Egy nap villany nélkül, aztán jött az Electrica levele: mossunk inkább délben
Hogyan függ össze az udvarhelyi áramszünet az egész világot érintő energiaválsággal? Első látásra sehogy. Mégis van közük egymáshoz.
Egy nap villany, egy nap víz nélkül – így nézett ki a hétvége felső Bethlen-negyedben. Ki lehetett bírni, nem mondom, kitakarítottam a lakást azokkal az eszközökkel, amik a rendelkezésre álltak, előkerült az ezer darabos puzzle is, szóval azt is mondhatjuk, különleges alkalmat teremtett a hétvége.
Persze, a találgatások nélkül nem lett volna az igazi, volt, aki a csernavodai erőművel, a Duna alacsony vízállásával hozta összefüggésbe a problémát, de olyan is, aki a világ hatalmi elitjének tudta be az áramszünetet. És persze, volt aki nem a levegőből kapta a teóriáját, előkerültek a fényképek a Varságon égő vezetékről, amelyekre rádőltek a fák.
Több, a 30 kV-os hálózatot érintő meghibásodás miatt volt az áramkimaradás – tájékoztatott a polgármesteri hivatal és az áramszolgáltató. Arra kérték a lakosságot, hogy mind a villanyáramot, mind a vizet felelősen használjuk, hiszen a túl nagy terhelés komoly gondot jelent a hálózatok számára.
De hogyan függ ez össze azzal az energiaválsággal, ami a szemünk láttára történik a világon?
Első látásra sehogy. Ha hiszünk a tájékoztatásnak, a hétvégi udvarhelyi áramszünetet nem az országos energiahiány okozta, hanem több meghibásodás a helyi, 30 kV-os hálózaton. A csernavodai atomerőmű, a Duna alacsony vízállása vagy az, hogy Románia éppen mennyi villamos energiát termelt, nem kapcsolható közvetlenül ahhoz, hogy a Bethlen-negyed felső részén kialudtak a lámpák.
Mégsem teljesen véletlen, hogy ugyanazon a hétvégén, amikor Udvarhelyen azt kérték tőlünk, hogy bánjunk óvatosan az árammal és a vízzel, az Electrica egy egészen hasonló kéréssel érkezett az ügyfelei postaládájába, hiszen egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy mit bír el az elektromos rendszer, mikor és hol terheljük, illetve hogyan lehet összehangolni a termelést a fogyasztással. A hétvégén ezt lokálisan tapasztaltuk meg: ha kiesik egy fontos hálózati elem, a megmaradt hálózatra nagyobb teher hárul. Ráadásul az áram hiánya a vízellátást is magával rántotta.
S mit akar az Electrica?
Egészen egyszerű dolgot: ha lehet, mossunk inkább délben.
Az Electrica Furnizare hétfő reggel küldött levelet az ügyfeleinek. Arra kéri őket, hogy az időzíthető nagyobb fogyasztásukat lehetőség szerint 10 és 16 óra közé tegyék. Ekkor menjen a mosógép és a mosogatógép, ekkor töltsük az elektromos autót, és ha van más olyan tevékenységünk, amelyet nem muszáj este elvégezni, azt is próbáljuk erre az időszakra időzíteni.
„Nem tudjuk arrébb tenni a napot. A fogyasztást viszont igen” – nagyjából erre épül a Ținem România Aprinsă elnevezésű kezdeményezésük. Az üzenet elsőre akár egy újabb energiatakarékossági kampánynak is tűnhet, van azonban egy fontos különbség: az Electrica ezúttal nem azt kéri, hogy kevesebb áramot használjunk. Azt szeretné, hogy lehetőség szerint máskor használjuk el ugyanazt az áramot.
Ennek oka, hogy a nap folyamán egyre több villamos energia áll rendelkezésre naperőművekből és háztartási napelemekből, ez a termelés viszont estére gyorsan eltűnik. Éppen akkor, amikor hazamennek az emberek, felkapcsolják a lámpákat, bekapcsolják a sütőt, a tévét, a klímát, és általában megugrik a fogyasztás. Vagyis nem egyszerűen az a kérdés, hogy összességében mennyi áramot tudunk megtermelni, hanem hogy akkor áll-e rendelkezésre elegendő, amikor a fogyasztás megugrik.
És úgy tűnik, az Electricánál ezt nem pusztán egy jól hangzó lakossági kampánynak szánják. Augusztusban az ipari ügyfeleiket pénzzel is arra ösztönzik, hogy a 19 és 23 óra közötti fogyasztásuk egy részét tegyék át 10 és 16 óra közé: az így áthelyezett, jogosult energiamennyiség aktívenergia-komponensére akár százszázalékos kereskedelmi kedvezményt adnak. A napelemmel, akkumulátorral és okosmérővel rendelkező háztartási prosumereknél pedig éppen fordítva gondolkodnak: azt jutalmazzák, ha a nappal megtermelt energiát eltárolják, majd az esti, 19–23 óra közötti időszakban adják vissza a hálózatba. Az erre jogosult energiára kilowattóránként további 0,40 lejt fizetnek.
Vagyis az, hogy mikor indítjuk el a mosógépet, elsőre nevetségesen apró részletnek tűnhet. Az energiarendszer szempontjából viszont egyre kevésbé az.
Előre is lehet készülni a csúcsokra
Az energiaellátás időzítésének problémájáról nemcsak az Electrica beszél. Kolumbán József alkalmazott matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense – hangsúlyozva, hogy maga nem energetikus – a Székelyhonnak arról beszélt: az energiaellátás megszervezésére és optimalizálására régóta léteznek matematikai modellek. Sokszor nem az a kérdés, hogy létezik-e megoldás, hanem hogy időben alkalmazzuk-e azt.
Példaként a hőhullámokat említette: ha hetekkel korábban látható, hogy rendkívüli hőség érkezik, akkor előre lehet készülni a nagyobb fogyasztásra, biztosítani lehet a tartalékokat és át lehet gondolni az energiaelosztást. Nemcsak az számít tehát, hogy elegendő áram álljon rendelkezésre, hanem az is, hogy a termelés és a fogyasztás időben minél jobban találkozzon.
Innen nézve már valamivel kevésbé furcsa az Electrica hétfő reggeli levele: a mosógépünk nyilván nem fogja megoldani Románia energetikai problémáit, de az, hogy milliók mikor kapcsolják be, már egyáltalán nem közömbös. Ha pedig mégis elmegy az áram, legalább tudjuk: az ezer darabos puzzle-nek egészen biztosan mindegy, hogy délelőtt tíz vagy este nyolc van.
Az uh.ro azért működik, mert van néhány szabadságszerető ember Erdélyben, akinek fontos a szabad sajtó. Ha te is közéjük tartozol, akkor arra kérünk, legyél az előfizetőnk.