Szakács-Paál: az adó probléma magyar probléma
Nem élünk a legjobban, de azért nem is mi vagyunk Románia szemétdombja – állítja Szakács-Paál István, aki nem érti, miért csak a magyar városokban tüntettek az emberek.
Kedden, február 3-án sebtiben összehívott sajtótájékoztatón beszélt a székelyudvarhelyi adóemelések körüli helyzetről a város polgármestere. A tájékoztatón elhangzott: a Pénzügyminisztérium egyértelmű válasza szerint az önkormányzatoknak nincs joguk módosítani a 2025-ben már elfogadott, 2026-ra vonatkozó adóhatározatokat, mivel ez visszamenőleges döntésnek minősül.
A minisztérium az állásfoglalást a Hargita Megyei Prefektúra közvetítésével, több székelyföldi önkormányzat közös megkeresésére adta válaszul. A dokumentum értelmében azok a városok sem járhatnak el jogszerűen, amelyek korábban adócsökkentést vagy módosítást ígértek. A polgármester hangsúlyozta: Székelyudvarhely ebben a kérdésben végig óvatosan kommunikált, és nem tett olyan ígéreteket, amelyek törvényessége kétséges lett volna.
Mit mond a Pénzügyminisztérium? – Azaz miért is nem módosítható a 2026-os adó
A minisztérium értelmezése szerint a helyi adók éves jellegűek, vagyis az adott évre vonatkozó kötelezettség az egész adóévre egységesen érvényes. Az ingatlanadó, a telekadó és a gépjárműadó esetében a törvény kimondja: az adó mértéke az év elején fennálló szabályok alapján vonatkozik az egész évre, ezért egy év közbeni változtatás visszamenőleges hatályúnak minősülne.
Ez is érdekelhet:
Egyed Ufó Zoltán
A válasz hangsúlyozza azt is, hogy bár az önkormányzatok rendelkeznek helyi autonómiával, ez az autonómia nem korlátlan. A fiskális törvény pontos időbeli kereteket szab:a 2026-os adók kulcsait és mértékét legkésőbb 2025. december 31-ig kellett elfogadni, és ezek 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Ezt követően az adóév során nincs jogszerű lehetőség azok felülvizsgálatára.
A minisztérium szerint egy olyan értelmezés, amely lehetővé tenné az év közbeni adócsökkentést, sértené az adóztatás kiszámíthatóságát és jogbiztonságát, valamint az éves adóztatás alapelvét. Éppen ezért nemcsak az adóemelés, hanem az adócsökkentés is jogszerűtlen lenne 2026 folyamán.
Az állásfoglalás végén a Pénzügyminisztérium megjegyzi: a vélemény kizárólag a fiskális törvénykönyv értelmezésén alapul, és amennyiben más jogszabályok (például a közigazgatási törvény) alapján merülne fel eltérő jogértelmezés, ahhoz külön minisztériumi állásfoglalás szükséges.
Támogatásokkal enyhítenék a terhet
A döntést azonban nem tekintik lezártnak. A város – más székelyföldi településekhez hasonlóan – petíciót indít, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy tegyék lehetővé az idei adók csökkentését, illetve állítsák vissza a korábban eltörölt kedvezményeket, elsősorban a mozgássérültek és fogyatékkal élők esetében. A polgármester jelezte: a civilek által indított aláírásgyűjtést is átvállalják, az összegyűlt íveket pedig személyesen juttatja el Bukarestbe, ha kell, egészen Ilie Bolojan asztaláig.
Miközben az adóhatározat jogi értelemben nem módosítható, Székelyudvarhely egy kompenzációs megoldáson dolgozik. A tervek szerint a mozgássérültek és fogyatékkal élők legfeljebb ezer lejes támogatást kaphatnak, amely nem adókedvezmény, hanem szociális segély formájában enyhítené az adóterheket.
A jogosultságot szociális felmérés alapján állapítanák meg. A polgármester kiemelte: ez nem általános megoldás, hanem célzott beavatkozás azok számára, akik a kedvezmények eltörlése miatt kerültek a legnehezebb helyzetbe.
Ez is érdekelhet:
Kiss Anna
A sajtótájékoztatón többször is szóba került a társadalmi elégedetlenség háttere. A polgármester szerint önmagában a 78 százalékos általános növekedés – amelyet rátettek az ingatlanok adóalapjára – is súlyos teher, de az igazi törést a különböző mentességek és kedvezmények megszüntetése okozta. Elmondása szerint különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, akik korábban teljes adómentességet élveztek – például fogyatékkal élők vagy régi épületek tulajdonosai.
Újságírói kérdésre reagálva a polgármester arról is beszélt, hogy a tüntetések nem a magyar képviselet ellen irányultak, hanem elsősorban az emberek érdekeinek képviseletével kapcsolatos elégedetlenséget fejezték ki.
Ahogy azt már korábban, az uh.ro-nak adott interjújában, most is elmondta: vannak olyan kérdések, amelyek jogosak és elgondolkodtatóak kell legyenek, mindenki számára bármilyen szinten is képviseljék a magyarságot Bukarestben, ugyanis hogyha sokat vannak a politikusok, a döntéshozók, a végrehajtók az emberek között, akkor láthathatják és érezhetik: a székelyföldi megyékben nem jó az életszínvonal. Kevés a munkahely, és nem jól fizetettek ezek a munkahelyek – ezt különféle országos statisztikák is kimutatják.
Ez is érdekelhet:
Tóth Hunor
A polgármester úgy tartja, át kell gondolni azt a gazdaságpolitikát, azt a befektetés ösztönzést, amit ők itt az önkormányzatnál meg tudunk tenni annak érdekében, hogy a gazdasági helyzet jó legyen.
A magas munkanélküliség lehet Udvarhely mentsvára?
Székelyudvarhely jelenleg egy befektetésösztönzési stratégián dolgozik, amelynek célja új munkahelyek teremtése a városban és az átképzési lehetőségek bővítése, különösen a leépülő textilipar után.
Elmondása szerint szerdán lesz egy műhelytábor az inkubációs házban, ahol egy befektetésösztönzési kézikönyvet raknak majd össze, amellyel aztán különböző nagykövetségekhez és nagybefektetőkhöz lehet elmenni, majd azt is gyorsan hozzáteszi:
Nem vagyunk könnyű helyzetben, ugyanis az az értékajánlat, amit mi tudunk adni más városokhoz képest, ahol már azért ipari parkok vannak, az eléggé kevés. Amit mi a hasznunkra tudunk fordítani, bármennyire is furcsán hangzik most, és bármennyire nagy probléma, az az, hogy relatíve nagy a munkanélküliség Udvarhelyszéken.
Meglátása szerint előny lehet, hogy azt tudjuk mondani egy befektetőnek, hogy jöjjenek hozzánk, mert van nálunk munkaerő. Ugyanakkor azzal is foglalkozni kell, hogy az embereket átképezzük vagy továbbképezzük.
Látjuk azt, hogy ahol a legtöbb munkahely felszabadult, az a textilipar. A textilipar viszont nem csak Udvarhelyszékről, hanem láthatjuk, hogy most Csíkszeredában is nagy baj van, Kovászna megyében sem a legjobb időszakát éli, de országos szinten is kivonulnak bizonyos iparok, vagy bizonyos ágazatok. Ezek elsősorban minimálbért adtak, és elsősorban arra épültek, hogy az olcsó munkaerőt tömegesen alkalmazták és kifizették.
Olyan iparágat kell találnunk, akinek tudunk adni 100 olyan munkavállalót, aki nem csak szalagmunkára képes, hanem nagyobb hozzáadott értékre is, és ez egy nagy kihívás lesz – teszi hozzá Szakács-Paál.
Magára hagyták a polgármestereket? Hol van ilyenkor Kelemen Hunor?
A sajtótájékoztató végén többek között arra is rákérdeztünk, hogy önkormányzatonként, polgármesterekként mennyire érzik úgy, magukra vannak hagyva az RMDSZ felsőbb körei által?
Tartjuk a kapcsolatot – mondja a polgármester, majd válasza végén azt is hozzáteszi:
Én egy új polgármester vagyok másfél éve. Nem kérik ki mindenben a véleményem, nyilván nem is kell, mert sem politikai tapasztalatom, sem pedig olyan érettségem nincs ilyen szinten, hogy én legyek a szervezetben a tótumfaktum, de azért szoktunk egyeztetni polgármester kollégákkal nagyon intenzíven, és én abban bízom, hogy azért meghallják a hangunkat.
A szervezetre nem nagyon tér ki, szerinte nem szervezeti problémáról van szó, sokkal inkább azt látja, hogy polgármesterekként nincs egy egységes reakciójuk a helyzetre.
Ez is érdekelhet:
Tóth Hunor
A kettő között teljesen más vizekre evez, és kibontja, hogy őt, személyesen talán ami a leginkább zavarja a történtekben, az a nem túl korrekt kommunikáció a városlakók és állampolgárok felé. Pontosabban az a nem túl korrekt verseny a polgármesterek között, amelyben arról szól a kommunikáció, melyik város mit tud ajánlani, és melyik város hol tudja segíteni az állampolgároknak.
Ezt elsőként a román vidéken kezdték el, és nem volt megállás, hisz a polgármester szavaival élve, innentől kényszerpályán van az ember, és sorra minden önkormányzat elkezdi a felülvizsgálást.
Bár tudjuk, hogy nem törvényes, de persze felülvizsgáljuk és megnézzük, mit tudunk tenni – teszi hozzá.
Azt is megjegyzi, hogy rengeteg fals információk jelenik meg, és ilyenformán annyira ki van használva az embereknek a kétségbeesése, csalódottsága és a kétségbeejtő anyagi helyzete, hogy egyszerűen felelős polgármesterként nagyon nehéz mit mondani.
Ez is érdekelhet:
Egyed Ufó Zoltán
Azt kell látni, hogy azért valami oka csak van annak, hogy ilyen tüntetéssorozatok csak a magyar városokban vannak, román városokban nincsen. Oké, nem élünk a legjobban, de azért nem is mi vagyunk Románia szemétdombja. Valahogy azt látom, hogy ez egy magyar probléma lett – mondta Szakács-Paál István.
Nem gondoltam, hogy ilyen polgármesternek lenni
A maszol kérdésére, hogy merült-e fel a polgármester esetleges felmondásának a gondolata, Szakács-Paál picit bizonytalanul, de azt válaszolja: ez egy érdekes kérdés.
Aztán bővebben is kifejti:
Nem erre számítottam egyáltalán. Nem csak erre – tehát hogy ez az adó dolog még egyáltalán olyan, amilyen –, hanem nem gondoltam, hogy ilyen polgármesternek lenni úgy általában.
Tehát én elmondom: mint inkubátorház-igazgató, nekem nagyobb mozgásterem volt, hogy a költségvetéssel mit tegyek, mint egy városvezetőnek.
Engem inkább az idegesít, hogy nem tudunk stratégiában gondolkodni, nem tudunk olyan fejlesztésekre elkülöníteni pénzt, aminek lenne valami közép vagy hosszú távú értelme.
Én nem szoktam megfutamodni. Azt érzem, és főleg aztán nálunk Székelyföldön, hogyha az ember abbahagyja, akkor egy ilyen megvető mosollyal tekintenek rá, hogy na..., nem is olyan könnyű, vagy nem olyan volt, mint amilyen..., megfutamodtál egyből. Úgyhogy nem.
Majd a végén még megjegyzi: Sok olyat okoz ez a munka, amire nem számítottam akkor, amikor két évvel ezelőtt a kampány útján elindultam.
Az uh.ro azért működik, mert van néhány szabadságszerető ember Erdélyben, akinek fontos a szabad sajtó. Ha te is közéjük tartozol, akkor arra kérünk, legyél az előfizetőnk.
