Parajdi sóbánya: ahol lassú víz partot, kéz kezet mos

Május 5-én, a kiadós esőzéseket követően víz kezdett beszivárogni a parajdi sóbányába a Korond-patakából. A bánya másnap egy rövid Facebook-bejegyzésben jelezte: műszaki okok miatt határozatlan ideig zárva tart.

Ahogyan arról értesültünk, a Parajdi vészhelyzeti bizottság csütörtökön, május 22-én közölte, 15 nappal – május 23. és június 6. közötti időszakra – meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet, amely elsőként május 8-án lépett érvényben.

A vészhelyzet ideje alatt sürgősségi munkálatokkal igyekeznek megakadályozni, hogy víz jusson a bányába – közölte a vészhelyzeti bizottság. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt, erőforrást és döntéshozót mozgósítanak.

Ennél több hivatalos információ azóta sem jelent meg.

A helyzet súlyosságáról, okairól és a megoldási tervekről kevés érdemi tájékoztatás látott napvilágot. Miközben a bányát üzemeltető állami vállalat, a SalRom, valamint az önkormányzat és a politikai képviselet részéről egyelőre csak szórványos információk kerültek felszínre, a nyilvánosságban nő a bizonytalanság. A helyiek, turisták, vállalkozók és civilek részéről egyre több kérdés merül fel – a kommunikáció hiányára, a felelősség tisztázatlanságára és az intézkedések elhúzódására panaszkodnak.

Cikksorozatunk első részében a jelenleg elérhető tényeket és időrendi történéseket vesszük sorra, valamint megszólaltatunk néhány érintettet, akik civilként próbálnak eligazodni az eseményekben.

A második részben már az illetékeseket kérdezzük a történtekről és a kilátásokról.

Parajdi sóbánya 2: kávéskanállal kutat tömni

Egy teljesen másik cikkre készültünk, de vannak dolgok, amiket bármennyire is szeretne az ember kontrollálni, egyelőre nem képes rá.

Udvarhelyi HírportálMáté Emőke

A téma miatt a bánya beázása óta folyamatos megkereséseket kap szerkesztőségünk, sokan csak névtelenül vagy nem is mernek az ügy kapcsán nyilatkozni.

Május 22-én végül autóba szálltunk és megnéztük mi történik a terepen. Útközben telefonon kerestük a bánya szakembereit és vezetőségét, de a válasz ugyanaz volt: ők nem nyilatkozhatnak, keressük egyenesen a Nemzeti Sóvállalatot (Societatea Națională a Sării S.A).

Parajd és Alsósófalva között állunk meg először, ahová a Korond-pataka mellé egy gát van kialakítva, amiben vadkacsák békésen úszkálnak, egy férfi épp markológéppel fákat emel ki a patakmederből.

Mint megtudtuk tőle, az önkormányzattól van, nem a bánya beázása miatt dolgozik ott, ahhoz, hogy azokat a munkálatok lássuk menjünk le egész a “wellnesig” ott majd látni fogjuk.

A gátról kérdezünk, az már a bánya beázása miatt lett kialakítva – később mástól megtudjuk a részleteket is ezzel kapcsolatban.

Helyi vélemények és hiányzó válaszok

Sok visszautasítás után végül (keresztneve elhallgatását kérő) Hegyi, helyi civil, vállalta fel, hogy elmondja nekünk, mi is történt, mi van most, mit hallottak – pontosabban miről nem hallottak, mióta május 5-én elkezdett beszivárogni a Korond-pataka a parajdi sóbányába.

Minden bányánál fennáll a víz beszivárgásának lehetősége, sőt, bizonyos szintig ez még normális jelenség is – kezdett bele Hegyi, hozzátéve, nem szakértő, tudását a helyi bányászoktól, geológusoktól szerezte.

Nem most kezdődött

Már 2007–2008-ból vannak tanulmányok arról, hogy később problémák lehetnek – folytatta –, mert a Korond-patak közvetlenül a bánya tövében folyik el, és a sóréteg egészen a patak széléig felér, kevés az iszapos lerakódás, ami elválaszthatná őket egymástól. Éppen ezért már régóta téma, hogy a patak medrét valamilyen formában meg kellene erősíteni, hogy a bányába ne juthasson le a víz. De senki nem tett semmit – mutatott rá.

– Sőt, még korábban beszéltem egy kolozsvári geológussal, ő is azt mondta, hogy több tíz éve ez már ismert volt, hogy ezzel valamit kezdeni kell – mondta.

Négy–öt évvel ezelőtt kezdődtek az intenzívebb szivárgások, és körülbelül egy évvel ezelőtt egy hónapon át volt zárva a bánya, egy-másfél szint telt fel vízzel – idézte fel. Akkor épp kampányidőszak volt, a politikum megígérte, hogy segíteni fognak. De Hegyi tudomása szerint azóta sem történt semmi – és ez a történet egyik kulcseleme: nem tudják, hogy történt-e előrelépés, mert elmaradt a megfelelő kommunikáció.

Pedig, „megélhetés szempontjából ennek a régiónak a sóbánya egy hatalmas kiesés, érvágás lenne, ha az megszűnne.” Külföldi és belföldi turistáknak egyaránt célpont a bánya, akkor is, ha például Szovátán vagy Udvarhelyen szállnak meg, mert öt nap alatt bejárják a térséget. A bánya gyógyturizmusáról nem is beszélve.

„Mindenki pánikban van, a megélhetésükről van szó, tehát nem arról van szó, hogy holnap egy lejjel drágább lesz a kenyér, hanem holnaptól nem lesz kenyérre való.”

Több százezer köbméternyi hanyagság?