Ezért nem szeretik a Kossuth utcaiak a ralit (videóval)

Minden évben panaszkodnak nekem a Kossuth utcában lakók a ralira. Vannak visszatérő klienseim, akik minden évben panaszkodnak, s vannak olyanok is, akik csak pár évente egyszer panaszkodnak, mikor valami különlegesen durva történt.

A rendszeresen panaszkodók, főleg idősebb emberek azt róják fel, hogy nem bírják ki idegekkel a ralisok pofátlanságát. Azt, hogy a legrosszabb pillanatokban félórát túrázzák az autójukat, de annyira, hogy reszketnek bele az ablaküvegek. Hogy hangosan engedik a zenét. Hogy elállják az utat, nem lehet se ki se bemenni, és ha kéred őket, hogy engedjenek, akkor pofátlanok. De egyébként is pofátlanok. Úgy ellepik a Kossuthot, mint a sáskák, mintha az az övék lenne a hely.

Vannak olvasóink, akik állítják, el kell menekülniük a városból rali idején, mert ha nem mennek el, nem bírják ki ép idegekkel. S ha véletlenül itthon ragadnak, különféle okok miatt, akkor azzal végzik, hogy az idegösszeroppanás határán felhívnak engem panaszkodni, hogy melyik nap hány órakor mi történt, és fél órán keresztül sorolják a ralisokkal kapcsolatos panaszaikat. Mert sok van.

Nem térek ki most minden apróságra,

pár nagyobb problémát fogok felsorolni, amit idén én is megtapasztaltam, úgy, hogy abszolút nem akartam foglalkozni a témával. Csak annyira előttem történtek a dolgok, hogy nem tudtam őket nem látni.

Reggel jöttem be dolgozni. A város úgy be volt dugulva, és olyan nehezen lehetett parkolóhelyet találni a Kossuth környékén, hogy fél órás késéssel értem be.

Mielőtt a céghez értem volna, a bal oldalamon elkezdett durrogtatni egy autó. Akkorákat lőtt, robbanásszerűen, hogy rendesen összerázkódott az ember a lövésektől. Most kezdtem érteni, hogy az itt lakók miért panaszkodnak, hogy nem szeretnek raliautó-hangra ébredni. Lefilmeztem, és berakom ide, hogy nehogy valaki azt higgye, hogy túlzok.

Hogy ment ez át ITP-n? – kérdi nevetve egy ismerősöm, aki épp sétált hosszan az utcán, munkába menve, s megállt mellettem. De az autó körül keringő emberkét szemmel láthatólag nem zavarta a hang, lazán sepergette a frissen hullott havat az autóról.

Később egy másik autót indítottak be melegedni, ami már nem lőtt, de olyan erős mély frekvenciájú zúgása volt, hogy a főúttól kb. 65 méterre az udvaron bent lévő szerkesztőségünk reszketett belé. Kimentem megnézni, mekkora dög lehet, s a főúton is még legalább 25 méterre volt tőlünk.

A vállalkozók is panaszkodnak

Nem csak a lakók, hanem a vállalkozók, és a vállalkozások ügyintézéssel foglalkozó alkalmazottai is panaszkodnak.

Idén elég csendben szerveződött a rali. A legtöbben nem is tudtak róla, hogy mikor lesz. Szerdán jelent meg a helyi rendőrség Facebook-oldalán a felhívás, hogy péntek reggeltől le lesz zárva a Kossuth. És hogy kérik a kereskedelmi egységeket, hogy az útlezárásokat vegyék figyelembe az áruszállítások ütemezésénél.

Volt olyan cégvezető, aki erről a hirdetésről csütörtök délelőtt szerzett tudomást. Mert ki az, aki a helyi rendőrség Facebook-oldalát rendszeresen nézegeti? Ezt ő kérdi. Majd hozzáteszi a panaszát: „csütörtök délben hogy szóljak a brassói és bukaresti ügynököket, akik pénteken szoktak árut hozni, hogy gyere ma, mert holnap nem tudsz bejönni?”

A másik nagy panasz, hogy míg az előző években be lehetett jönni áruval a Kossuthba, idén nem lehetett. Az autóbejárókat nem csak leszalagozták, de odaparkoltak szervizkamionokkal, odapakoltak mindenfélét.

Volt, aki megpróbálta, hogy a friss árut autóval bevigye, de nem kis kihívás volt a járdán végigautókázni, reklámpannókat és gázas építkezések tábláit félrevéve, majd visszarakva. Már ha hagyták, hogy a járdán bemenjen. „Vannak a Kossuthban vendéglátó egységek, akik naponta friss árut kell hozzanak, mert ha nem, jön Piedone” - érvelnek.

De egyébként szeretik a ralit, nincs bajuk vele, csak picit jobban odafigyelhetnének a szervezők, s végigjárhatnák a Kossuthot pár héttel azelőtt, hogy szóljanak, hogy mi következik, s mire készüljenek az itteniek. Meg szabadon hagyhatnák a bejáratokat.