Hadjárat az udvarhelyi szobrok és utcanevek ellen

Egy aradi egyesület követeli Wass Albert és Nyirő Józseg emlékének teljes eltüntetését Székelyudvarhely köztereiről. A városháza az identitás megőrzésével érvel – számol be a G4Media cikke, felidézve azt a kínos pillanatot is, amikor a polgármester elsőre elfelejtette: a városban Nyirő-szobor is van. 

Újabb fejezetéhez érkezett a székelyudvarhelyi szimbolikus térfoglalás körüli vita. Az Aradi Antiszemitizmus- és Legionizmusellenes Egyesület hivatalos felszólítást küldött a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnak és a prefektúrának, kérve a Nyirő József utca átnevezését és a két íróhoz köthető emlékművek eltávolítását.

A vád: háborús bűnösök kultusza

Az Aradi Antiszemitizmus- és Legionizmusellenes Egyesület beadványa a tavalyi év végén szigorított, 2018-as törvényre alapoz. Érvelésük szerint Nyirő József a Nyilaskeresztes Párt tagjaként és szélsőséges lapok szerkesztőjeként „kimeríti a fasiszta szervezetben való részvétel fogalmát”, Wass Albertet pedig egy 1946-os népbírósági ítélet alapján háborús bűnösnek nevezik.

Míg a román hatóságok és az Elie Wiesel Intézet következetesen fellép a kultuszuk ellen, a magyar közösség az erdélyi irodalom óriásaiként tekint rájuk. A G4Media azt írja, hogy a könyvtár Nyirő-nevét korábban már jogerős bírósági ítélettel sikerült eltöröltetniük, most pedig a köztereken a sor.

A polgármesteri hivatal válaszában elutasította a jelenlegi kérést, azzal érvelve, hogy a két személyiség a magyar közösség számára a magyar kultúra és irodalom képviselőit jelenti. A közterületek elnevezése és az emlékművek felállítása a helyi közösség identitásának és történelmi emlékezetének része.

Válaszlevelükben azt írják, Wass Albert és Nyirő József megítélése a magyar közösségben elsősorban irodalmi munkásságukhoz kötődik, nem pedig politikai vagy antiszemita eszmék népszerűsítéséhez s nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy ezen emlékművek fenntartása kimerítené az antiszemitizmus vagy a háborús bűnösök kultuszának fogalmát a hatályos törvények értelmében.

„Elfelejtettem, hogy ott van”

A cikk legérdekesebb és legemberibb része is Szakács-Paál István polgármester reakciója. Az elöljáró a portálnak adott nyilatkozatában először azt állította, hogy a városban nincsenek is mellszobrok az érintett személyekről, csak egy Nyirő-utca létezik, amikor azonban a portál újságírói fotót küldtek neki az Emlékezés Parkjában található Nyirő-szoborról, a polgármester elismerte: „Valóban, elfelejtettem, létezik még ez is...”

A vita kiterjed a portál szerint egy másik kérdéses alkotásra is, ugyancsak az Emlékezés Parkjában, amelyről sokan tudni vélik, hogy Wass Albertet ábrázolja. A polgármester itt azzal érvelt, hogy a szobor talapzatán nincs név, az csupán egy szimbolikus alak, a „Vándor Székely”, így jogilag nem támadható a törvény alapján – írja a G4Media.

Szakács-Paál István polgármester portálunknak is megerősítette, hogy aktuális lett az ezzel kapcsolatos vesszőfutás, majd a ő is említi a Vándor Székelyt, amely ugyancsak a vita tárgyát képezi a cikkben.

„Arra akartak rávenni, hogy mondjam ki, hogy a Vándor Székely Wass Albertet ábrázolja. Nem tér ki arra a cikk?” – kérdezi a polgármester, akinek elmondása szerint két hetente bombázzák az ezzel kapcsolatos levelekkel. „Nézzük, hogy mibe tudunk kapaszkodni, mi igazság szerint kitartanánk. Nyilván, ha a törvény egyértelműen kimondja, akkor nem mutatunk ellenállást” – magyarázza, majd hozzáteszi, a Udvarhelyszéken van, ahol iskola is van elnevezve Nyírőről, ha kiderül, ők mit csinálnak, az az udvarhelyi városvezetésnek is segítség lehet.

A polgármester már a G4Media újságírójának kifejtette a gyakorlati nehézségeket is: az utca átnevezése 25 család számára jelentene kényszerű iratcserét és adminisztrációs terhet.

Nem tetszett a válasz.

Mivel elégedetlenek voltak a városháza válaszával, az egyesület képviselői a Belügyminisztériumhoz fordultak, ahol kérték a polgármester megbírságolását a 2018/157-es törvény és a 2002/31-es sürgősségi rendelet (mely tiltja a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumok használatát) előírásainak be nem tartása miatt. Ugyancsak kérték a prefektus utasítását a törvénytelennek tartott helyi tanácsi határozatok bírósági megtámadására.

Az ügy kimenetele nagyban függ a prefektúra hozzáállásától. Ha a kormányhivatal pert indít, a döntés a közigazgatási bíróság kezébe kerül. Ez a forgatókönyv nem lenne példa nélküli Erdélyben, hiszen korábban több településen is bírósági úton kényszerítették ki hasonló utcanevek megváltoztatását.