Úgy kiakadtunk, hogy ‘89 óta nem akadtunk ki ennyire.

Úgy kiakadtunk, hogy ‘89 óta nem akadtunk ki ennyire. Legalábbis Csíkszeredában biztos nem. Mély válságban az RMDSZ, de Kelemen Hunor elintézte. (Bár a mindenhonnan érkező mosdatások ellenére nem látszik csitulni a hangulat, sőt a „Gyurcsánynézás” sem volt már elég ide). Összeomlott egy templomtornyunk, a reformátusok megpattannának a Világszövetségből, és Lénárd padlógázzal nyomatja a Drakula-parkot. 

Csak a béke maradjon velünk. 

Sziasztok, ez itt a Tilos a bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok.

Akkora hétvégét egyhamar nem fogunk elfelejteni, 

mint amekkora lezajlott Csíkban és Székelyudvarhelyen múlt szombaton és vasárnap. 

Most már kijelenthető, hogy az adóemelések elleni tüntetések RMDSZ elleni tüntetésekbe csaptak át, noha a székelyföldi polgármesterek több vagy kevesebb egóval, de bírták, hogy Kelemen Hunor és az RMDSZ-vezetés a bukaresti szolgálati lakásaikból, vagy a kertvárosi házaik nyugalmából követték végig a történéseket, és hagyták őket a feldühödött nép céltáblájává válni. 

Miután Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád eldurrantotta azt a lufit, hogy a közösséget a Tisza aktivistája bomlasztja, csíki kollégája tanulva a stratégiából, az AUR-ra kente a szeredai megmozdulást, 

hátha így kevésbé lesznek dühösek az emberek. 

Hát nem lettek. Csíkban lincshangulat volt, egyesek totál kikeltek magukból, egyértelmű volt, hogy a düh és az elégedetlenség olyan szintekre hágott, amivel a pártkádereknek nem volt mit kezdeniük. Ez egyébként a teljes RMDSZ-re jellemző: totálisan megbotránkoztak azon, hogy az emberek ellentmondanak a pártnak, fellázadtak ellene, illetve minden kommentszekció azzal van tele, hogy Kelemen Hunor mondjon le, és soha többet nem szavaznak az RMDSZ-re. 

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere egyébként a hét elején fogadta a tüntetés szervezőjét, Menyhárt Jánost, akivel fűtött hangulatú beszélgetést folytattak le, mert Korodi tolta tovább az AUR-t, míg Menyhártnak jól jött volna egy bocsánatkérés. Korodi szerint az AUR szervezte a tüntetést, erről írt posztot, Menyhárt szerint pedig az AUR-os képviselő csak szót kért, és kapott is, amihez neki is joga volt. 

Mivel ilyen nagy a demokrácia mifelénk, nehéz elhinnie egy városvezetőnek a saját közösségéről azt, hogy ellene fordul, ha kizsigereli, és ezután jön még a sértődés is, ugyebár. 

Székelyudvarhely polgármestere diplomatikusabban bírta,

ő még Gazdálkodj okosan! társasjátékot is kapott ajándékba. Szakács-Paál nem kente rá senkire a tüntetés szervezését, és azzal sem ijesztegetett senkit, hogy a legféltettebb kincsünket veszítjük éppel el: a közösség megtartó erejét, amibe sorra döglenek bele az emberek. Neki még valószínűleg vannak emlékfoszlányai a véleménynyilvánítás szabadságáról, bár ha sokat marad ebben a rendszerben, belőle is biztos jó Korodi Attila és Antal Árpád lesz.  

A „polgárjenők” beígérték, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, nem engednek a kormány nyomásának, ámbár meg van kötve a kezük.

Figyelemelterelő hadműveletek

A központi RMDSZ-vezetés és a székelyudvarhelyi alpolgármester még megpróbálkozott azzal, hogy eljátszottak egy gyenge kiakadást azon, hogy Dobrev Klára elvenné a külhoni magyarok szavazati jogát, majd amikor látták, hogy odaáig feszítették a húrt, hogy az emberek már azt is leszarják, hogy a virtuális nemzetegység részei vagy sem, akkor jött a próbálkozás Bolojannal. Persze, ezt akkora dirr-durral jelentették be, mintha legalább azt kérték volna, hogy töröljék el az új adórendet.

Persze, mindenhol azt látjuk, hogy kérték az 50%-os csökkentést, ami azért vicces, mert a hülye is tudta, hogy ezt a vaskezű Bolojan sosem engedné meg, de így legalább eredménynek lehetett beállítani, hogy azt viszont lehetővé tették az önkormányzatoknak, hogy a megengedett minimális szintre visszacsökkentsék az adókulcsokat. De ez még mindig egy 80%-os emelést jelent mindenkinek minimum.

Amit esetleg Sepsiszentgyörgyön fognak valamennyire érezni, mert ahogy kivettem a történésekből, ott a városvezetés keze jócskán maga felé nyúlt. 

Szakács-Paál István például már az első reakcióvideójában elmondta, hogy Székelyudvarhelyen eleve a megengedett legalacsonyabb szintre emelték fel az adókat, így ennek a nagy eredménynek, amitől a pártvezetés most hátast dob magától, nem lesz érezhető hatása. 

Szóval a valóság az, hogy az RMDSZ igazából semmit sem oldott meg,

a gyenge látszatát próbálja ennek kelteni, miközben megkezdődött a kármentés is, vagyis megindultak a narratívák arról, hogy azért milyen szuper tisztességes ez a Kelemen Hunor, hát belátta, hogy hibáztak, és rögtön ment, és cselekedett is. 

Csak itt akkor én vagyok elveszve. Volt valahol sajtótájékoztató, ahol kimondja a saját szájával azt, hogy ez egy hibás döntés volt, ennek pedig viseli a következményét, és vállalja a felelősségét, tehát lemond? Látott valaki ilyet, és engem elkerült ez a bejelentés? 

Mert abban sok belátás nincs, amikor elbújsz a szavazóid elől, akiket korábban érzelmi zsarolással és mesterségesen keltett egzisztenciális krízissel bullyingoltál bele abba, hogy rád szavazannak. De végül is miért csodálkozok? Kelemen Hunor a legjobb példákból tanult az elmúlt 16 évben.

Szintén Székelyudvarhely az egyetlen város, 

ahol egyébként kimondta a nép és a városvezetés is, hogy az emberek szegények, mert nincsenek munkahelyek, amire a héten már össze is állt egy stratégiai csapat, akik abban gondolkodnak, hogy milyen ajánlattal tehetik kecsegtetővé a térséget a befektetők számára. Ez amúgy nem egy ördögtől való gondolat, és mindaddig, ameddig erről kommunikálni lehet, addig a látszata is megvan annak, hogy valós lépéseket tesznek a változásért.

A kezdeti lelkesedésemet kicsit árnyalta viszont Ufó cikke, amely a héten jelent meg arról, hogy hogyan próbálja magát felszínen tartani Székelyudvarhely legnagyobb vállalata, a Melinda cégcsoport, és aminek a végkövetkeztetései enyhén szólva is szomorúak: Szekelyudvarhelyet elkerüli minden nagyobb infrastrukturális fejlesztés, nincs vasúti összeköttetésben fontosabb csomópontokkal, nem lesz autópálya, ami mellette menne el majd egy nap, de még saját terelőútja sincsen. 

Nincs, amiért a fiatalok otthon maradjanak vagy a tanulmányaik után hazaköltözzenek. És ez az elmúlt 18 év botrányosan rossz városvezetéseinek a hibája, nyilván most meg az a kérdés, hogy mit lehet ebből behozni, hogyan lehet ezt a hátrányt leküzdeni, és van-e az a politikai osztály, akinek ez érdeke lesz?

A tüntetések sorába Gyergyószentmiklós is becsatlakozott, 

szombaton (február 7-én) oda is megmozdulást hirdettek, noha a polgármester ott is lakossági fórummal próbálta elejét venni a dolgoknak, amire kevesen mentek el. A sokadik petíció indul Gyergyóban, kérik az adócsökkentéseket, de a héten indítottak petíciót arra is, hogy Kelemen Hunor mondjon le. Ugyan még 1000 aláírója sincs, érdemes beleolvasni az indoklásokba, amiket sokan kitöltöttek a felületen. 

500 éves és már nem áll

Restaurálási munkálatok alatt lévő református templom tornya omlott össze a héten Szilágycsehben. A balesetben ketten sérültek meg enyhébben, egy rendőr, aki éppen a templom közelében lévő rendőrőrsre tartott és egy járókelő, aki az omlás zajai hallatán, ijedtében elesett. 

Az 500 éves A kategóriás műemlék templomot a román állam támogatásával újítják éppen fel, és természetesen felmerül annak a kérdése, hogy a 10 millió lej értékű munkálatokat mennyire végezték szakszerűen, hogy ilyen súlyos károkat szenvedett közben a templom. 

Az eset hallatán természetesen tüstént posztolt Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, akinek már mindenki beszámolt mindenről, és Kelemen Hunor is, aki azt mondta, hogy minden segítséget megadnak a szilágycsehieknek, mert kötelességük a kultúránk megvédése. 

A kultúránkat most épp azzal a Demeter Andrással védeti a pártunk, aki azon dolgozik, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül egy magyar kulturális intézmény élére se tudjanak vezetőket kihelyezni. 

Kár, hogy egyéb dolgokat Kelemen Hunor nem érez a kötelességének.

A reformátusok nem szeretik az ortodoxokat, de 

amikor majmolni kell őket idegen és nőgyűlöletből, akkor az elsők tudnak lenni a sorban. Így alakult ez a héten is, amikor Kolumbán Vilmos az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bejelentette, fontolóra veszik, hogy kiszállnak a Református Egyházak Világközösségéből, mert azok túl progresszívek. 

Ehhez természetesen sorban csatlakoztak a magyarországi egyházak is, Balog Zoltánnal az élen, aki egy normális világban már rég el kellett volna tűnjön a közéletből, amiért egy pedofilsegédnek segített kegyelmet kapni, de a világ, amiben élünk a reformátusok szerint is úgy normális, ha gyerekeket szexuálisan bántalmazhatnak minden következmény nélkül. 

A magyar református egyházaknak az a bajuk, hogy a Világközösség szerint Isten a maga képmására teremtett mindenkit, ezért ugyanolyan szeretet, elfogadás és tisztelet jár szexuális orientációtól függetlenül mindenkinek, és elítélik a másság felé irányuló diszkriminációt és társadalmi kirekesztést. 

Továbbá leszögezik, hogy a nőknek joguk van a reproduktív egészségük védelmére, ennek minden szegmensére, a fogamzásgátlástól a biztonságos abortuszhoz való jogig, a megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is. 

Na ez az, amin kiakadnak a magyar református egyházak vezetői. 

Mi az, hogy nem lehet gyűlölni a másságot?

– szigorúan krisztusi szeretetből. És hogyhogy nem mondhatják meg férfiak, hogy a nők mit tehetnek a testükkel? 

Ja, és megsértődtek valami képregényen, amiben a Világközösség „gúnyt űzött” a magyar reformátusokból, akikről azt állították, parafrazálok: karót nyeltek és támogatják, illetve eszközévé váltak a hatalommal való visszaélőknek. Vajon miért fájnak ennyire az ilyen viccek? 

Igazán sajnálom, hogy a magyar református egyházaknak nincs komolyabb aggodalomra okuk, amivel foglalkozhatnának, például a lélekszámcsökkenéssel, a szépen felújított templomok kiüresedésével, az elhiteltelenedésükkel, a képmutatásukkal, a nyíltan és expliciten idegengyűlölő, korrupt, gyermekeket bántalmazó lelkészeikkel és még sorolhatnám. De nem. Ők azon pattognak, hogy a nők testét kontrollálják, és nehogy a melegek házasodhassanak. Abszolút éleslátás. 

A székely Drakula legyen velünk! 

Megvalósulni látszik a székelyföldi Drakula-park, 

amiről legelőször közvetlenül a parajdi katasztrófát követően lehetett hallani 2025-ben. Az ötletgazda nem más, mint a kétes sikereiről híres Lénárd András, az Igazi Csíki sör volt tulajdonosa. 

Az „erdélyi Disneylandnek” keresztelt projekt 2027-ben nyílna meg, 56 millió euróból készül és a Csíkszereda melletti Zsögödfürdőn kap helyet, amivel a tervek szerint komolyan fellendítik a székelyföldi város turizmusát, és több mint 200 munkahelyet ígérnek. 

A projekten olasz és román cégek is dolgoznak, Lénárd célja pedig a külföldi piac megcélzása, amiből feltételezem, hogy nem az átlag erdélyi magyar zsebéhez mérik majd a belépők árát. De hát lássuk, egyáltalán eljutunk-e a belépőkig. 

Ez volt a Tilos a bé mára, én Kiss Anna voltam, köszi a figyelmeteket, sziasztok.