Remélem, ti is tudtátok, hogy Orbánt támogatjátok!
Most kell igazán kiállni az RMDSZ mellett, amikor Lizike felkérdezi Szijjártót.
Kelemen Hunor szerint a teljes erdélyi magyarság a Fideszre szavaz majd, Szijjártó az RMDSZ-t védi Lizike bábkormányos kérdésére, a Transzilvánban sorra mutatják meg, hogy mit vett nekünk Orbán, amiért most a szavazat jár – így a kampány.
Nicușor Dan kihirdette a bírák és ügyészek nyugdíj- és nyugdíjkorhatár csökkentéséről szóló törvényt, megmozgattak ezt-azt az adók körül, tehát jöhetett a sikerkommunikáció, és érkezik a közigazgatási reform is a leépítésekkel. Mindeközben az RMDSZ törvénytervezetet írt arra, hogy szépen kell beszélni a ghișeu-s nénivel.
A Sütő-pályázat bizottsága nem adott helyt Macalik Arnold óvásának, és díjakat is osztogattak a héten.
Sziasztok, ez itt a Tilos a bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok.
Most nem engedheted meg magadnak az előfizetést? Nem gond!
Ajánld fel nekünk az adód 3,5%-át, és év végéig hozzáférhetsz a lezárt cikkeinkhez. Bővebb információkat itt találsz.
A legjobb választás
Kelemen Hunor az RFI-nek nyilatkozott a héten, ahol többek között a magyar választásokról is kérdezték. A szövetségi elnök elmondta, szerinte az a politika, amit Orbán Viktor folytat, koherens és felelős, így nincs más út, mint hogy őt támogatni, és az erdélyi magyarság nagy része is ezt teszi, hiszen Orbán Viktor a legjobb választás.
Remélem, ti is tudtátok, hogy Orbánt támogatjátok! Legalábbis Kelemen Hunor ezt terjeszti szinte a teljes erdélyi magyarságról a román sajtóban. Az egy dolog, hogy úgy beszél a teljes erdélyi magyarság nevében, hogy erre nem tudom, mikor és hogyan kapott felhatalmazást. Mert nyilván azt már macerásabb lenne részletezni, meg nem is hangzik olyan jól, hogy a szavazásra jogosultak több, mint 90%-a voksol a Fideszre, ami igazából olyan 200.000 embert jelent.
Másrész viszont az, hogy ilyen módon mutat be minket a román sajtóban, kizárólag ahhoz járul hozzá, hogy azt az egyébként is sablonos képet, amit a román társadalom kap rólunk, még inkább homogénnek láttassa, Orbán-imádó birkáknak rajzoljon le minden magyart. Ez nekik, az RMDSZ-nek kimondottan jó lehet, nekünk viszont annál kevésbé. De miért is érdekelné ez őket?
Amikor Lizike felkérdezi Szijjártót
A székelyföldi Fidesz-influenszerek rendesen rá vannak állítva a kampányra, és elsőre viccesnek hat, ahogyan a Fidesz propaganda szövegeit használják: eléggé testidegenül. Lizike tett fel egy MCC-s rendezvényen kérdést Szijjártó Péternek arról, hogy a Fidesz miért áll ki az RMDSZ mellett, amikor az a román brüsszeli bábkormánynak a tagja, és megszavazta a megszorítási intézkedéseket.
Szijjártó válaszában körbenyalta a stratégiai partnert, hogy hát kell a kompromisszum, és csak kormányból tudják védeni a magyarok jogait, és a kormányzás az sajnos ilyen, és most kell igazán kiállni az RMDSZ mellett.
Bennem meg felmerült annak a kérdése, hogy mi van akkor, ha éppen nagyon előnytelenné válik a stratégiai partnernek az, hogy erdélyi magyarok széles körei küldik el éppen melegebb éghajlatokra az RMDSZ-t.
Mi van akkor, ha az adóemelések okozta elégedetlenségek miatt nem fognak tudni majd megfelelően mozgósítani? Hiszen azt látni meg érteni kell: azért szavaz le 200.000 erdélyi a magyar választásokon, mert a párt (régebb pártok) elmegy mindenki szavazata után. Megszállottan regisztráltattak, és most megszállottan fognak gyűjteni is. Csak majd az emberek szóba akarnak-e állni velük?
Elképzelhető tehát, hogy most a Fidesznek nem csak azzal kell kezdenie valamit, hogy a Medián szerint 55-35-re vezet a Tisza a biztos pártválasztók között, hanem az RMDSZ patináját is helyre kell állítania, mert ha nem, elvész a nemzet a nagy nemzeti kormányzás közepette.
Elöljárók, intézményvezetők vallanak szerelmet
Nyilván több fronton tolják. A kampányt, meg a pénzt is bele: a Transzilván két hete erdélyi települések elöljáróival, intézményvezetőkkel mondatja ki kerek-perec, hogy erre meg arra adott pénzt a magyar kormány. Udvarhelyről is készült ilyen, de Szatmárnémetiről egyenesen hármat csináltak.
Sőt, most valószínűleg jönni fognak sorban az interjúk is a magas kormányzati vezetőkkel. Szijjártó Péter kezdte, aki megpedzette, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor az erdélyi magyarok is belehalnak a háborúba, tehát rájuk kell szavazni. Számítok még nagyon Lázár Jánosra és Orbán Viktorra természetesen, hiszen Magyarországon úgy tűnik, már csak ők maradtak a kampányban.
Mit lehet még elmondani arról, amiről Kelemen és Szijjártó is hallgat?
De aki esetleg úgy érzi, hogy tágabb perspektívára van szüksége, annak ajánlom a figyelmébe a Miközöd új sorozatát, amit kimondottan a választások apropóján készítünk, és amiben igyekszünk egy másik perspektívából is elmondani, hogy mit gondolunk erről a viszonyrendszerről. A sorozat első részében azt boncolgattam, hogy hogyan alakult ki ilyen jól a Fidesz és az RMDSZ kapcsolata, a másodikban pedig azt, hogy mit lehet még elmondani a támogatáspolitika kapcsán, amiről a Transzilván, Kelemen Hunor és Szijjártó Péter is hallgat.
És ha már többfrontos harcról beszélünk, nem lehet említés nélkül hagyni a múltheti udvahelyi Kormorán koncertet, ami csak a plakáton volt Kormorán koncert. A valóságban a Civil Összefogás Fórum kampányeseménye volt, azé a társaságé, amelyik a Békemenetet is szervezi Budapesten. Mielőtt az emberek meghallgathatták azt, amiért elmentek az eseményre, végighallgattak egy nagy adag propagandát és szavazásra buzdító üzenetet.
Van egy olyan érzésem, hogy ilyen rendezvényből lesz még a következő hetekben.
Na de sepregessünk a saját házunk táján is!
Hiszen az erdélyi magyar valóság nem a magyar választásokról szól, ezt csak szeretik velünk elhitetni.
Végre sikerült pontot tenni a bírák és ügyészek különnyugdíj-ügyének végére. Csodával határos módon az alkotmánybíróságnak sikerült végre döntést hoznia. Előbb hónapokig képtelen volt eldönteni, hogy a törvénymódosítási javaslat alkotmányos-e vagy sem, majd ötször halasztotta el a döntéshozatalt különböző okokra hivatkozva (az egyik ilyen például az volt, hogy az egyik bíró egy nappal az ülés előtt épp elment apasági szabadságra), ezúttal 6-3 arányban alkotmányosnak nyilvánította a tervezetet.
Ennek értelmében a következő 15 évben fokozatosan emelkedni fog a nyugdíjkorhatár 65 évre, illetve a magisztrátusok nyugdíja nem haladhatja majd meg az utolsó nettó fizetésük 70%-át. Nicușor Dan a héten kihirdette a törvényt, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben, életbe is lép.
Ahhoz képest, hogy áfát egyik hónapról a másikra sikerült emelni, sőt az adóemeléseket is mindenki megszavazta, ez a törvény több mint fél évébe és jó eséllyel 230 millió euróba telt a román törvényhozásnak.
Adócsökkentés
Döntés született a beígért adócsökkentések körül is, bár a pontos jogszabályi keretet még a pénzügyminisztérium tetriszezi össze. Reméljük, sikeresebben, mint az ezt megelőző verziót.
A döntés értelmében változások lehetnek az ingatlandók körül: a 100 évnél idősebb épületekre 25%, az 50 és 100 év közöttire pedig 15% kedvezményt irányoznak elő. A személygépkocsik tekintetében annyi történt, hogy megengedték, hogy az önkormányzatok lecsökkentsék az emelés utáni minimumra, de nem lehet kevesebb az összeg, mint a tavalyi évben.
A súlyos fogyatékkal élők 50%-os, a mérsékelt fogyatékkal élők 25%-os kedvezményt kapnak az ingatlan- és gépjárműadóra.
Tehát így is, úgy is többletköltségek terhelik a lakosságot a tavalyi évhez képest. A kommunikációból az sejlik fel, hogy amikor kitalálták ezeket az emeléseket, senki nem készített egy rendes hatástanulmányt, hogy megnézzék, mit is eredményeznek pontosan a módosítások. Miklós Zoltán, RMDSZ-es parlamenti képviselő azt nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak, hogy azért módosítottak az épületek adókategóriáin, mert amikor az emelésről döntöttek, akkor nem ilyen mértékű növekedésre számítottak.
Ebből nagyon nehéz nem arra következtetni, hogy amikor döntés született az adóemelések kapcsán, akkor nem nézték meg rendesen, esettanulmányok mentén, hogy pontosan mit is fog ez majd eredményezni. Ezért tartjuk, kérem, a politikusokat!
Karcsúsítjuk az államot!
De a koalíció nem adja alább, jön a közigazgatási reform is, mert karcsúsítani akarják az államot – hogy aztán a privát szféra oldjon meg mindent pénzért azoknak, akik fizetni tudnak érte. Cseke Attila szerint ez természetesen a decentralizációról szól, arról, hogy több dologról dönthetnek majd helyben, mint eddig.
Ezentúl helyben dönthetnek arról, hogy ki akarják-e paterolni a szerencsejátéktermeket – ezt a lépést egyébként Antal Árpád az elsők között jelentette be Szentgyörgy esetében tavaly nyáron. Továbbra is várjuk, hogy meglépje.
Elvileg az önkormányzatok ezentúl ingyen is bérbe adhatják az ingatlanjaikat, ha akarják, valamint azt is lehetővé teszik számukra, hogy bizonyos szakembereket és tanácsadókat a települések közösen „alkalmazzanak”.
Elvileg 6409 állás fog megszűnni
azzal, hogy csökkentik a minisztériumok és a helyi közigazgatások apparátusait, 10%-os csökkentést akarnak, 2027-től pedig 30%-osat.
Mindeközben az RMDSZ egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy büntessék azokat, akik illetlenül beszélnek a közintézmények alkalmazottaival, valamint a nem megfelelő hangnemre hivatkozva visszautasíthatóvá tennék a közérdekű információk kiadását.
Egyrészt: csökkentik egy olyan adminisztráció méretét, ami agyon van bürokratizálva, és semmivel sem nagyobb az EU-s átlagnál, mindezek után pedig 5.000 és 20.000 lej közötti büntetéssel fenyegetik azt, akit a ghișeu-s néni – aki néha szarik bele az életbe, mert a közalkalmazotti mivoltából semmi sem tudja kimozdítani a nyugdíjig – a nem tudom hányadik hiányzó dokumentummal hoz ki a sodrából.
(Most nyilván egy szélsőséget írtam le, nem gondolom, hogy minden funkcionárius szarik bele az életbe, tudom, hogy sokan tisztességesen végzik a munkájukat, csak a helyzet abszurditására próbálok rávilágítani).
Szóval ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogy jól működő, átlátható, egységes, adminisztráció legyen, hogy az állami hivatalok kommunikáljanak egymás között, ezzel leegyszerűsítve mindenki életét, ez a kormány azon dolgozik, hogy még kevesebb alkalmazott végezze pont ugyanazt a bürokratikus munkát, mint eddig, és az ember se háborodhasson fel. És nyilván nem díjazom azt, ha valaki paraszt. De értjük ugye, hogy ez a büntetés nem megoldás?!
Másrészt félő, hogy egy ilyen ártalmatlannak tűnő törvény közé bemosva akarják még inkább megnehezíteni azt, hogy sajtóorgánumok közérdekű információkhoz férjenek hozzá. Ami szerintem komolyan sérti a jogállamiság és a demokrácia kérdését.
Mindezt az RMDSZ csinálja, akit amúgy is néha perelni kell azért, hogy kiadjon olyan infókat, amiket köteles lenne kiadni. Mna.
Sütő-szobor, életműdíj, különdíj
Térjünk akkor a nap lazább témáira: visszautasította a marosvásárhelyi Sütő szobor pályázati bizottsága Macalik Arnold óvását, a Makai István által készített tervek alapján készül majd a szobor a marosvásárhelyi Színház térre. Ha mélyebben érdekel titeket, hogy hogyan lehet elcseszni egy szoborpályázatot, akkor ajánlom figyelmetekbe az építész érveit a Transztelexen.
Életműdíjat kap rendezői pályafutásáért Tompa Gábor a Román Színházi Szövetségtől. A kolozsvári színház örökösnek tűnő igazgatója legutóbb azzal került a nyilvánosság kereszttüzébe, hogy felmerült a gyanúja annak, hogy a Budapesti Nemzeti Színházban A király halódik című darab rendezése során valójában egy Silviu Purcărete-rendezés másolatát állította volna színpadra. Az előadást végül levették a programról, és a kolozsvári színház repertoárjára került fel, amiben a díszlet és jelmeztervezők ugyanazok az alkotók lesznek, mint a budapesti előadásban is lettek volna.
Az előadás elmaradását Vidnyánszky Attila Tompa Gábor betegségével indokolta, Csáki Judit szerint viszont a Nemzeti Színház igazgatója nem akarta vállalni a kockázatot egy plágiumgyanús darabbal.
Nem ez az első alkalom, hogy Tompa Gáborral kapcsolatban felmerülnek a szellemi lopás vádjai, de eddig még nem sikerült átütni ennek a kérdésnek az üvegplafonját.
Különdíjat kapott a héten Kulcsár Árpád, az Átlátszó Erdély újságírója is. A magyarországi Minőségi Újságírás Díj különdíját, amelyet a Médiafórum Egyesület alapított és oszt.
Kulcsárnak nemrég jelent meg a legújabb tényfeltáró munkája a nagybányai történelemtanár visszaéléseiről, szexuális és fizikai bántalmazásról. Ezúttal azonban a tavalyi cikkét díjazták. Az Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött című cikkéért kapta a díjat, amely a sepsiszentgyörgyi diáktársulatban történt visszaéléseket mutatta be.
Innen is gratula neki.
Ez volt a Tilos a bé mára, én köszönöm a figyelmeteket, szép napokat nektek, sziasztok!
Az uh.ro azért működik, mert van néhány szabadságszerető ember Erdélyben, akinek fontos a szabad sajtó. Ha te is közéjük tartozol, akkor arra kérünk, legyél az előfizetőnk.