Ezt tényleg megérhetjük: 50 percnyire lesz Udvarhely a sztrádától

Ha tarthatók a jelenlegi ütemtervek, jövő év végén, 2028 elején a sóváradi csomóponttól autópályán juthatnak el a székelyudvarhelyiek Marosvásárhelyig vagy Kolozsvárig, ami jelentős időmegtakarítást jelent majd. Megnéztük, hogy a legfrissebb bejelentések szerint hol tartanak és mikorra készülhetnek el az A8-as sztráda székelyföldi szakaszai. Térképen megmutatjuk az autópálya pontos nyomvonalát is.

Sűrűsödtek az elmúlt hetekben és napokban a Hargita megye északi részét is átszelő A8-as autópályával kapcsolatos bejelentések. Egy részük a sztráda székelyföldi részén történt előrelépésekről szólt: a legnyugatibb szakaszon már megkezdődött az aszfaltozás, és hamarosan elindulhatnak a hegyvidéki szakasz munkálatai.

Az A8-as autópálya nyomvonala Marosvásárhely térségétől a román-moldovai határon fekvő Ungheni térségéig tart. A székelyföldinek nevezhető része az A3-as autópályára tervezett nyárádtői csomóponttól a Neamț megyei Gerincesig (Grințieș). Ezt a beruházást lebonyolító állami vállalatok – a CNAIR, majd később az utóbbi társaságból kivált CNIR – öt építési ütemre bontották, amelyekre külön-külön, közbeszerzési eljárással választottak kivitelezőt. Az öt szakasszal kapcsolatos információkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a beruházások értéke áfa nélkül értendő):

Erre várnak az udvarhelyiek

A beruházás első mérföldköve az udvarhelyszéki autósok számára az lesz, amikor teljes egészében elkészül az A8-as autópálya Marosvásárhely és Sóvárad közötti része. Ezen a szakaszon lesz elérhető a térképen is megjelölt sóváradi, ákosfalvi és nyárádtői csomópont. Sóváradnál fel lehet majd hajtani az autópályára, az utóbbi csomópontokon át pedig Marosvásárhelyre, illetve az A3-asra csatlakozva Kolozsvár irányába lehet továbbhaladni. A táblázatból kitűnik, hogy ez a fordulópont a szerződéses határidők szerint 2027 végén, az esetleges csúszásokat számolva pedig legkésőbb 2028 elején érkezik el.

Eszerint körülbelül másfél év múlva az udvarhelyszékiek számára a sóváradi csomópont lehet a legfontosabb nyugati irányú felhajtókapu. Székelyudvarhely központjától a felhajtóig a 13A jelzésű országúton – Parajdon keresztül – 47,5 kilométert kell megtenni, ami autóval, normál forgalom mellett nagyjából 50 perces menetidőt jelent. Mivel a csomópont még Sóvárad előtt, a Parajd felőli oldalon épül meg, a községbe már be sem kell hajtani: a főútról közvetlenül rá lehet majd csatlakozni az autópályára.

A Marosvásárhely és Sóvárad közötti autópályaszakasz megnyitásával a Székelyudvarhely és Marosvásárhely térsége közötti utazási idő körülbelül 35 perccel rövidülhet. Jelenleg a falvakon – többek között Kibéden, Makfalván és Balavásáron – átvezető, kanyargós úton a menetidő közel 1 óra 50 perc, míg a jövőben a Sóvárad és Marosvásárhely térsége közötti, mintegy 48 kilométeres autópályás szakasz 24-25 perc alatt megtehető lesz. Így a teljes út nagyjából 1 óra 15 percre csökkenhet.

Az időnyereség Kolozsvár felé még kecsegtetőbbnek ígérkezik: a nyárádtői csomópontnál az A8-as közvetlenül rácsatlakozik a már működő A3-as erdélyi autópályára, így az udvarhelyszéki autósok a sóváradi felhajtótól Kolozsvár térségéig autópályán haladhatnak tovább. Ezzel a jelenlegi menetidőhöz képest akár 45-50 percet is megspórolhatnak.

Keleti irányba legkorábban 2029 végén használhatják majd az A8-as autópályát az udvarhelyszékiek, mert a szerződések szerint akkor készülhet el a Gyergyóalfalu és Gerinces közötti, két szakaszból álló rész. Székelyudvarhelyről a Libán-tetőn át, mintegy 60 kilométeres autózással, valamivel több mint egy óra alatt lehet majd elérni a gyergyóalfalvi csomópontot.

Marosvásárhely és Nyárádszereda között már aszfaltoznak

Biztatónak tűnik, hogy a nyárádtői csomópontot is magába foglaló Marosvásárhely–Nyárádszereda szakasz közel 50 százalékban már elkészült. Legalábbis erről számolt be a múlt héten a munkatelepen helyszíni terepszemlét tartó Horaţiu Cosma közlekedési államtitkár. Facebook-bejegyzése szerint a török kivitelező naponta közel 800 munkással és több mint 700 munkagéppel dolgozik, a földmunkák üteme havi 400 ezer köbméter fölött jár. 

Ezen a szakaszon már az aszfaltozás is elkezdődött: júliusban mintegy 25 ezer tonna, augusztusban pedig körülbelül 40 ezer tonna aszfaltkeverék leterítését tervezik. Emellett a hidak és felüljárók is 65 százalékban elkészültek; a csaknem 600 tartógerendából több mint 400-at már legyártottak, és több mint 200-at a helyére is emeltek.

Cosma szerint júliusban befejeződhet a nagyfeszültségű vezetékek utolsó áthelyezése is, ami felszabadítja a még lezárt munkaterületeket. A kivitelezővel egyeztetve elsőbbséget adnának a Marosvásárhely–Ákosfalva közötti résznek, amely a város déli elkerülőjeként is működhet majd. Az államtitkár szerint a cél az, hogy a beruházás néhány hónappal a szerződéses határidő előtt elkészüljön, és 2027 első felében már közlekedni lehessen az A8-as első kilométerein.

A Marosvásárhely–Nyárádszereda sztrádaszakaszról szóló beszámolók nem voltak mindig ilyen derűlátóak, tavaly ugyanis még a finanszírozás elvesztése is felmerült. Eredetileg a román állam az uniós helyreállítási forrásokra támaszkodott, de a lehívásukhoz a munkálatokat legkésőbb 2026 végéig be kellett volna fejezni. Mivel ez a határidő tarthatatlanná vált, a beruházás kikerült az országos helyreállítási tervből (PNRR), de végül a kieső forrást sikerült pótolni uniós közlekedésfejlesztési program keretéből (az EU kohéziós alapjából). Ez a megoldás azonban az állam és az adófizetők számára kedvezőtlenebb, mert az összeg lehívásához szükséges társfinanszírozás a költségvetést terheli.  

Elkezdődtek a terepmunkák Nyárádszereda és Sóvárad között

A Nyárádszereda–Sóvárad szakaszon a napokban megtörtént a teljes munkaterület átadása, és elkezdődtek az első terepmunkák: a fakivágások, valamint a kisajátított területsáv előkészítése. Ez a sztrádarész megizzasztja a kivitelezőket, mert a Nyárád menti instabil talajviszonyok összetett földmunkákat és megerősítéseket tesznek szükségessé. A szakaszon összesen 27 kisebb-nagyobb hidat és viaduktot, valamint két darab, együttesen 1,02 kilométer hosszú, ikercsöves alagutat kell megépíteni. A hivatalos szerződéses határidő 2027 vége, de a téli időszakokkal és a nehéz terepviszonyokkal számolva reálisabbnak tűnik, hogy az autósok 2028 első felében használhatják majd ezt a részt.

Ez a szakasz nemcsak műszaki szempontból érzékeny beruházás. A kisajátítások Ákosfalva, Nyárádszereda, Székelybere, Nyárádmagyarós, Kibéd és Sóvárad területén is érintenek magántulajdonban levő ingatlanokat, ezért az önkormányzatoknak és a beruházónak külön tájékoztatókon kellett magyarázniuk a tulajdonjog igazolásának, a kártalanításnak és az iratcsomók összeállításának menetét.

A sztráda több helyen mezőgazdasági területeket vág ketté, Nyárádszentannán pedig lakóházakat is érint, miután a helyiek és az önkormányzat többszöri kérése ellenére sem sikerült elérni a nyomvonal módosítását. Székelyberében arra számítanak, hogy az autópálya befolyásolja a település mindennapjait: megváltozhatnak a mezőgazdasági útvonalak, nőhet a zajterhelés, és a község egy részét fizikailag is leválasztja a nyomvonal.

A parajdiak úgy érzik, hogy kitoltak velük

A Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakasz a teljes A8-as autópálya egyik leglátványosabb és legnehezebb része, amely hegyvidéki terepen vezet át Maros megyéből Hargita megyébe. A beruházás jelenleg a tervezési és előkészítési fázisban van, a mérnökök a részletes műszaki dokumentáció véglegesítésén, a hatóságok pedig a kisajátítási folyosók kijelölésén és a régészeti feltárások elindításán dolgoznak.

A domborzati viszonyok miatt ez az építési ütem különösen összetett feladat lesz. A 32,4 kilométeres szakaszon összesen 39 hidat és átjárót, három egyirányú alagutat, négy fedett átjárót és két vadátjárót kell megépíteni. A hidak és alagutak együttes hossza körülbelül 16 kilométer lesz, vagyis a teljes szakasz mintegy fele ilyen építményeken halad majd. Ez magyarázza azt is, miért ez az egyik legidőigényesebb rész a székelyföldi nyomvonalon. A szerződés szerinti kivitelezési idő 54 hónap, így a szakasz tényleges átadása a jelenlegi ütemezés alapján leginkább 2030 körül várható.

A vadátjárók a Milvus Csoport és más természetvédelmi szakértők nyomására épülnek meg, akik figyelmeztettek, hogy az A8-as nyugati és hegyvidéki része fontos nagyvad-vonulási útvonalakat keresztezhet, különösen a barna medvék élőhelyeinek összekapcsoltsága szempontjából. A szervezet GPS-es medvemonitorozásból és terepi megfigyelésekből származó adatokkal érvelt amellett, hogy az autópályát már a tervezési szakaszban átjárhatóbbá kell tenni a vadállomány számára.

A szakasz legérzékenyebb pontja Parajd, amelynek közigazgatási területén mintegy 17 kilométeren halad át a nyomvonal, és több mint négyszáz földtulajdonost érint a kisajátítás.