Megnéztük, hogy mit állítanak helyre Székelyudvarhelyen 10 millió euróból

Hargita megye a középmezőnyben áll az eddig felhasznált helyreállítási források szerinti megyerangsorban, az egy főre jutó összeget tekintve azonban már az élbolyhoz közelít. Székelyudvarhelyen 57 beruházás valósul meg mintegy 9,8 millió euróból, Csíkszereda, Maroshévíz és Gyergyószentmiklós ennél több támogatást költhet el. Elmagyarázzuk azt is, hogy mi is az az uniós helyreállítási alap.

Ezekben a napokban az úgynevezett országos helyreállítási tervvel (román rövidítése: PNRR) kapcsolatos hírek uralják a nyilvánosságot, érthető okokból: Romániának augusztus 31-ig teljesítenie kell a tervben rögzített vállalásait, ha maradéktalanul le akarja hívni a hozzájuk rendelt uniós helyreállítási forrásokat. A sajtóbeszámolók főként a reformokra és az országos érdekeltségű beruházásokra – autópálya- és kórházépítésekre, zöld átállásra, digitalizálásra – fordítható eurómilliárdokról szólnak, kevés szó esik arról, hogy az EU helyreállítási alapjából helyi fejlesztésekre is jelentős összeg jut. 

Cikkünkben a helyreállítási terv végrehajtását nyomon követő pnrr.fonduri-ue.ro kormányzati portál július 31-i adatai alapján azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora összegű helyreállítási forrást használtak fel egy hónappal az augusztus 31-i határidő előtt Hargita megyében és Székelyudvarhelyen. Megnézzük azt is, hogyan oszlanak meg ezek a források a székelyföldi régió települései között, és kik részesülnek a pénzből. 

Székelyföld nem áll rosszul a rangsorban

A kormány legutóbbi közlése szerint a PNRR többszöri újratárgyalása után Románia összesen 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és 6,54 milliárd euró kedvezményes hitelhez férhet hozzá, ha augusztus 31-ig teljesíti a helyreállítási tervbe foglalt úgynevezett mérföldköveket és célkitűzéseket. A források nagy részét országos reformokra és projektekre fordítják, de jelentős összegek jutnak helyi szintű beruházásokra is. 

A kormányzati portál megyei bontású adatai szerint a 41 megyében és Bukarestben július 31-ig összesen 5,31 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 6,51 milliárd euró hitelt használtak fel a megyei és helyi önkormányzatok, az alárendeltségükbe tartozó intézmények, különböző helyi civil szervezetek és vállalkozások. A főváros kiugró értékét leszámítva a 41 megyében felhasznált összeg 2,30 milliárd euró támogatásból és 3,38 milliárd euró hitelből származott.

A területi bontású adatok szerint – Bukarestet leszámítva – a legnagyobb összeget, 355 millió eurót Kolozs megyében, a legkisebbet, 32 millió eurót, Giurgiu megyében használták fel. A fővárost is magába foglaló rangsorban Hargita megye 116 millió euróval a 22-ik helyen áll. A jelentős magyar lakosságú megyék közül Bihar 283 millió euróval a negyedik, Maros 238 millió euróval az ötödik. Az erdélyi és bánsági megyék közül Temes a hatodik, Szeben pedig a tizedik helyen került be az első tízbe. Kovászna megye 81 millió euróval a 35-ik. Az összegeket az áttekinthetőség kedvéért 5,2 lejes árfolyammal euróba számoltuk át és millió euróra kerekítettük.

Az abszolút értékeknél többet árul el a megyék forrásfelhasználásáról az egy főre jutó eddigi kifizetések vizsgálata. Az összegek kiszámításakor az egyes megyék 2025. január elsejei lakónépességét vettük figyelembe az Eurostat adatai alapján. Az egy főre eső helyreállítási források Bukarestet is magába foglaló rangsorában Hargita megye kilenc hellyel feljebb lépve a 13-ik 397 euróval. A főváros után a második Beszterce-Naszód (537 euró), de az utána következő megyék is erdélyiek vagy bánságiak: Bihar, Kolozs, Szilágy, Szeben, Krassó-Szörény, Maros és Fehér. Kovászna megye éppen csak lecsúszott a fővárost is magába foglaló top tízből, a 11-ik a rangsorban 407 euróval, két hellyel megelőzve Hargita megyét.

Térkép: Az egy főre jutó felhasznált helyreállítási források megyénként

Hogyan kerül Csíkborzsova a top tízbe?

A kormányzati portál települési bontásban is szolgáltat adatokat. A számok ebben az esetben sem a leszerződött források teljes értékét mutatják, hanem az eddigi kifizetéseket a beruházások megvalósításának helyszíne szerint. A július 31-i adatok alapján Hargita megyében összesen 92 településen történtek eddig kifizetések különböző fejlesztések megvalósítására. Ezek közül 61 önálló közigazgatási egység, 31 pedig hozzájuk tartozó falu. Tulajdonképpen öt községen – Gyergyóholló, Székelyderzs, Gyimesközéplok, Újszékely és Gyergyótölgyes – kívül az összes Hargita megyei önkormányzat felhasznált már kisebb-nagyobb összegeket a leszerződött helyreállítási forrásokból. 

Az adatokból kiderül az is, hogy az eddig felhasznált helyreállítási források néhány településre összpontosulnak Hargita megyében. A megyei rangsort Csíkszereda vezeti 18,75 millió euróval, szorosan mögötte Maroshévíz áll 17,58 millió, Gyergyószentmiklós pedig 15,21 millió euróval. Székelyudvarhely 8,09 millió euróval az ötödik helyet foglalja el a rangsorban.

Táblázat: A tíz legtöbb helyreállítási forrást felhasználó település

A tíz legnagyobb összeggel szereplő településen összesen csaknem 84,7 millió eurót használtak fel, ami a Hargita megyei településeken elköltött összes pénz mintegy 71 százaléka. A rangsor élmezőnyében többnyire a kedvezményes hitelek vannak túlsúlyban: a top tízben felhasznált források több mint kétharmada kölcsön. Kivételt jelent például Gyergyóalfalu, Galócás és Szentegyháza, ahol a vissza nem térítendő támogatás a meghatározó.

Feltűnő Csíkborzsova top tízes helyezése. Az adatok szerint a 9,36 millió euró kedvezményes hitelből nem egy helyi önkormányzati beruházást finanszíroztak, hanem a Csíkszépvíz községhez tartozó faluban bejegyzett vállalkozások egyike használta fel a pénzt. Az összegből az APBAN Electric Kft. egy országos program keretében napelemes rendszert és energiatárolót telepített kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknál Hargita, Maros, Bákó, Kovászna és Ialomiţa megyében. A beruházásra a cég 9,47 millió támogatást kaphat a hitelkeretből, és ennek közel 99 százalékát el is költötte július 31-ig. De a beruházás jelentős része nem Hargita megyében érezteti hatását. 

Udvarhely ötödik a rangsorokban

A kormányzati portál szerint 57 Székelyudvarhelyhez köthető beruházás valósul meg helyreállítási forrásokból. Az uniós finanszírozás értéke körülbelül 9,81 millió euró, amiből július 31-ig 8,09 millió eurót használtak fel (0,69 millió euró vissza nem térítendő támogatást és 7,41 millió euró hitelt). Ez a teljes összeg 82,5 százaléka. 

A források nagy részéből a következő nagyobb beruházások valósulnak meg:

• kórházi eszközök beszerzése a fertőzések visszaszorítására – 2,68 millió euró;
• a városi kórház járóbeteg-rendelőintézetének korszerűsítése – 1,26 millió euró;
• az Infopress vállalat energiahatékonyságának növelése – 0,91 millió euró;
• digitalizált hulladékgyűjtő szigetek kialakítása – 0,79 millió euró;
• integrált önkéntes hulladékudvar létrehozása – 0,74 millió euró;
• a városi kórház informatikai rendszerének fejlesztése – 0,48 millió euró;
• intelligens forgalomirányítási és közbiztonsági rendszer bevezetése – 0,46 millió euró;
• a városrendezési dokumentumok és a mobilitási terv GIS-alapú frissítése – 0,36 millió euró.

Az adatokból látható, hogy a Székelyudvarhelyen a helyreállítási források közel felét egészségügyi fejlesztésekre költik. A beruházások száma alapján azonban a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztései vannak többségben: összesen 39 cég nyert támogatást digitalizációra.

Mivel ezek a fejlesztések jóval kisebb költségvetésűek, az együttes finanszírozásuk a teljes székelyudvarhelyi keretnek csupán mintegy egyhatodát teszi ki. A városban felhasznált helyreállítási források így lényegében két nagyobb területre csoportosulnak: néhány nagy értékű önkormányzati és egészségügyi beruházásra, valamint sok kisebb, helyi cégeket segítő programra.

De mi is ez a helyreállítási alap?

Az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, vagyis a helyreállítási alapot 2020-ban hozták létre az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére. Az EU eredetileg 723,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt tett elérhetővé a tagállamoknak. A cél nem csupán a járvány utáni gazdasági talpra állás volt, hanem az is, hogy az országok korszerűsítsék gazdaságukat, közszolgáltatásaikat és infrastruktúrájukat, felgyorsítsák a zöld és digitális átállást, ellenállóbbá váljanak a későbbi válságokkal szemben. 

Ez az eszköz abban is különbözik a klasszikus uniós alapoktól, hogy a pénzt nem pályázatok útján osztották szét. A tagállamoknak úgynevezett helyreállítási tervet kellett összeállítaniuk, amelyben vállalták bizonyos reformok és beruházások végrehajtását. Az Európai Bizottság pedig csak akkor folyósítja az egyes részleteket, ha az ország teljesíti a tervben rögzített mérföldköveket és célkitűzéseket.

Romániának 2021 őszén eredetileg 29,2 milliárd eurót hagytak jóvá: ebből 14,24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 14,94 milliárd euró kedvezményes hitel volt. A Brüsszelbe benyújtott helyreállítási terv (PNRR) akkor 64 reformot, 107 beruházást, valamint több mint ötszáz mérföldkövet és célkitűzést tartalmazott.

A támogatási keret egy részét az uniós szabályoknak megfelelően 2022-ben újraszámolták a tagállamok 2020-as és 2021-es tényleges gazdasági adatai alapján, ugyanakkor kiegészítették az energetikai átállást támogató REPowerEU programmal. Így a Románia rendelkezésére álló támogatási keret 13,566 milliárd euróra csökkent, de a hitelkeret továbbra is közel 14,94 milliárd euró maradt; a PNRR összértéke körülbelül 28,5 milliárd euróra esett vissza. 

Az elmúlt öt évben Románia kénytelen volt háromszor is újratárgyalni a helyreállítási tervét az Európai Bizottsággal, mert jelentős részét már nem tudta teljesíteni az eredeti formában és határidőkkel. Az újratárgyalások során több beruházást töröltek vagy kisebb méretűre szabtak, sok mérföldkövet pedig egyszerűsítettek vagy pontosítottak. A felszabaduló források egy részét előrehaladottabb, nagyobb eséllyel befejezhető beruházásokhoz csoportosították át. Mint említettük, a legújabb, brüsszeli jóváhagyás előtt álló változat szerint a vissza nem térítendő támogatás 13,566 milliárd euróra, a hitelkeret 6,541 milliárd euróra csökken. Az eredeti 29,2 milliárd euró helyett így Románia 20,107 milliárd euróhoz juthat hozzá. 

Fontos, hogy az uniós helyreállítási forrásokat közvetlenül a tagállam kapja ugyan, de a helyreállítási tervekbe foglalt beruházásokat nem kizárólag az állam valósítja meg. A bukaresti kormány pályázatokon és különböző finanszírozási programokon keresztül megyei és helyi önkormányzatoknak, közintézményeknek, vállalkozásoknak és civil szervezeteknek is továbbította a forrásokat. Megjegyzendő, hogy a hitelkeretből származó összeget nem a pályázók, hanem az állam törleszti. A helyreállítási tervbe foglalt intézkedések szabályai határozzák meg azt, hogy kik pályázhatnak a helyreállítási forrásokra.