Mannheim és Düsseldorf, érkezünk! – Történelmi bentmaradással búcsúzott Zürichben a magyar hokiünnep
Nem lett szép a búcsú, de az összélmény feledhetetlen. Két kalkulált vb-vereség után jövőre is a világelitben bizonyíthat a válogatott.
Két kalkulált vereséggel fejezte be jégkorong válogatottunk világbajnoki szereplését Svájcban, de az olimpiai bajnok elleni, 2-2-re lehozott utolsó harmad még a bennmaradást eredményező, britek elleni győzelemnél is nagyobb katarzisként marad meg emlékeinkben!
Az alpesi országba berobbant a kánikula! A vonatállomástól a csarnokig párszáz méter van, de az aszfalt ez idő alatt is égette a talpunkat, nem csoda, hogy előkerültek a tanga papucsok, lenge öltözékek, de fehér sörhasak is virítottak rendesen.
Már a Swiss Life aréna környékén látszódott, hogy sokkal kevesebben leszünk, mint a korábbi meccseken, ráadásul hiába világ- és olimpiai bajnoki címvédő az amerikai, szurkolóik nem igazán szokták átszelni értük az óceánt, főleg nem a csoportmeccsekre.
Lehokizott amerikaiak és a bátor kapuslehozatal
A szinte üres csarnok láttán a tábor levonult a piros-fehér-zölddel megvilágított alsó kanyarba, onnan hangjukkal jobban betöltötték az arénát. Rögtön kiderült az is, hogy tényleg alig van ellenfél a lelátókon, nem úgy a jégen! Hiába hasonlítgattuk, hogy ez az american válogatott nem azonos azzal, amelyik télen megnyerte az olimpiai tornát, mégiscsak az NHL-ben edződnek naponta. Gyorsan el is oszlatták a kétségeket, minden második emberelőnyüket ugyanazzal a figurával fejezték be, de egyenlő létszámban is betaláltak kétszer, félő volt, hogy nagyon elvernek.
De ekkor újra, mint a németek ellen is, megtáltosodtak hokisaink, Terbócs húzott el jobboldalon, keresztbe lőtt korongját Sebők tovább engedte a hosszún érkező Erdélynek, aki végre betalált. A semleges nézők is elégedetten tapsoltak, de Nagy értelmetlen kiállítása alatt ugyanúgy kiháromszögeltek a jenkik: 5-1.
Páholyban is érezhették magukat, ami megbosszulta magát, az utolsó harmadban valósággal lehokizták a magyarok őket, nem igazán értették, hogy mi történik… Mintaszerű akciókból Erdély pofozásával és Tornyai bombájával kettőre zárkózott a magyar válogatott, annyira belelkesedett a szakmai stáb is, hogy meghúzták a bátor váratlant: 205 másodperccel a vége előtt lehívták Vayt és emberfölényben próbáltak még közelebb merészkedni! Balul sült el, Tkachuk az üres kapuba lőtt: 6-3. Annyira frusztrálhatta ez a pimaszság őket, hogy nagyon megnyomták a végét, berámoltak még egyet, de az ötezres közönség ezúttal is tovább jégen tartotta a magyar csapatot, mint a továbbjutó amerikaiakat.
A lettek nagy mellénye és a zürichi kánikula
Így az utolsó napi korai meccsre eredménykényszerbe, de ugyanakkor óriási lehetőség kapujába került Lettország: ha legyőznek minket, továbbjutnak, ráadásul harmadik helyen! Erre egyetlenegyszer volt példa, amikor három éve társrendezőként egészen a döntőkig meneteltek és a kisdöntőben le is győzték az amerikaiakat hosszabbításban. Most pár napja ez sikerült rendes játékidőben, ennek köszönhették lépéselőnyüket. Érződött ez a szurkolóikon is, elég nagy mellénnyel érkeztek a csarnok közelébe, de ezt inkább tudjuk be a kánikulának.
Aztán csapatuk bizonyította fölényét a jégen is, a magyaroknál nyoma sem volt az egy nappal korábbi tempónak, mondhatni gyámolatlanul játszottak, aminek nem lehetett más vége, mint kiütés. A három emberelőny könyörtelenül kihasználták, így ezúttal is már 5-0-volt oda, amikor hozzá szólhattunk a meccshez, a szépítő gólunk ismét remekmű volt.
Horváth kikaparta a gesztenyét a palánk tövéből, Hadobás keresztpassza üresen találta Nemest, mert a védőjét összezavarta Szongoth, az amerikai egyetemista bajnokságban játszó fiatal játékosunk pedig bevágta, mint szél a budiajtót!
Három perccel a vége előtt adták meg a kegyelemdöfést, amikor pár másodperc alatt megvillant Vilmanis: az egyetlen NHL játékosuk, aki itt van a vébén, emberhátrányban saját térfélről indulva kiugrott, kitolni már nem lehetett, de azt még mellé lőtte. Viszont azzal a lendülettel ment a saját kipattanójáért, összeszedte, majd négy magyar között forgolódva kivégezte Bálizst. Annyira demoralizáló volt, hogy kaptunk még egyet, ami már nem osztott, nem szorzott, az utolsó másodperceket lepörgették szurkolóik ünneplése közepette.
Találkozó a parkolóban és irány a 2027-es vb!
A mérkőzés után a csarnok melletti parkolóban adott meg találkát szurkolójának a magyar válogatott, a nem emberi hőségben a szervezők vizes palackokkal kedveskedtek a szurkolóknak, végül csak kijött a csapat is, akik nem győztek hálálkodni, hogy képesek voltak értük tucatnyi napot feláldozni, távol családjaiktól, ráadásul a világ egyik legdrágább városában. Kitartóan osztogatták az autogramokat és mosolyogtak a szelfikhez.
Pedig fárasztó volt ez a tizenkét nap, szurkolónak, játékosnak, edzőnek egyaránt. Kiadós pihenés után lehet elemezni a csapat vb-szereplését, de egyelőre örüljünk ennek a lebonyolítási rendszernek, amiben a legjobbak között elég egy győzelem a bennmaradáshoz, de ha kiesnénk, 3-4 győzelem sem biztos, hogy feljutást érne.
A számszerű vereségek nem azt tükrözik, hogy közelebb kerültünk volna a világ elithez, de válogatottunk egy-egy harmadban már felvette a kesztyűt ellenük is. A középmezőny alja pedig egy tökéletes, hatvanperces teljesítménnyel igenis megfogható! Ezt bizonyítani leginkább jövőben lehet, Mannheimben vagy Düsseldorfban, ugyanis e két német város lesz házigazdája a 2027-es jégkorong világbajnokságnak.
Addig is botokat a jégre!
A VILÁGBAJNOKSÁG MAGYAR EREDMÉNYEI:
- május 16., szombat: Finnország – Magyarország 4–1
- május 17., vasárnap: Ausztria – Magyarország 4–2
- május 19., kedd: Nagy-Britannia – Magyarország 0–5
- május 22., péntek: Németország – Magyarország 6–2
- május 23., szombat: Svájc – Magyarország 9–0
- május 25., hétfő: USA – Magyarország 7–3
- május 26., kedd: Lettország – Magyarország 8–1
