Elég bátor vagy románul megszólalni?

El tudod képzelni azt, hogy a gyereked, aki retteg román órán, a leghátsó padban igyekszik 45 percig láthatatlanná válni, egyszer csak önállóan, bátran megveszi magának a fagyiját valamelyik romániai plázson? És önszántából román könyveket olvas? Nehezen, ugye. 

Valami hasonló történik a brassói Nika Iza tanítványaival, aki a székelyudvarhelyi tanítóképzőben végzett, majd egy hosszabb kitérő után a közvélemény-kutatások világában, visszatért a nyelvoktatáshoz. 

A román nyelvet választotta, mint mondja, mert erre mutatkozott igény. Kezdetben a brassói magyar szülők jelezték, hogy a gyerekeik küszködnek a román nyelvvel, ha nincs román családtag, és kizárólag magyar iskolába járnak, magyar kulturális és baráti közegben élnek. 

Ekkoriban, a harmadik gyereke születése kezdett másik utat keresni magának Nika Iza: rájött, hogy családja mellett nem tud, és nem is akar már kilenctől hatig tartó munkaprogrammal dolgozni. Számára fontos, hogy rugalmasan beosztható legyen a munkaideje, és együtt ebédeljen a család, ezért 2019-ben egy startup pályázattal elindította a vállalkozását. 

Kezdetben román társalgó órák tartásával foglalkozott a brassói magyar gyerekek számára, de alig egy év múlva a koronavírus-járvány online működésre kényszerítette. Ekkor ébredt rá arra, hogy megtalálta az igazi célcsoportját: azokat a, főleg székelyföldi magyar gyerekeket tudja leginkább segíteni, akik vidéken élnek, és nem tudnak könnyen a városi nyelviskolákba eljutni. 

Azóta kizárólag online folyik a „tanulás” az Izgága nyelvoktató központ óráin. Azért tettem idézőjelbe, mert úgy tanulnak, hogy szinte észre sem veszik. A tanulás helyett mondjuk inkább úgy, hogy nyelvelsajátítás. Négy gyakorló pedagógus segíti Iza munkáját Erdély különböző részeiről. Kiscsoportos oktatás zajlik, négy gyerek van egy csoportban, akik heti rendszerességgel online találkoznak és különféle témákról társalognak – számol be Nika Iza. 

A társalgó klubban hétköznapi helyzeteket veséznek ki, 

azt szeretnék elérni, hogy például a gyerekek egy fagyivásárlás során tudjanak érvényesülni: kikérni a fagyit, elmondani, hogy milyen ízesítésűt, hány gombócot kérnek, és készpénzben vagy kártyával fizetnek. Háromhetente váltanak témát. Az első két hétben szókincsbővítés történik, az adott témával kapcsolatos szavakat, kifejezéseket sajátítják el, majd szerepjátékok során gyakorolják. 

– A gyerekek nagyon élveznek vásárolni, de a kedvencük az alkudozás és a reklamálás. A rendőrséget is kihívják játékból, és belefeledkezve abba, hogy nem tökéletes a románjuk, felindultan panaszolják az őket ért sérelmeket, még büntetést is kiszabnak – mondja nevetve Iza. 

A legfontosabb a bátorság, hogy bátorságot nyerjenek a megszólaláshoz, teszi hozzá.  „Nagyon sok gyerek fél az iskolában, meghúzódik a hátsó padban, és egész román órán azzal van elfoglalva, hogy megússza azt, hogy megszólaljon. Nálunk nem így van. Én felírom a neveket és minden feladatnál húzom a rubrikákat, nehogy valaki egy körből kimaradjon” – mondja a románoktató.

A román nyelvű könyv is lehet érdekes

Az olvasóklub azoknak a gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szól, akik ambiciózusabbak. Tízhetente olvasnak egy-egy román nyelvű könyvet, amely a korosztályuknak és érdeklődésüknek megfelelő – a csoport választhat az oktató által felajánlott lehetőségekből. Minden héten egy fejezetet olvasnak el önállóan, majd játékos feladatok során megbeszélik. Itt az igaz-hamis játék tarol, az oktató által megadott kérdésekre hamis válaszokat kell egyvalakinek beküldenie, a többiek pedig megmondják, mi volt a helyes válasz.

„Nagy nevetések kísérik ezt a játékot, annál jobb, minél őrültebb választ írunk” – meséli az egyik résztvevő gyerek. Elmondja, a kérdéseikre mindig választ kapnak, érdekesek a könyvek és nem félnek megszólalni, ez a legjobb benne. Három éve jár Izához plusz románra, azóta megkedvelte a románt és úgy gondolja, a kisérettségijén legalább egy-két jegyet annak köszönhet, hogy fejlődött az olvasás által a román szókincse. 

Az olvasóklubban előkerül egy kis rejtett nyelvtan is – fejti ki Iza – , amikor elmagyarázza az oktató a gyerekeknek, hogy mit miért fejez úgy ki a román nyelv, ahogy, és mi a különbség mondjuk a jelen és a múlt idejű ragozás között. 

Nem helyettesíti, kiegészíti az iskolai oktatást

Évente összesen 110–120 gyerekkel foglalkoznak. Mivel egyik oktató sem szakos nyelvtanár, hanem tanítónők, óvodapedagógusok tartják az órákat, nem vállalják azt, hogy az iskolai tanterv szerint haladjanak vagy vizsgafelkészítőket tartsanak. Kimondottan a szókincsbővítésre, helyes mondatalkotásra fókuszálunk – így Nika Iza. 

A társalgó és a könyvklub nem helyettesíti tehát, hanem kiegészíti az iskolai románórákat azáltal, hogy kimondottan a használt köznyelvet részesíti előnyben. 

– Belenéztem a román tankönyvekbe, nekem is van három iskolás gyerekem. Nagyon elszomorodtam, sokszor még nekem is elő kellett vennem a szótárt, hogy rákeressek azokra a szavakra, amelyeket a hétköznapokban nem használunk. Mi nem azt a szókincset gyakoroljuk, hanem mindennapi, gyerekközeli témákat hozunk. Összevetve az angol nyelvvel, amit heti két órában tanulnak a gyerekek az iskolában, sokkal nehezebben sajátítják el a románt, amit heti négy órában tanulnak. 

A társalgó klubban ezzel szemben nagyon sok játékos gyakorlatot végeznek, a Wordwall online alkalmazást használják elsősorban, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egy feladatra akár tíz játékot is kitaláljanak. Hetente öt-hat játékkal gyarapszik a repertoár, és ezt a szülők, gyerekek rendelkezésére is bocsátják, tehát otthon is szabadon lehet gyakorolni. 

Vidéken nehezebb? 

Az Izgága alapítója, vezetője már szociológus végzettségénél fogva is érdeklődik az iránt, hogy a gyerekek lakóhely, iskolatípus és életkor szerinti eloszlásban hogyan teljesítenek. A célközönségük 40–45 százaléka Hargita megyéből érkezik, a többiek Maros, Kolozs és Brassó megyékből vannak, mondja.

Legtöbb nehézséggel a román nyelv terén azok a küzdenek, akik vidéki iskolákba, neadjisten, szimultán oktatásba járnak színmagyar vagy jelentős magyar többséggel rendelkező településeken. Vannak ötödikesek, akik a harmadikosokkal járnak egy klubba, mert azon a nyelvi szinten vannak. A Waldorf-oktatásban résztvevőknek is több nehézséggel kell küszködniük. Hargita, Maros és Kolozs megyéből is vannak waldorfos tanítványai, és azt vette észre, hogy mintha ők az iskolában kevesebb hangsúlyt fektetnének a románra más idegen nyelvek elsajátításához képest. A hatodikos waldorfosokat rendszerint a negyedikes gyerekekkel kell közös csoportba tenni. 

Az eredmények? Azok a gyerekek, akik szorgalmasak, és nem csak azért vesznek részt a román órákon, hogy kipipálják ezt a tevékenységet, látványosan fejlődnek. Utóbbiak kevésbé látványosan – számol be Nika Iza.

– Mivel többnyire vidéki gyerekek járnak hozzánk, nem lehet a mi eredményeinket összehasonlítani egy városi nyelviskola eredményeivel, ahová már eleve jobb starttal induló gyerekek iratkoznak be. 

Év végén felajánlják a résztvevő gyerekek szüleinek, hogy részletes kiértékelőt kapjanak a gyerekük éves fejlődéséről. 

Hogy mondják Ropinak románul? 

Román nyelvtáborokat is szerveznek. Idén Négyfaluban, Csíkszeredában és Bögözben. A négyfalusi már lejárt, a csíkszeredai zajlik, a bögözi július 13–17. között lesz.

Az ötnapos, napközis tábor tematikája az Egy Ropi naplója könyvsorozat köré szerveződik. A jelentkezés feltétele, hogy a gyerek olvasott már – bármilyen nyelven – legalább egy kötetet a sorozatból. 

Egy hét alatt nem lehet megváltani a világot. Idén a négyfalusi táborba elsősorban kezdőcsoport jött, és őszintén bevallották első nap, hogy azért jöttek, mert „M-a trimis mama”, azaz anya küldött. Nagyon féltek az első nap, a végére azonban nagyon lelkesek lettek, és azt mondták, ők nem is gondolták, hogy így el lehet játszadozni a román nyelvvel, az igeragozásokkal. 

Mi a titok?

A pozitív motiváció a titok, úgy érzem. Itt nincs pirossal aláhúzott mondat, nincs rossz jegy és büntetés. A tábor résztvevői kapnak egy tábori kitet, amely sapkát, övtáskát, kulacsot, írószert tartalmaz, és emellett egy naplót is. Ezt a naplót otthon minden nap ki lehet tölteni az aznap végzett tevékenységekkel román nyelven, és minden román mondatért kapnak 10 mamibani nevű tábori pénzt. A mamibanit a tábor végén tombolára lehet váltani, és változatos ajándéktárgyakat lehet nyerni. Ezért volt olyan gyerek, hogy húsz oldalt írt egy nap. A szülők csodálkoztak, hogy mi lelte a gyermeket, hogy egész nap román táborban van, és miután hazamegy, még kedve van románul írni. 

Reggel energizáló játékkal kezdünk, majd románozunk ebédig, ebéd után van egy magyar csapatjáték, és utána összefoglaljuk, hogy mivel foglalkoztunk aznap, mondja Iza.

Minden feladat Ropi kalandjaihoz kötődik, és minden jól elvégzett feladatért mamibani jár.  Idén a mesterségek a téma, azaz mi lesz Ropi – a román változatban Greg –, ha nagy lesz. A tanár, szakács, detektív, könyvkereskedő és youtuber foglalkozásokat járják körbe. Ezen kívül vannak csapat- és egyéni játékok. 

A legnagyobb eredménye a tábornak, hogy átlépik a félelemhatárt. 

A játékos gyakorlatok és a mamibani-jutalom ígérete segít abban, hogy bátran megszólaljanak. „Minden nap ezekben a témákban úszunk, ezekről beszélgetünk, ezekkel a szókincsekkel dolgozunk. A kedvenc játék a kaszinó, amelyben magyar mondatokat kell fordítani, minden fordításhoz beteszik a pénzt, hogy az nekik mennyit ér, ha sikerül, megnyerik a pénzt, ha nem, a bank viszi el. Sokszor felviszik a licitet, nagy versengés van ezekért a mondatokért, szívesen csinálják” – mondja Iza.