Tizedszer is a kultúráé volt a főszerep

Meglepetésekben és megható pillanatokban is bővelkedett az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak átadása.

Alig maradt üresen szék a Művelődési Ház nagytermében január 26-án, szombaton, a Magyar Kultúra Napja udvarhelyszéki rendezvénysorozatának záróünnepségén, amelynek fénypontja az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak átadása volt.

A jubileumi gálán az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület tizedik alkalommal díjazta azokat a munkájukkal a vidék kultúráját gyarapító, népszerűsítő személyeket, akiknek munkássága értékmentő és példaértékű a közösség számára.

Ideje van az ünnepeknek

A kétórás ünnepség rövid megnyitóbeszédekkel kezdődött. A közönségét, köztük a korábbi évek kitüntetettjeit, a szervezőket Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte, majd az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjas korondi költő, szerkesztő, Ambrus Lajos vette át a szót.

„Ideje van az ünnepeknek, amelyeket magunkkal hordozunk. A kultúra a mi lelkünk és eszköz, lehetőség arra, hogy általa sorsunkat megvalósítsuk" – fogalmazott Ambrus Lajos, aki Kölcseynek a fiához írt intelmeit, a Parainesis-t idézve emlékeztetett arra: a nemzet, a haza, a tanulás, az anyanyelv megőrzése és a közösségi sors vállalása ma is mindenekelőtt való feladatunk kell, hogy legyen.

Szőcs Endre, az ünnepséget kezdeményező Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője a díjat létrehozó Udvarhelyszék Kulturális Egyesület politikamentes tevékenységét méltatta. Mint mondta: az igazi elégtétel az, hogy az eltelt évtized is igazolta, senkit nem díjaztak érdemtelenül.

A köszöntőbeszédek után a Szentegyházi Gyermekfilharmónia állt a színpadra. Nem véletlenül, hiszen az első díjátadón, 2004-ben, Haáz Sándor csengő hangú csapata vehette át az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjat.

Az udvarhelyszéki kultúra mecénásai

A tulajdonképpeni díjkiosztón az Életműdíjat – post mortem – az udvarhelyi televíziózás egyik úttörője, nagy reménysége, az 1997. szeptember 1-jén tragikusan elhunyt Zenglitzky Zoltán operatőrnek, rendezőnek, fotósnak ítélték. A díjat édesapja vette át. „Boldogok vagyunk ezzel a díjjal, de egy szülő, aki elveszítette gyermekét, már soha nem tud igazán boldog lenni" – mondta megilletődve.

A közönség is meghatódva nézte a mindössze 32 évesen elhunyt Zenglitzky Zoltánt bemutató kisfilmet – a díjazottakról ezúttal is a Duna Televízió Székelyföldi Regionális Stúdiójának munkatársai készítettek rövid kisfilmeket.

„A székelyudvarhelyi televíziózás be nem teljesült nagy ígéreteként él az utókor emlékezetében (...) képes volt a valóságból kiragadni és újszerűként megörökíteni azt a hangulatot, látványt, ami az emberi szem számára pillanatnyira villan csak meg" – hangzott el a filmben, amelyben viszontláthattuk az első udvarhelyi élő televízióadás rendezőjét, akinek rövid pályafutását, gazdag és értékes filmes és fotós hagyatékát is összefoglalták a képsorok.

„Ha poros, akkor is világot jelentő deszka a színpad, amire nem feljutni nehéz, hanem azon megmaradni" – ars-poeticáját summázta az Értékmentés-díjjal kitüntetett Zagyi Ferenc, a székelykeresztúri Művelődési Ház nyugalmazott igazgatója.

Zagyi 40 évig vezette a keresztúri kultúrházat, nevéhez számtalan színházi előadás, köztük a legismertebb, Fodor Sándor: Megőrizlek című könyvének színpadi változata fűződik. Egyik legnagyobb érdeme, hogy Székelykeresztúr kulturális krónikája című, 2009-ben megjelent munkájában 300 oldalon és számos fényképpel illusztrálva mutatja be a 19. századig visszavezethető keresztúri színjátszás történetét.

Felelősség és meglepetés

„Mi csak a munkánkat végeztük és a zene szeretete vezetett. Díjakkal nem halmoztak el, de a tanítványaink visszajelzéséből, szeretetéből bőven kijutott" – köszönte meg az elismerést az Értékteremtés-díjas farkaslaki zenetanár házaspár, Major László és Magda.

A zene bűvöletében éltek, élnek és a zenei anyanyelv ápolásának szentelték életüket. Major László nevéhez fűződik a már megszűnt Cantilena kórus megalapítása, amelynek karnagya volt, ma az udvarhelyi és a csíkszeredai művészeti iskola oboistáit oktatja. A régizene népszerűsítése felesége érdeme. Mindketten szerencsés embernek vallják magukat, mert szeretettel végzik a feladatukat és, mint Major László mondta „sikerült az értéket meglátni a munkánkban".

Több mint tíz éve sugározza műsorait a magyar közszolgálati televíziózás jelenleg egyetlen határon túli stúdiója, a városunkban működő Székelyföldi Regionális Stúdió. A politikai változások dacára is fennmaradt, az MTVA-nak dolgozó és a Duna Televíziónak a helyi eseményekről állandó műsorokban tudósító stúdió 11 fős csapatának nevében a Közösségért díjat Jakab Endre igazgató vette át.

„Nagy felelősség, hogy a kis dobozban mi hangzik el, és mit látnak a nézők, ezért igyekszünk a jó szót elvinni a házakba" – fogalmazott Jakab.

Az est talán legnagyobb meglepetését az Értékközvetítés-díj átadása tartogatta. A kitüntetést maga a kezdeményező, P. Buzogány Árpád író, költő, művelődésszervező, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa kapta.

Az Udvarhelyszék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését, a népi hagyományok továbbörökítését, és a térség jeles személyiségeinek minél szélesebb körben való megismertetését is hivatásának tekintő P. Buzogány Árpádnak eddig 17 önálló, verses és prózakötete jelent meg, de ő szerkeszti és lektorálja a Forrásközpont kiadványait is. Egybehangzó vélemény, hogy minden vitán felül érdemes a díjra, amit nem titkolt meglepettséggel, és a rá jellemző szerénységgel köszönt meg.

A Magyar Kultúra Napjának udvarhelyszéki jubileumi rendezvénysorozata és az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak tizedik gálája a Himnusz eléneklésével ért véget.