Spórolni akarsz a cseresznyén? Egyed rántott hússal!

Hősünk, legyen a neve István, aki akár lehetne te is vagy én is, a konyhaasztalnál ülve nézi a reggeli kávéja gőzölgését, és egy gyors fejszámolást végez. A kedvenc márkája megint drágább lett. Az még jobban aggasztja, hogy megint elmaradt a reggeli rántotta. Hiába szereti, kívánja, a tojásnak is felment az ára. 

„Sebaj – gondolja magában –, majd a vasárnapi rántott húson spórolunk, a sertés ára állítólag tartja magát.” Azzal a nyugalommal kortyol bele a feketébe, hogy ha a kávé kicsit luxus is lett, valahogy majd csak kijön a matek a végén, bízik abban, hogy a családi költségvetést egy kis odafigyeléssel egyensúlyban lehet tartani.

István tapasztalatai nem csalnak, és már írásos bizonyítékunk is van erre: pár napja tették közzé az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2025 decemberi árakra vonatkozó jelentését. Ezzel végre nyilvánossá váltak a teljes év adatai, mi pedig belevetettük magunkat a számtengerbe, hogy megnézzük, hogyan is alakultak tavaly az élelmiszerárak hónapról hónapra.

2025 első hónapjaiban még úgy tűnt, a helyzet nem jó, de nem is tragikus. Az élelmiszerárak a korábbi év azonos hónapjaihoz képest 5 százalék alatti értékekkel nőttek, ami ugyan érezhető volt, de a fogyasztók többsége már beletörődött a lassú, folyamatos drágulásba. Plusz itt még lehetett reménykedni abban, hogy a tavaszi szezon enyhülést hoz majd.

De nem hozott. Júniusra az élelmiszer-drágulás már átlépte a 7,4 százalékot, augusztustól pedig az árak 8,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest. 

A helyzet semmit sem javult egészen az év végéig. És még az utolsó, azaz a decemberi jelentés is arról számol be, hogy  7,8 százalékkal többe kerülnek az élelmiszerek, mint egy évvel korábban. 

2025 nem a vegetáriánusok éve volt

A sok zöldég- és gyümölcsfogyasztást rendszerint kapcsolatba hozzák az egészséges életmóddal. Eszerint az év nagy részében jól a pénztárcák mélyére kellett nyúlni az egészségért. A gyümölcsök és zöldségek piaca 2025-ben egyfajta pénzügyi hullámvasúttá vált a vásárlók számára: az első hónapokban a zöldségek- és gyümölcsök kategóriája 10-15 százalékos növekedést mutatott a 2024-es adatokhoz képest. Majd, miközben a tavaszi napsütésben mindenki bízott az árak szezonális enyhülésében, a valóság éppen az ellenkezőjét hozta.

 Júniusban érkezett az első igazi sokk, amikor a cseresznye ára az előző évhez képest 133 százalékos drágulást produkált. És nem ez volt az egyetlen dolog, ami drágult júniusban, a növényi termékek közel 19 százalék feletti éves drágulása mögött olyan extrém kiugrások álltak, amelyek (már-már) luxuscikké minősítették át a kertek kincseit. Az őszibarack 93,27%-kal, az eper 50,16%-kal, a zöldbab 48,31%-kal, a káposzta 33,74%-kal, a paprika 32,82%-kal, az uborka 12,97%-kal, a sárgarépa 7,57%-kal volt drágább, mint 2024-ben.

 A következő hónapokban a szilva, a szőlő, az alma és a körte is stabilan tartotta a 30-40 százalék közötti áremelkedési ütemet az egy évvel korábbi árakhoz képest. Ez volt az az időszak, amikor a statisztikákban látott 8,9 százalékos általános élelmiszer-infláció a zöldségesnél állva sokkal többnek tűnhetett. 

Nem sírok, csak bánt a hagyma

A zöldségek és gyümölcsök közül az év első felében egyetlen termék ára mutatott csökkenést 2024-hez képest: a hagymáé. Legalább, ha sírni támadt kedve Istvánnak a többi termék ára miatt, foghatta a hagymára. 

A másik megmentő a krumpli volt. A krumpli ára az év második felében folyamatosan, 8-13 százalékkal az előző évi szint alatt maradt, ami némi reményt jelentett a háztartásoknak, de önmagában nem tudta ellensúlyozni a friss vitaminforrások drasztikus megdrágulását.

Az év vége felé aztán fordulat következett be. Ahogy beköszöntött az ősz, a betakarítási szezon végül „megmentette” a zöldségpiacot: az őszi káposzta ára novemberre és decemberre drasztikusan, közel 40 százalékkal zuhant be a tavalyi árakhoz képest. A burgonya, a paradicsom, uborka, répa, hagyma áraik is kisebbek lettek, mint 2024 utolsó hónapjaiban. 

A kávé szerelmesei sem jártak jól 

A reggeli rituálé, amely István számára a nap kezdőlökete volt, 2025 végére igencsak fájó pont lett. Míg januárban a kávé és a kakaó ára még csak szerény 4,7 százalékkal haladta meg az előző évit, az év előrehaladtával ez a görbe meredek emelkedésbe kezdett. Júniusra már 12,8 százaléknál jártunk, augusztusban pedig átlépte a 19 százalékot. És egyre feketébb lett a helyzet: decemberben az előző hónaphoz képest 3,2, 2024 decemberéhez képest pedig 24,7%-kal lett drágább. 

Nem jártak jobban azok sem, akik a tejtermékekkel próbáltak egyensúlyozni. A tej az év első felében nagyjából 5, a másodikban már 7 százalékkal került többe a 2024-es árakhoz képest. A keményebbek, akik alkohollal keverik a kávét, sem jártak jobban. Ugyanaz a trend volt jellemző, mint a tejre pontosan ugyanazokkal az arányokkall. 

A helyzeten a cukor próbált édesíteni egy keveset, a 2025-ös csökkenés 2024-hez képest folyamatos volt, bár a görbe lefelé mutatott: januárban 6,6 százalékkal, decemberben pedig 0,4 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. 

A rántott hús olcsóbb volt, mint 2024-ben

István legnagyobb szerencséjére a rántott húsba vetett bizalma beigazolódott: a sertéshús lett az év abszolút árgyőztese a fogyasztók szempontjából. Míg szinte minden más drágult, az élő sertés ára januártól decemberig folyamatosan csökkent az előző évhez képest. Januárban 15 százalékkal, márciusban pedig már több mint 23 százalékkal került kevesebbe, és ez a kedvező trend az év végére is kitartott egy 11,7 százalékos mínusszal. Aki ügyesen sakkozott, az talán a húsos pultnál visszanyerhette azt, amit a zöldségesnél elveszített.

Már ha sertést vásárolt, a húsfélék és az állati termékek piaca ugyanis nem egységes tömbként mozgott, hanem két, egymással teljesen ellentétes irányba húzott. A baromfi-, marha- és juhhús kedvelői már nem voltak olyan szerencsések, mint a sertéshúsé. A baromfihús ára az év eleji bizonytalankodás után augusztustól kezdve meredeken emelkedni kezdett, és az év végére 11 százalékos pluszban állapodott meg. Még ennél is drasztikusabb volt a marhahús drágulása: év elején még lassan indított, júniustól már magas növekedés látszott (17 százalék az előző év azonos hónapjához képest), szeptemberben és októberben pedig 21 százalék feletti ugrást mértek az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb meglepetést azonban a juhhús okozta, amely az év első felében már jelentős árcsökkenést mutatott (15%), októberre és novemberre több mint 25 százalékkal drágult meg. 

Az sem járt sokkal jobban, aki tojással oldotta meg a fehérjebevitelt, ugyanis ez az egyik legfájdalmasabb ponttá vált az év végére. Januárban még senki sem kapta fel a fejét az éves 1,5 százalékos emelkedésre, aztán szépen, lassan kúszott fennebb és fennebb, lett drágább hónapról hónapra, az ünnepi szezon közeledtével az ára elszállt: decemberre 20,7 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. 

Tehát ki járt jól 2025-ben? 

Ahhoz, hogy lásd, te melyik csoportba tartoztál, íme egy gyors mérleg az év végéről.

2025 élelmiszerpiaca végül nem egyetlen nagy drágulási történet lett, sokkal inkább sok kisebb negatív és pozitív történeté. A számokból kirajzolódik, hogy nem minden kosár drágult egyformán. A sertéshúst, krumplit és szezonális zöldségeket előnyben részesítők kevésbé érezték meg az inflációt, míg a tojásra, kávéra, marhahúsra vagy friss gyümölcsökre építő háztartások számára 2025 kifejezetten költséges év volt. 

Ha ez a trend folytatódik 2026-ban is, nem árt résen lenni és alkalmazkodni.