A romló város: a kerti füst idénye

A romló város: a kerti füst idénye Tavasszal a tarlót égetik, ősszel a háztáji hulladékot: mindkét esetben megtelik a fél város füsttel, de ez a mérgelődő embereken kívül senkit sem érdekel.

Füstöl az avar

Tavasszal a tarlót égetik, ősszel a háztáji hulladékot: megtelik a fél város füsttel, de ez a mérgelődő embereken kívül senkit sem érdekel.

Szeptemberben már elkezdődik, s novemberig tart – ez az időszak a háztáji növényégetésé. Főleg délutánonként, illetve estefelé lehet erre példát látni Székelyudvarhelyen, leginkább a lakóházak környékén: a veteményes- és virágoskert elszáradt növénymaradványait kupacba rakják, alágyújtanak, s a száraz növényzet egy bizonyos idő alatt elég.

stories_Szasza/Itthon/Kozelet/fust1410

Azonban mindez sok esetben olyan füsttel jár, amit a szomszédok, a környéken lakók nem tudnak nem észrevenni és érezni. Nemcsak a házaknál jellemző, hanem a városnak azokon a szélső részein, ahol mezőgazdasági területek, háztáji kiskertek vannak – itt halmozódnak fel ugyanis az olyan, betakarítás utáni növénymaradványok, mint a gyomok, kukorica- és burgonyaszár, gallyak, gyom, illetve sok esetben a lehullt falevelektől is így szabadulnak meg.

Kénytelenek szagolni?

Úgy néz ki igen. Habár a lángoló, füstölő növény általában nem annyira tűzveszélyes, mint a tarlóégetés, mert nem nagy területen történik, roppant kellemetlen tud lenni: az utcán járóknak a szemét csípi, aki pedig otthon van, és esetleg szellőztetne, nem tudja megtenni, mert percek alatt megtelik a lakás füsttel.

Nagyobb lakótelep esetén az a helyzet áll elő, hogy egy család füstjét több százan vagy több ezren kénytelenek belélegezni. Olyan is előfordul, hogy a nedves gallyat gázolaj segítségével gyújtják meg.

A tarlóégetésért jár büntetés, ezért viszont nem – ugyan az előző években volt olyan, hogy valaki bepanaszolta a szomszédot hulladékégetésért a polgármesteri hivatalnál, de az égető büntetést nem kapott, hanem az történt, hogy a hivatal munkatársai a helyszínre mentek, ahol elmagyarázták, hogy nem így kellene megszabadulni a növényzettől. A törvény szerint egyébként csak a „beteg" növényeket lehet ily módon megsemmisíteni.

Akkor hogyan?

- tennénk fel a kérdést, s a válasz az, hogy a hivatal minden ősszel szokott úgynevezett lom- és lombtalanítást végezni, s elméletileg a száraz növényi hulladékot ekkor kell a kapu elé kihelyezni, amit elszállítanak.

Csendőr Zsuzsától, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi felelősétől megtudtuk, hogy a hivatalban már beszéltek róla, valószínűleg idén is lesz ilyen gyűjtés az elmúlt évekhez hasonlóan. A gallyakat, növényi hulladékot nejlonzsákokban, összekötve, csomagolva kihelyezhetjük portánk elé és ingyenesen elszállítják.

Más országokban ún. komposztálógép zúzza és préseli össze a növényeket és természetes fűtőanyagot készítenek belőle, de ehhez nálunk még nem alakult ki a megfelelő technológia és szokásrend, csupán az említett folyamat: mindenféle jóérzés nélkül egyesek alágyújtanak, hagyják leégni, s nem érdekli őket, hogy a környéknek ez egyáltalán nem tesz jót.

Inkább az emberi jóérzésnek kellene működnie, de sajnos mostanában nem erről vagyunk híresek.

Addig is szagoljuk tovább?