Terelőút a költségvetésben – de még messze a megvalósítás
A márciusi tanácsülés legnagyobb kérdése: mi az előrehaladásunk legnagyobb akadálya.
Annyi izgalom volt a csütörtöki, március 26-i tanácsülésen, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a beszámolót. Volt minden: lemondás és iktatás, terelőút, szejkei forgalomkorlátozás, problémás iskolafelújítás, szavazásra buzdítás.
Meg persze a szokásos módon még vagy két tucat egyéb olyan döntés, ami kell, hogy a dolgok haladjanak, de nem rágod tövig a tíz körmöd tőlük – éppen ezért ezúttal is kiemeltem azokat a dolgokat, amiket kifejezetten izgalmasnak találtam, és azokat is, amiket jó tudnod. A teljes tanácsülés-élményért pedig ajánljuk figyelmedbe az élő közvetítést.
Mindenekelőtt: fogadom, hogy Isten engem úgy segéljen
Ez a tanácsülés a szokottól eltérő módon kezdődött, „ünnepélyesen”, hiszen beiktatták az új Székelyudvarhelyért Pártos képviselőt, aki Élthes Előd Etele, néhány hónapja lemondott tanácsos helyére érkezett. László Előd-Emil – akárcsak másfél évvel ezelőtt a többi képviselő – a kezét az alkotmányon és a Biblián tartva mondta el a szöveget, amit már talán te is betéve tudsz:
„Jur să respect Constituţia şi legile ţării şi să fac, cu bună credinţă, tot ceea ce stă în puterile şi priceperea mea pentru binele locuitorilor municipiului Odorheiu Secuiesc. Aşa să-mi ajute Dumnezeu.”

„De ahol az Úr ad, ott el is vesz”: szerdán lemondott Ilyés Szabolcs RMDSZ-es önkormányzati képviselő. A jegyző a tanácsülésen ismertette, előbb üresnek kell nyilvánítsa a testület a helyét, hogy el lehessen kezdeni a folyamatot a betöltésére. Az ezzel kapcsolatos határozattervezet előterjesztése a jövő héten esedékes.
Mondjuk mindjárt azt is, milyen gondolatokkal búcsúztatták kollégái Ilyést, de előbb ajánljuk figyelmedbe az interjút, amit távozása napján vele készítettünk, illetve azt a videót is, amiben képviselőtársaival beszélgetünk a lemondásáról.
Hogy legyen valami extrán izgalmas is, kis hangulatanyaggal készültünk a tanácsülésről a videóban, megtudhatod: hogyan kötődik össze Dávid Endre pislogása Magyar Péter kijelentésével.
Hány karbonlábnyom egy tanácsülés?
– Személy szerint 30 éve dolgozom együtt Ilyés Szabolccsal különböző közösségi projekteken, és bízom abban, sőt biztos vagyok benne, hogy ez a munka a továbbiakban is folytatódni fog – kezdte a búcsúztatók sorát Simon Károly ülésvezető elnök. Hozzátette, kollégája munkája fontos és hasznos volt, nagyon sajnálja Ilyés lemondását, de megérti a miértjét.

A polgármester szerint Ilyés üde színfoltja volt az udvarhelyi politikai életnek, „egy olyan harcostárs, aki polgármesterként is megmérettetett, és nagyon sok jó meglátása volt, ami személy szerint nagyon fog hiányozni.” Megjegyezte, nem egyszerű most sem önkormányzati képviselői, sem polgármesteri szerepet betölteni, ugyanis a közösségi média térhódításával nagyon gyakran szembesülnek a városlakók névtelen, valós vagy épp nem feltétlenül jogos haragjával. „Szóval nagyfokú alázatosság, türelem, és azt kell, hogy minél többet legyünk az emberek között, és akkor ez meggyőződésem, hogy meg fogja hozni azt a fajta elégtételt, amire mindenkinek szüksége van munkavégzés közben.”
– Szabolcs néha nem száz kilométert, hanem ezreket tett meg, hogy egy önkormányzati ülésen itt legyen. Látom azt, hogy ez azért fenntarthatatlan, és a karbonlábnyom is túl nagy kezd lenni hozzá. De köszönjük Szabolcsnak az eddigi munkáját – csatlakozott Hajdó is.
Fontossági sorrendben haladjunk: A terelőút
Ilyés lemondásának híre előtt a márciusi tanácsülés legnagyobb durranásának a terelőút híre ígérkezett. Persze a jelentőségén semmit nem csorbít a képviselő távozása, mert egy olyan dolog látszik nem hogy révbe érni, hanem egyáltalán lehetségesnek tűnni, ami közel egy évtizede az udvarhelyi közbeszéd tárgya, ahogy Hajdó Csaba fogalmazott: „a város szövetére ekkora hatással tud lenni.”
Először Antal Lóránt szenátornál láttuk a hírt: belekerült az országos költségvetésbe az udvarhelyi terelőút. Ezt most Szakács–Paál István is megerősítette, hálákat rebegve az RMDSZ bukaresti képviseletének és a szenátornak, akik közbenjártak az ügy érdekében.

De ezt most ne úgy képzeld, hogy holnap jönnek a gépek, és fognak is neki. Egyelőre, akárcsak az a helyi költségvetésnél is lenni szokott, költségvetési tételként fel van tüntetve a projekt, hogy majd később, az év folyamán, ha úgy esik, lehessen pénzt csoportosítani hozzá. A polgármester ezt valamikor az év második felére számolja.
Elmondta még Szakács–Paál, hogy alapvetően két módon lehet állami költségvetésbe beszervezni ilyen típusú projektet: az első lehetőség, hogy szerepelünk a mestertervben – ez startból ki volt ütve, mert egyelőre még maga Udvarhely sincs feltüntetve benne, és a következőt 2031-ben készítik csak el. A második opció a külön együttműködési megállapodás az országos útüggyel – ezt kötötték meg a tanácsülés alkalmával. „Már csak a pénz hiányzik” – mondta a polgármester.
További útügyi téma
Az Attila utca felújítása a következő, amely a tervek szerint az Anghel Saligny Programban meg fog valósulni Udvarhelyen. Több utca javítását is innen akarják finanszírozni (például a Fások, a Margaréta és az Iskola utca), az Attila utca dokumentációja van a legelőrehaladottabb állapotban, talán már idén, de 2027-ben biztosan elkezdik a munkát is. A műszaki terveket hagyták jóvá.

Az utca 214 méter hossza fog megújulni, az útburkolat természetes kőből lesz, lesz süllyesztett járda, új közvilágítás,esővízelvezető rendszer és a kábeleket is lehelyezik a földbe. A beruházás értéke meghaladja az 1,9 millió lejt, és ebből viszonylag magas, 58 százalékos az önrész – azaz több mint 1,1 millió lej. A munkálatokra 6 hónapot adnak majd a kivitelezőnek.
Kórházproblémák: saját magunk előrehaladásának a legnagyobb akadálya
A városi kórház szó szerinti háza táján hozott döntéseket a képviselőtestület. Az egyik újdonság, hogy a kórház udvarán bérbe adnak 90 négyzetmétert. Egy mobil építmény fog oda kerülni, amiben MR-szolgáltatást fognak biztosítani. A kórház menedzsere, Komoróczy Zsolt szerint csak addig akarnak ehhez a megoldáshoz folyamodni, amíg nem sikerül a kórháznak saját MR-készüléket vásárolnia.
A másik területi kérdés a régi DSP-épület a Tábor utca 15. szám alatt, a kórház háta mögött, ami egyszerre szerepel az állam közvagyonlistáján és a városi leltáron – emiatt pedig nem tudnak semmilyen felújítási munkálatokat végezni, pedig hasznos épület lehetne a kórház számára. A polgármester szerint akár egy újabb járóbeteg-rendelő is helyet kaphatna ott.

A határozattervezet előterjesztése szerint az évek során több próbálkozás is volt arra, hogy a „nem szerencsés” állapotot megoldják. „Több levelezés és akár peres ügyek után jutottunk arra a megoldásra, hogy mivel az állami közvagyonlistán szerepel ez az épület, ahhoz, hogy valamilyen módon visszakerülhessen a városhoz az épület, és tudjon vele gazdálkodni, azt a lépést kell megtennünk, hogy kivesszük a városi közvagyonlistából, és elfogadjuk, hogy az állami közvagyonhoz tartozik. A polgármester úr elmondása szerint, ha minden jól megy, akkor ez majd idővel vissza tud kerülni a város kezelésébe, tulajdonába akár, és lehet felújításba és a belakásába kezdeni” – hangzott el az előterjesztés.
Hajdó kíváncsi volt, hogy meg lehet-e saccolni azt, hogy ez a folyamat mennyi időt vehet igénybe, de nem tudtak rá pontos választ adni sem a városháza, sem a kórház részéről. Legalább két évvel számol a városháza illetékes munkatársa, de már legalább 6 éve dolgoznak így is az ügy sikerességén. Jó hír, hogy most már optimisták.
Komoróczy arra tett ígéretet, hogy azon dolgoznak majd, hogy ez minél hamarabb megtörténhessen. Hozzátette, a kórház bővítési lehetőségei a közvetlen környezetben elszálltak akkor, amikor tömbházat építettek oda, „nagyon megnyomorították az életünket, és jelen pillanatban ez az utolsó kapaszkodónk, úgyhogy szeretnék mindenképpen megszerezni. Valószínűleg értéke főleg a területnek van, az épület valóban rettenetes állapotú. De ha majd végre a városé lesz, akkor fel lehet mérni, mire van szükségünk: még feljavítható, vagy bontani kell, és egy újat építeni. Mindenképpen a közvetlen környezetünkben szükségünk van helyre, ahol tudunk terjeszkedni, mert rettenetes infrastrukturális körülmények között vagyunk jelenleg” – magyarázta a kórházigazgató.
Simon Károly arról érdeklődött, hogy valóban egy régi adminisztrációs hiba korrigálása-e az, amit most próbálnak véghezvinni. A jegyző szerint ez történik, hiszen 1993 óta van az ingatlanra és a területre az államnak tulajdonjogi dokumentuma. „Ennek ellenére 1999-ben az akkori döntéshozók valószínűleg úgy gondolták, hogy ez egy helyi érdekeltségű épület, ezért a helyi közvagyonba felvették ezt az ingatlant” – magyarázta a történelmi vonatkozásokat a főjegyző. Hozzátette, ebből az időszakból fedeztek még fel hasonló típusú rendellenességeket, amiket most prioritási sorrendben tisztázni kell.

– A polgármester úr mindig mondja, hogy a múlttal ne foglalkozzunk, de ő fiatalabb és nagyvonalúbb. Én viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy két probléma került említésre. Az egyiket örököltük, ezt az épületet, a másikat pedig az elődeink csinálták nekünk, hogy központi forrásokat felhasználva beépítettek egy olyan helyre három tömbházat, ami a kórház fejlesztését, fejlődését teljesen leblokkolja. A saját magunk előrehaladásának a legnagyobb akadálya mi vagyunk, ezek a tömbházak erre nagyon jó példák – kommentálta Hajdó.
Mit kell még tudni a tanácsülésről?
Van még néhány pozitívan elbírált napirendi pont, ami érdekes lehet, vagy jó tudnod:
- Az új Székelyudvarhelyért Pártos képviselő, László Előd-Emil az egészségügyi, tanügyi és sporttevékenységek szakbizottságába került be;
- Ismét elkezdték a folyamatot a kulturális intézményvezetők éves tevékenységének kiértékelésére;
- Átalakítottak egy üres jogi tanácsadói állást tanácsadóvá a polgármesteri kabinetben;
- Az Udvarhely Néptáncműhely kezelésébe adták a Mozi épületét, a polgármester szerint így könnyebben tudja majd a Néptáncműhely rendezni az épület előtti teret;
- A Csereháton van egy új utcanév: a Hold utca;
- Ezután ingyenes buszbérletre jogosultak azok, akik a politikai üldözöttek házastársai és gyermekei;
- Lett a városnak 2025–2050-es időszakra vonatkozó stratégiája a hőenergia-ellátási rendszer modernizálására, a megújuló energiaforrások bevonására és a megfizethető működés elérésére;
- Egy korábbi, 2023–2030-ra vonatkozó stratégiát pedig, ami az Integrált Fenntartható Városfejlesztésről szól, több konkrétummal egészítettek ki: a mofetta felújítása, a Szejkefürdő fejlesztése, a Mária tér rendezése, új buszgarázsok építése, autóbuszbeszerzés Fenyéddel közösen és a Küküllő-part rendezése.
Itt még nem értek véget a történések: különfélék
Több témát is átbeszélt a testület a napirendeket követően. Az alpolgármester tájékoztatott mindenkit, hogy csúszik a városi nagytakarítás, portalanítás az időjárás miatt.

Bálint Attila, az RMDSZ frakció vezetője arról számolt be, milyen döntésre jutottak a szejkei veszélyes útszakasz biztonságosabbá tétele érdekében az országos útüggyel, prefektúrával és a rendőrséggel közösen: rezgőcsíkok felfestése, 30 km/órás sebességkorlátozás, figyelmeztető radarok kihelyezése, a gyalogátjáró erősebb megvilágítása. Utóbbiak a rövid távú megoldások, hosszabb távon pedig forgalomcsillapító szigetet szeretnének kialakítani.
– Ez egy olyan útszakasz, ami egy kicsit mindenkié, egy kicsit senkié, mert a város területéhez tartozik, de mégis az országos útügynek van odaadva. Senki nem szívesen fektet ebbe pénzt. Egyértelmű, hogy az lenne a legideálisabb megoldás, hogy ott majd hosszabb távon, ahogy érintettük, egy sziget lenne, ami gyakorlatilag arra készteti az autósokat, hogy lelassítsanak, mert aki most gyorsan akar menni, ezekkel az intézkedésekkel is gyorsan fog menni – vélekedett a polgármester, aki szerint már a közeljövőben kikerülnek ezek az új forgalomlassításra szánt elemek.
Kakassy a városlakók tanácsait közvetítve azt mondta, a felezővonalra kellene bójákat kihelyezni, amelyek gátolják az előzést. „Nekem is többen jelezték, nem kell itt feltalálni a meleg vizet. Megvannak a betonelemek, amelyeket az út közepére más városokban is kihelyeztek, és azok, akik azt hiszik, hogy hét életük van, nem tudnak előzni többet” – csatlakozott a gondolathoz László Zsolt képviselő is.
A polgármester szerint erről az opcióról is volt szó, de a bóják nemcsak az előzést gátolnák, hanem adott esetben a főútra vagy a főútról való le-/felkanyarodást is.
Nem ismétlődhet meg a történelem
A Székelyudvarhelyért Párt is hallatta a hangját: „az Orbán Balázs iskolával kapcsolatosan mi a helyzet? Többen megkerestek a szülői közösségtől, hogy a gyerekeket mikor tudják esetleg újra az iskolába vinni?”
„Pályakezdő polgármesterként nagyon erőszakoltam azt, hogy fél év alatt legyen meg ez a munka. Fél évre is adtuk ki egyébként a parancsot a kivitelezőnek, és hát eléggé csúnyán besültünk ezzel” – kezdett a magyarázatba Szakács–Paál.
Mint megtudtuk, a felújítási tervekben a tetőn hibák voltak, amit a kivitelező „jóhiszeműen” korrigálni akart, de így az történt, hogy több súly került a tetőre, mint szabadott volna – „főleg azzal az előzménnyel, ami Udvarhelyen iskolákban történt, diákokat nem engedünk úgy be, hogy többletsúly van a tetőn.”

Kértek szakvéleményt, amelynek az első eredményei szerint a gerendázaton vannak különféle repedések. Még nem tudják, hogy ez mikor és miatt keletkezett, az biztos csak, hogy a pályázat leadásakor készített szakvéleményben ezek a repedések még nem voltak ott.
Az a következő lépésük, hogy egy újabb szakvéleményt kérnek arra, hogy kiderüljön, mikor keletkezhettek ezek a repedések, és meg kell találják a megoldást az épület és a tetőszerkezet megerősítésére. „Június 30-ig ezt a pályázatot le kell zárni. Barátok is kérdezik egyébként tőlem, hogy mit csináljanak a gyermekkel. Nem akarnak még egy évet ott maradni, főleg akik a Bányai vagy az UCECOM-ban vannak elhelyezve. Én optimista vagyok még ilyen előzményekkel együtt is. Azt gondolom, hogy a nyáron ezek a munkálatok el lesznek készítve, és ősszel már a megszokott helyen tudják kezdeni a diákok az iskolát” – tett óvatos ígéretet a polgármester.
Végül ismét Kakassy kért szót, hogy biztosítsa az embereket, ők „segítséget nyújtanak a levélszavazásban”, csak vigyázz, nehogy helyetted szavazzanak. Náluk, a Köztér irodában és a Bocskai házban is le lehet adni a levélszavazatot április 12-ig, de ajánlották, hogy minél hamarabb intézze ezt el, aki teheti.
Nem kérjük, hogy szeress belénk. Az nekünk se menne. De a jövedelemadód 3,5%-val most te is hozzájárulhatsz egy olyan újság működéséhez, akinek nem a hatalom, hanem a kíváncsiság a barátja.