A romló város: a csereháti állatkert

A csereháti lakótelep felépülése óta okoznak állandó gondot a környékbeli, főleg háziállatok. Legelésző lovak és juhnyáj, illetve kóbor kutyák nehezítik a lakók életét.

„Széttapossák a bekerített virágágyást, a járdára és az úttestre ürítenek, vizelnek, a játszótéri hintával vakaróznak, letörik az autó visszapillantó tükrét" – közli honlapunkkal a csereháti lakószövetség elnöke, Sarkadi Zoltán Gábor, miközben lakása teraszáról a békésen legelésző juhnyájat nézzük. A juhokkal, azon kívül, hogy kullancsokat hordozhatnak, büdösek és néhány kutya is van velük, egyéb baj nincsen.

A cserehátiak nem pont így képzelik el ember és állat harmóniáját

Más a helyzet viszont a lovakkal, a felsorolt problémák a lakótelep eddigi hét éve alatt állandóan jelentkeznek a lakószövetségi elnök szerint. A lakók számtalanszor adtak beadványt a polgármesteri hivatalhoz, a rendőrséghez, de ennek csupán részeredményei vannak. Többször szóba álltak az Éltetőkút utcában lakókkal is, a lovak tulajdonosai ideiglenesen megkötötték azokat, de néhány hét múlva ismét a tömbházak között tartózkodtak.

A csereháti tömbházak között felbukkanó állatokat több szempont szerint oszthatjuk csoportokra: vannak veszélyes és kevésbé veszélyes állatok, illetve vannak vad- és háziállatok – utóbbi két kategóriába nem sorolhatók be a kóbor kutyák, de a veszélyességibe mindenképpen. Mivel a nyílt mező a tömbházak szomszédságában van, fordult elő olyan is, hogy hajnalban őz, esténként mezei nyúl is benézett, medve még szerencsére nem.

Ezek nem veszélyesek, Sarkadi szerint azonban a legtöbb baj a közeli Éltetőkút utcai lovakkal van: az egyedek száma 2 és 6 között váltakozik, a tömbházak melletti legelészés, trágyázás mellett régebb az is előfordult, hogy egy ló bedugta fejét egy földszinti konyhaablakon is. Leginkább délután és éjszaka vannak a tömbházak között.

A Csereháton kb. 800 lakó van, a lakószövetségi elnök elmondása szerint a nevükben legalább ötször jelezte a problémát a rendőrségnek és legalább harmincszor a polgármesteri hivatalban. Sajnos nincs foganatja a dolognak, hiába szólítják fel az állatok tulajdonosait, egy bizonyos idő elteltével újra a tömbházak között legelésznek a lovak.

Mit mond a törvény?

2009. április 24-ei ülésén Székelyudvarhely önkormányzata elfogadta az az évi 36-os számú határozatot. Ez a rendelkezés kimondja, hogy közterületen (parkokban, zöldövezeten, közúton és más, a törvény által nevesített helyeken) a tulajdonos kísérete nélküli állat felügyelet nélkülinek minősül. Ebben a helyzetben az állatot befogják, majd állatorvos vizsgálja meg. A gazdának három nap (72 óra) áll rendelkezésére, hogy a háziállatot büntetés ellenében kiváltsa.

Az árak változnak: kutyáknál 50 lejt, sertés és szarvasmarha esetében 150 lejt kell fizetni, míg egy juhot 20, egy lovat pedig 300 lejért lehet kiváltani. Akkor a tanács úgy ítélte meg, hogy a büntetések összege kifizethető, de ugyanakkor elriasztó is legyen és az összeg ne haladja meg az állat értékét. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik a polgármesteri hivatalnál, és nem váltja ki, az állat a város tulajdonába kerül.

Tavaly befogták a lovakat

Eddig egyetlen alkalommal fogtak be három lovat a polgármesteri hivatal munkatársai a rendőrség segítségével, de ezeket az állatokat a tulajdonosaik kiváltották – közölte megkeresésünkre Ülkei Zoltán, a városgazdálkodási főosztály vezetője. Ülkei elmondta, hogy a baj az, hogy az állatok általában este, éjjel vannak elengedve a blokkok mellett, s a rendőrséget is be kell vonni az akcióba, mert a lovakat befogó személyeket megfenyegették az állatok tulajdonosai. A juhnyájat nem lehet elkobozni senkitől, ebben az esetben a rendőrségen jelenteni kell és ők figyelmeztetik a juhászt, hogy ne terelje a tömbházak közelébe az állatokat.

Módszerek és hatások

Az egészben az a legszerencsésebb, hogy komolyabb baj, sérülés eddig még nem történt, de nem könnyű együtt élni a csereháti állatkerttel. Az eredménytelen felszólítások miatt néhány lakónál elszakadt a cérna, s előfordult, hogy az állatvédőknek nem igazán tetsző módszerrel riasztották el a lovakat – néhány évvel ezelőtt légpuskával lőttek rájuk.

Az állat ettől nem sérül meg komolyan, nem is hatol be a lövedék a bőrébe, de az ütéstől úgy megijed, hogy elszalad. A másik módszer a vizespalack: az erkélyről vagy az ablakból vízzel töltött műanyag palackkal megdobják a lovat, ettől megijed, elszalad. Újabban azt fontolgatják a lakók, hogy a 112-es sürgősségi telefonszámot fogják hívni, így kérnek segítséget saját maguknak.

A Csereháton nem csak ezek a problémák nehezítik a lakók életét. Mindkét odavezető utca katasztrofális állapotban van, illetve az utóbbi évben egy másik bajjal is szembesülniük kell: kiteregetett ruhák, lábtörlők, biciklik tűntek el a tömbházakból, illetve környékükről.

Gyergyói alternatívaHasonló probléma volt és van Gyergyószentmiklóson is: ott az önkormányzat azt a módszert találta ki, hogy a helyi rendőrök segítségével rendszeresen befogják a kóborló lovakat, elviszik a hivatal istállójába, ahonnan a tulajdonos csak pénzdíj ellenében válthatja ki – ha egyszer-kétszer előfordul, az illető meggondolja, hogy mennyire engedje szabadon jószágait.