Évadot nyit a filharmónia

M. Muszorgszkij műveit lehet majd élvezni.

Megnyitja 15. évadát a Székelyföldi Filharmónia, a nyitóhangverseny szeptember 25-én, vasárnap 18 órától lesz a Stúdió Moziban.

Műsoron lesznek M. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen és Egy kiállítás képei című művei. Vezényel Vass András, áll a filharmónia közleményében. 

Ha bérletet vennél, 

akkor három opció közül választhatsz. 

Mindegyik bérlet érvényes a havonta egyszer megrendezett hangversenyek mindegyikére, és tíz, a bérlet tulajdonosa által tetszés szerint választható kamarazenei estre/egyéni előadóestre. 

A Ruha István bérlet 200 lejbe kerül, és a felnőtt nézők vásárolhatják meg. 

A Lakatos Imre bérlet 150 lejbe kerül, ezt a nyugdíjas, szakmai és vidéki nézők számára tudják biztosítani, vásárláskor így szükséges az igazoló dokumentumok – szakmai nézőknek zenetanári diploma, nyugdíjasoknak nyugdíjszelvény, vidékieknek személyi igazolvány, ami nem Udvarhelyre szól – felmutatása. 

A Balogh Ferenc bérlet 100 lejbe kerül, és diákok vásárolhatják meg. Megjegyzik, a tíz év alatti gyerekeknek nem kell bérletet váltani.

Az Éj a kopár hegyen című hangversenyfantáziát Muszorgszkij – az orosz romantikus nemzeti iskola képviselője, az Orosz Ötök tagja -  Gogol Szent Iván-éj című drámája nyomán komponálta 1861-ben. A téma – a megnyílt sírokból előbújó és boszorkányszombatot tartó holtak – igen népszerű volt a romantikus zenében, többk közt Berlioz Fantasztikus Szimfóniájának egyik tétele is ezt a témakört dolgozza fel.

A zenemű programját maga a zeneszerző vetette papírra: „Természetfölötti hangok föld alatti zaja – A sötétség szellemeinek, majd magának a Sátánnak feltűnése – A Sátán dicsőítése és fekete mise – Az orgia tetőpontján megkondul a távolban egy falusi templom harangja, amely elűzi a sötétség szellemeit – Virradat.”

A művet Nyikolaj Rimszkij-Korszakov hangszerelte és véglegesítette.

Egy kiállítás képei című zongoraciklusát – amelyet elhunyt barátja, Viktor Hartmann festőművész emlékkiállítása ihletett – 1874-ben írta Muszorgszkij. A szerző valószínűleg 1868-ban találkozott először a neves képzőművész Viktor Hartmannal. Mindketten az orosz művészet elkötelezett harcosai voltak, s feltételezhetően a közismert zenekritikusnál, Vlagyimir Sztaszovnál ismerték meg egymást, aki mindkettőjük karrierjét figyelemmel kísérte. A zeneszerző később éppen Sztaszovnak dedikálta a zongoraciklust. A mű 1886-ban jelent meg először nyomtatásban, öt évvel Muszorgszkij halála után. Közreadója a neves zeneszerző és hű barát, az Orosz Ötök tagja, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov volt. Muszorgszkij tíz képet „zenésített meg” a műben.

A kiemelt kép illusztráció