyen magyar.

Beugrós gringógida után meglepetésvendég érkezett, igaz csak az éterben. „Élőben kapcsolták" Sztevanovity Zoránt, akivel az örökérvényű szám, a gesztisedett Amikor elmentél tőlem szólt. De megelevenedtek a Jazz+Az korszak muzsikái is, mint a Ma jól vagyok, aztán a Kusturica hangzású gringo-dalok, mint a Sprechen sie disco, vagy a Kocsmajaj.

Az esőtől elázott közönség kezdett bemelegedni, rátöltötték a tüzes vizet és a napfényt, szólt a Pálinka Sunrise. Volt Sa la la la héj és a Rapülők-érából az I Love You és a Lesz még rosszabb idézte a kilencvenes évek elejét, a reggae-time pedig a végét jelentette. Illetve a finálé még tartogatott meglepetést: a színpadra hívták az előzenekar frontemberét és kezdődött a zárójelenet: Szabadulj fel.

A végére nem csak a színpad, de a küzdőtér is felszabadult és a ráadásban amolyan erdélyi szöveggel megáldott, a turnén született (legalábbis ezt hallottuk helyenként) Télen nyáron nyár szólalt meg. Aki lemaradt bánhatja.

Még több Geszti és Baricz a képgalériánkban