Kit is kell anyázni, ha az AUR kormányozni fog?

George Jiglău politológus szerint nagy valószínűséggel a PSD és az AUR bizalmatlansági indítványa jövő héten megbuktatja a Bolojan-kormányt, de ezzel a szociáldemokraták kiírják magukat az Európa-barátnak nevezett pártok soraiból. A kolozsvári BBTE oktatója az uh.ro-nak adott interjúban kifejtette, hogy a kormány bukása után nagyon nehezen körvonalazódik stabil többség, az előre hozott választások pedig az AUR-t juttathatják hatalomba.

A legégetőbb kérdéssel kezdem: van-e még esélye annak, hogy a Bolojan-kormány túléli a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hétfőn benyújtott közös bizalmatlansági indítványát?

Úgy tűnik, hogy maga Ilie Bolojan és a miniszterelnököt még támogató pártok is már úgy beszélnek, mintha szinte biztosra vennék a bizalmatlansági indítvány sikerét. Vagyis nagyon nagy az esélye annak, hogy az indítványt megszavazza a parlament, és ennek megfelelően nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy Bolojan a kormányával együtt, legalábbis a jelenlegi formában, hivatalban marad.

Ezt azért árnyalnám azzal, hogy a jövő heti szavazásig még történhetnek dolgok. Nem lehet teljesen kizárni, hogy a bizalmatlansági indítványt aláíró képviselők és szenátorok közül néhányan végül mégis tábort váltanak, mert ez még nem annyira stabil parlamenti többség.

Traian Băsescu elnökségének időszakában volt már erre példa. Băsescu kulcspillanatokban – nyilván nem feltétlenül a nyilvánosság előtt – képes volt parlamenti politikusokat leszakítani a pártjuktól, és abba az irányba terelni őket, amelyet ő kívánatosnak tartott. Ilyen volt a Gabriel Oprea vezette UNPR esete 2009-2010-ben. Ők a PSD-ből távoztak, hogy továbbra is támogassák az Emil Boc vezette kormányt. És ilyen volt a PUR esete is 2004-ben Dan Voiculescuval: a választások után Băsescu leválasztotta a PUR-t a PSD-ről, hogy az az Igazság és Igazságosság Szövetsége (DA) kormányát támogassa.

Igaz, akkor nem bizalmatlansági indítványról volt szó, de ki tudja, hogy a következő egy hétben mi történhet a háttérben húsz-harminc képviselővel és szenátorral, akik akár a másik irányba is billenthetik a mérleget. Ennek valószínűségét jelentősen csökkenti, hogy most nincs Traian Băsescu-típusú politikus a román politikai színtéren. A jelenlegi államfő nem ilyen alkat.

Bolojan számára most inkább az a fontos, hogy amíg csak tud, talpon maradjon. Vagyis méltósággal játssza ki a lapjait, és a mandátuma utolsó napjaiban felépítse magáról egy korrekt politikus képét, aki a hibáival együtt megpróbált jó dolgokat tenni Romániáért, de akit végül háttérben meghúzódó érdekek miatt feláldoznak.

Ha ezt meg tudja oldani, akkor kedvezőbb megítéléssel távozhat a tisztségéből, és így léphet át politikai pályája következő szakaszába. Hogy ez a pálya pontosan milyen lesz, azt majd meglátjuk.

Induljunk ki abból – a legvalószínűbb – feltételezésből, hogy a Bolojan-kormány megbukik a bizalmatlansági indítvány nyomán, majd megkezdődnek a tárgyalások egy új kormány megalakításáról. A PSD elnöke, Sorin Grindeanu azt állítja, hogy nem akar együtt kormányozni az AUR-ral, csak Bolojan eltávolítása érdekében fogott össze George Simionékkal. Mennyire hihető Grindeanu álláspontja?

Szigorúan eljárási szempontból akár hihetünk is neki. Romániában nem létezik a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. Vagyis az a többség, amely meg akar buktatni egy kormányt, nem köteles automatikusan át is venni a kormányzást, mint például Németországban. Ebből a szempontból elképzelhető, hogy a PSD és az AUR együttműködése csak a bizalmatlansági indítvány benyújtására és megszavazására korlátozódik.

Grindeanu ezt többször ismételgette is hétfőn, az indítvány benyújtása után. Azt próbálta világossá tenni, hogy szerinte ez nem politikai együttműködés, hanem pusztán technikai jellegű lépés. Csakhogy ez az üzenet nem túl hiteles sem itthon, sem külföldön.

A PSD-nek volt egy vállalása az európai szocialisták felé: távol tartja a szélsőjobbot a romániai kormányzástól. Grindeanu nyilván azt reméli, hogy ezt a „technikai együttműködésről” szóló magyarázatot Brüsszelben is elfogadják. Vagyis azt a benyomást próbálja kelteni, hogy a Bolojan megbuktatására tett lépése nem jelenti a szélsőjobb elszigetelésének feladását. Azt nem tudni még, hogy ez mennyire működik majd.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy a PSD és az AUR a bizalmatlansági indítvány után együtt halad tovább a közös kormányzásig. Bonyolult tárgyalási napok jönnek, és még sok minden változhat.

Mindenesetre nehéz hitelt adni Grindeanu állításának, miszerint amit most látunk, az semmiképpen sem együttműködés a PSD és az AUR között. Világos, hogy együttműködés. És az is világos, hogy ezzel megteremtődnek egy esetleges későbbi kormánytöbbség összeállásának előfeltételei is.