Ötletlenyúlás vagy mismásolás? Így csinált az UIET az Ifjúsági Főváros-pályázatból pártifjúsági projektet
Válaszol az UIET. Közben pedig a városvezetésnek sem tiszta, hogy akkor nyertünk 20 milliót vagy sem.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, úgy néz ki, hogy 35 év után, szépen, lassan, egyre inkább kiszorításra kerül Székelyudvarhely – sőt talán egész Erdély – legrégebbi ifjúsági szervezete, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) a fiatalok megszólításáért folytatott küzdelemben.
Ebben a párharcban leginkább az RMDSZ egyik ifjúsági szervezete, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET), valamint maga a székelyudvarhelyi RMDSZ-es városvezetés vesz részt. Az UFF elnöke szerint egyre látványosabb a politikai szervezet ifjúsági térnyerése.
Egy korábbi beszélgetésünk során így fogalmazott:
Vannak olyan helyzetek, meg olyan szituációk, amikor egyértelműen háttérbe vagyunk szorítva, azért, mert az UIET kell legyen előtérben. Érezhető az, hogy nagyon sok olyan közpénz van, amit úgy költünk el, olyan rendezvényekre, amiket korábban az UIET szervezett, de most valahogy úgy alakul, hogy nagyon sok pénz (közpénz - szerk. megj.) van erre szánva, és az összes városi rendezvényen ott van az UIET-nek a logója.
Akinek van két szeme Udvarhelyen, és érdekli egy kicsit a közélet, az szerintem látja ezt a folyamatot, az UFF elleni törekvések sorozatát.
Arról, hogy pontosan hogy is néz ki ez a kitaszítás, mik az előzmények és melyek azok a történések, amelyek mentén az UFF úgy érzi, egyre inkább nem kívánatos szereplő a városban, korábbi cikkünkben részletesebben beszámoltunk:
Tóth Hunor
Decemberben, miután foglalkozni kezdtünk a témával, kérdéseket küldtünk az UIET vezetőségének is. Tornai Szilárd akkor a kérdéseket megkerülve egy állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben arra hivatkoznak, hogy a kérdések időzítése és tematikája alapján az a benyomásuk, hogy megkeresésünk elsősorban nem a válaszaikra kíváncsi, hanem „indirekt módon egy folyamatban lévő belső választásra próbál hatást gyakorolni”, éppen ezért tételes válaszokat nem kívánnak megfogalmazni.
Már akkor érzékeny pontként merült fel a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 vetélkedő, amelynek pályázati anyagát ebben a cikkünkben – talán elsőként – részletesen is szemlézzük. Áttekintjük az akkor még tervezett projekteket és programokat: a dokumentum szerint az IPSE által szervezett Tömegfutást 2026-ban a pályázó (Székelyudvarhely városa) és annak lebonyolítója (UIET) Color Run-ná alakította volna, és valamiért az IPSE feltüntetése nélkül a Városi Sportklubbal szervezte volna meg.
Mindemellett az is megjelenik, hogy mivel az udvarhelyi fiatalok igényei már kinőtték már a meglévő ifjúsági tereket – a Siculus Ifjúsági Házat és az UIET irodáját –, az önkormányzat (azaz a város - szerk. megj.) kibővítené és modernizálná az RMDSZ ifjúsági szervezetének, az UIET-nek irodáját.
Miről lesz szó a folytatásban:
- Az UIET válaszol a már decemberben is feltett kérdésekre.
- Betekintünk a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 pályázat kulisszái mögé. Szakács-Paál nem érti miért kellett volna a harmadik hellyel járó 20 millió forintról kommunikálni és közben még mindig zavaros, hogy Udvarhely kap pénzt vagy sem, ahogyan az is, hogy ki és mire költheti majd az összeget. Az UIET a városvezetésre mutogat, miközben a városvezetés semmiről sem tud.
- Hogy tisztábban lássunk a pályázati eredmények és az elnyert pénzösszegek folyósítása és felhasználása kapcsán, megkerestük a Gyermek és Ifjúsági Alaprogramot (GYIA), valamint kérdéseket küldtünk a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnek (NKTK) is.
- Arról is kérdeztük a polgármestert, szerinte hitelesen képviselhető-e az udvarhelyi fiatalság az UFF-nélkül. Kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ, helyette inkább megjegyezte: az, hogy az UFF független lenne, nem igaz. Elmondása szerint korábbi cikkünkben valótlanságot állítunk, ami szerinte abszolút nevetséges.
- Megnézzük, hogy pontosan mi is szerepelt a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026-ra beadott pályázatban. Kiket és milyen szinteken avattak be vagy épp hagytak ki a pályázati folyamatból – miközben civilek rendezvényeivel is próbáltak babérokat aratni, azok tudta nélkül – mondván: elég lett volna egyeztetni az után, miután megnyerik a 100 millió forintot.
- A hátuk mögött beadott pályázatról és annak tartalmáról kérdeztük az érintett szervezeteket (a Városi tömegfutást szervező IPSE-t, a Filmtettfeszt helyi képviselőjét és kolozsvári szervezőit, valamint az UFF-ot).
Visszatérve az UIET-re, csakúgy, mint akkor, most is fontosnak tartjuk, hogy ha a fiatalságról szeretnénk beszélni, akkor minden érintett és domináns szereplőt szólaltassunk meg, ezért az UFF közgyűlést követően, januárban ismételten megkerestük az Egyeztető Tanácsot, tudván, hogy a korábban kifogásolt körülmény mára már nem áll fenn.
Sajnos most sem sikerült személyes találkozót egyeztetni, viszont írásban válaszoltak korábbi kérdéseinkre, amelyeket az alábbiakban a szervezet kérésére teljes terjedelemben, változtatások nélkül közlünk:
Ide kattintva, lenyíló ablakban olvashatod a kérdéseket és válaszokat.
1. Hogyan határozza meg önmagát az UIET: politikai ifjúsági szervezetként, civil érdekképviseletként vagy a teljes székelyudvarhelyi fiatalság képviselőjeként?
Az UIET egyszerre ifjúsági érdekvédelmi szervezet, ernyőszervezet és a székelyudvarhelyi fiatalok képviseletének egyik legfontosabb platformja. Együttműködünk az RMDSZ-szel, mert hisszük, hogy a fiatalok érdekei akkor tudnak érvényesülni, ha jelen vannak a döntéshozatal közelében is.Ez partnerséget jelent: az UIET feladata az, hogy a fiatalok hangját, problémáit és javaslatait becsatornázza oda, ahol valódi döntések születnek.
2. Az UIET szerint jelenleg hány olyan szervezet van a városban, amely megkerülhetetlen szereplő az ifjúsági életben?
Székelyudvarhelyen és Udvarhelyszéken rendkívül gazdag a civil és ifjúsági élet. Az UIET ernyőszervezetként közel 50 tagszervezetet fog össze, ami önmagában is azt mutatja, hogy itt nem egy-két szereplőről beszélünk, hanem egy sokszínű, aktív közösségről.
Mi nem rangsorolunk szervezeteket, és nem gondolkodunk kizárólagosságban. A város és a térség akkor működik jól ifjúsági szempontból, ha sok kezdeményezés van.
3. Az UIET szerint etikus-e fiatalkorúakat politikai üzenetekkel összefüggő tartalmakban szerepeltetni, még akkor is, ha az jogilag megengedett?
A fiatalok részvétele a közéletben önmagában érték. Amikor fiatalok saját gondolataikat, javaslataikat, problémáikat fogalmazzák meg, az nem propaganda, hanem részvétel.
A legutóbbi kampányunk során több mint 5000 javaslat érkezett be, ezekből született meg az udvarhelyi fiatalság 12 pontja. Ezek nem felnőttek által kitalált üzenetek voltak, hanem a fiatalok saját igényei. Az, hogy ezeket ők maguk vállalták fel és kommunikálták, számunkra nem kifogásolható, hanem kifejezetten büszkeségre ad okot.
4. Milyen konkrét mechanizmusok garantálják az UIET-en belül, hogy pártpolitikai érdekek nem írják felül a szakmai vagy közösségi szempontokat?
Az UIET-ben nincs ilyen típusú konfliktus. Az RMDSZ ifjúságpolitikája és az UIET céljai egy irányba mutatnak: a fiatalok jólétének és lehetőségeinek erősítésére.
Ráadásul az UIET korábbi vezetői közül többen ma aktív politikusok (például Antal Lóránt, Bíró Barna Botond), akik pontosan tudják, mit jelent ifjúsági szervezetből érkezni a politikába. Ez erősíti az ifjúsági érdekérvényesítést, mert a fiatalok hangját olyan döntéshozók hallják meg, akik ismerik ezt a világot.
5. Ki és mikor kezdeményezte a Magyarország Ifjúsági Fővárosa pályázaton való indulást Székelyudvarhely részéről?
A pályázatról a városvezetés és az UIET is a sajtóból értesült. Az új RMDSZ-es városvezetés számára kiemelten fontos az ifjúság ügye, ezért már az első pillanatban nyitott volt a pályázásra.
Fontos hangsúlyozni: nem az UIET pályázott, hanem Székelyudvarhely Városa, mivel a kiírás városoknak szólt. Az UIET szakmai partnerként vett részt a folyamatban, a projekt menedzsmentjét Tornai Szilárd és az UIET csapata vállalta, folyamatos egyeztetésben Szakács-Paál István polgármesterrel és még nagyon sok résztvevővel.
6. Történt-e megkeresés az Udvarhelyi Fiatal Fórum irányába a pályázat előkészítési szakaszában? Amennyiben igen, milyen formában, mi volt a válasz? Amennyiben nem, miért nem?
A pályázati időszak rendkívül intenzív volt, különösen azért, mert egy első alkalommal meghirdetett pályázatról volt szó, ahol a feltételek és információk a folyamat során folyamatosan változtak. Ez gyors döntéseket és sok egyeztetést igényelt. A részletes egyeztetésekre a nyerés után is lett volna idő – az elsődleges cél az volt, hogy Székelyudvarhely jól szerepeljen.
Ebben a helyzetben arra koncentráltunk, hogy a lehető legerősebb pályázati anyaggal és csapattal álljunk színpadra és sikerrel vegyük az akadályokat. Olyan lelkes és motivált középiskolásokat igyekeztünk bevonni, akik méltóképpen képviselik városunkat, többen közülük ifjúsági szervezet tagjai (UFF és UIET), néptáncosok, modern táncosok, vagy valamilyen területen már kiemelkedő eredményeket értek el.
A pályázat a teljes város ifjúságáról szólt, ezért minden releváns kezdeményezést beemeltünk az anyagba, így az UFF által szervezett Diáknapok programjai is megjelentek benne. A szavazási szakaszban kértük az UFF segítségét a népszerűsítésben, amit nem vállaltak; ezt tudomásul vettük és tiszteletben tartottuk.
7. Az UIET szerint hitelesen képviselhető-e Székelyudvarhely ifjúsága egy ilyen pályázaton az UFF bevonása nélkül?
Az UFF tevékenységei szerepeltek a pályázatban, és a szavazási szakaszban kértük is a segítségüket a népszerűsítéshez. Ezt nem vállalták – ezt tudomásul vettük, ez az ő döntésük volt.
A pályázat ettől még a város ifjúságáról szólt, nem egyetlen szervezetről.
8. A pályázat eredményeként Székelyudvarhely 20 millió forint támogatást nyert. Ki kezeli ezt az összeget?
Az egyeztetések jelenleg is zajlanak a minisztériummal. Mivel Székelyudvarhely városa a pályázó, a forrás kezelése is városi hatáskör. Egy dologban viszont biztosak vagyunk: minden forint az udvarhelyi fiatalokat fogja szolgálni.
9. Van-e már elfogadott koncepció vagy terv arra, hogy mire fordítják ezt a pénzt?
Még nincs végleges koncepció, de több egyeztetés történt Debrecen városával. Kifejezetten örülünk annak, hogy velük közösen pályáztunk, mert a két város között már most egy nagyon ígéretes ifjúsági együttműködés körvonalazódik, zenei, művészeti és diákkezdeményezések mentén. Erről hamarosan részletes tájékoztatást fogunk adni, amint a részletek letisztulnak.
10. Miért nem jelent meg az UIET kommunikációjában az a tény, hogy a dobogóról való lemaradás ellenére jelentős forrást sikerült elnyerni?
Az egész város aktívan követte az eseményeket, mindenki értesült az eredményről, ami senki számára nem volt titok. Bár kicsit mindenki csalódott volt, hogy nem nyertünk, felemelő érzés volt Budapestről is érezni, hogy Székelyudvarhely ismét összefogott és együtt drukkolt.
11. Az UIET vezetői közül jelenleg hányan töltenek be aktív politikai tisztséget (önkormányzati, pártbeli, tanácsosi, kampánybeli szerepet)?
Többen is. Önkénteseink, tagszervezeteink és alelnökeink is aktívan kivették és kiveszik részüket a munkából, legyen szó kampányról, ifjúsági munkáról, érdekképviseletről vagy akár raklap pakolásról. Külön öröm számunkra, hogy saját felelősségüknek érzik, hogy tegyenek a közösségért és beleszóljanak jövőjük alakulásába.
Büszkék vagyunk arra, hogy 2024-ben 46 fiatal, 35 év alatti indult önkormányzati tisztségért Udvarhelyszéken, közülük többen sikerrel.
Az UIET elnökségéből Pál Boglárka és Tornai Szilárd városi önkormányzati képviselők, Dávid Endre volt alelnök alpolgármester, Elekes Dániel megyei tanácsos. Ez számunkra nem probléma, hanem eredmény és lehetőség.
12. Az UIET milyen városi forrásokhoz jutott hozzá 2023–2025 között? (kérjük, programonként vagy évre bontva)
Az UIET minden esetben nyílt pályázati forrásokra pályázik rendezvényei finanszírozására. Ezek nyilvánosak, ellenőrizhetők, transzparensek.
13. Az UIET szerint hol húzódik a határ ifjúsági megszólítás és politikai kampány között?
Minden ami körül vesz minket politika, a politika közélet, a közélet pedig hatással van a fiatalokra is. Mi azt látjuk, hogy a fiatal generációt érdekli a jövője, és szeretne beleszólni abba, ami körülötte történik.
Az UIET ebben a megszólításban mindig élen fog járni.
14. A Europe Direct pályázat esetében - mikor döntött úgy az UIET, hogy saját pályázatot nyújt be? Miért?
Minden nyílt pályázatot lehetőségként kezelünk. Nem konkurenciában, hanem párhuzamosan gondolkodunk. A nyílt pályázatok pont azért vannak, hogy több jó kezdeményezés szülessen.
Számunkra ez nem valaki ellen irányult, hanem egy szakmailag logikus lépés volt: évek óta foglalkozunk közéleti részvétellel, ifjúsági tájékoztatással és vitakultúrával, sikeresen pályázunk és lebonyolítunk több Európai Uniós pályázatot is, így természetesnek éreztük, hogy élünk ezzel a lehetőséggel is.
Ha van egy nyílt pályázat, amely új lehetőségeket teremt a fiatalok számára, az UIET kötelességének érzi, hogy megpróbálja azt.
15. Felmerült-e az UIET-en belül etikai dilemma azzal kapcsolatban, hogy egy meglévő, hosszú ideje működő központtal szemben induljanak? Szülhet-e ez konfliktusokat?
A Europe Direct pályázat nyílt és versenyalapú, ahol a döntés szakmai szempontok mentén születik. Gratulálunk az UFF-nak, hogy elnyerte a pályázatot.
Mi nem konkurenciában gondolkodunk, hanem abban, hogy minél több hiteles információ és program jusson el a fiatalokhoz. Több szereplő jelenléte nem gyengíti, hanem erősíti az ifjúsági teret. Reméljük az UFF is hasonlóan éretten kezeli ezt a kérdést.
16. Ha holnap egy 16 éves fiatal megkérdezné: „Mi a különbség az UIET és az UFF között?” mit válaszolnátok egy mondatban?
Az UIET egy udvarhelyszéki érdekvédelmi ernyőszervezet, amely aktív ifjúsági szervezetként is működik.
17. Az UIET szerint mi a felelőssége egy ifjúsági szervezetnek a mintaközvetítésben/példamutatásban?
Megmutatni, hogy érdemes közösségben gondolkodni, felelősséget vállalni, és hogy a közéleti munka nem üres beszéd, hanem kézzelfogható eredményekhez vezethet.
18. Hogyan látja most a szervezet a UFF-al való kapcsolatot? Megfér egymás mellett a két ifjúsági szervezet Székelyudvarhelyen? Amennyiben igen, mi szükséges ahhoz, hogy mindkét szervezet kellő képpen tudja képviseltetni magát?
Nyitottak vagyunk minden együttműködésre azokkal, akik valóban együtt akarnak dolgozni velünk és ez a múltban is így volt. Nem vitatjuk el senki érdemeit, mi az udvarhelyszéki fiatalokra koncentrálunk.
19. Hogyan látja a szervezet a jövőbeni együttműködéseket az UFF-al? Szükséges-e egyáltalán?
Az UIET a párbeszédben hisz. Az együttműködés ott kezdődik, ahol leülünk egymással beszélni és nem ott, ahol egymásról beszélünk.
Mi nyitottak vagyunk: leülünk, megbeszéljük, és megkeressük a közös nevezőt. Nem kell mindenben egyetérteni ahhoz, hogy együtt lehessen dolgozni; elég, ha ugyanaz a cél: az udvarhelyi fiatalok érdeke.
Ezt írták. De mi ezzel a gond?
Míg első látszatra szép és kerek válaszokat kapunk, érdemes megfigyelni, hogy a kérdések többségénél csak terelnek, egyes helyeken pedig teljes mértékben kibújnak a válaszadás elől. Különösen igaz ez az etikai dilemmákra, a pénzügyi átláthatóságra és az ifjúsági térben betöltött szerepek világos elhatárolására.
Nem meglepő módon megerősítik: az RMDSZ ifjúságpolitikája és az UIET céljai összhangban vannak, a fiatalok közéleti szerepvállalásra nevelését pedig fontos és szükséges feladatnak tartják. Arról azonban már nem kapunk egyértelmű választ, hogy hol húzódik a határ a közéleti nevelés és a politikai kampány között – különösen akkor, amikor kiskorúak is megjelennek politikai üzenetekkel összefüggő tartalmakban.
A fiatalkorúak szerepeltetésére vonatkozó kérdésünkre adott válaszuknál kicsit olyan a jobb kezemmel a fejem fölött a bal fülemet vakarom érzésem támad. Inkább újrakeretezik a problémát, mintsem megválaszolják azt.
Az UIET a fiatalok közéletben való részvételének fontosságáról beszél, és példaként a „fiatalság 12 pontja” kampányt említi. Ez a kezdeményezés ugyan kétségtelenül a fiatalok megszólítását célozta, időzítése és kommunikációja alapján azonban sokkal inkább illeszkedett a választási év mozgósító logikájába, mint egy hosszú távú ifjúságpolitikai folyamatba.
A 12 pontról korábban mi is beszámoltunk, azóta azonban közel két év telt el. Érdemes lenne megvizsgálni, történt-e bármiféle előrelépés ezek megvalósításában – mert ha a kezdeményezés több volt egyszeri kampányeszköznél, akkor annak következményei, folytatása és számonkérhetősége is kell, hogy legyen.
Az UIET egyik legmarkánsabb állítása, hogy a szervezeten belül nem létezik konfliktus pártpolitikai és szakmai szempontok között, mivel – megfogalmazásuk szerint – az RMDSZ ifjúságpolitikája és az UIET céljai „egy irányba mutatnak”. Ez az érvelés azonban éppen azt a kérdést kerüli meg, amelyre a válasz irányult: milyen garanciák biztosítják, hogy egy politikai párttal szoros együttműködésben működő ifjúsági szervezet képes megőrizni szakmai autonómiáját.
A válasz nem mechanizmusokat, hanem azonosságot állít: nem azért nincs konfliktus, mert léteznek fékek és ellensúlyok, hanem mert – az UIET szerint – nincs is mire fékezni. Ez a logika azonban éppen azokat a dilemmákat hagyja megválaszolatlanul, amelyek a civil–politikai határ elmosódásából fakadnak.
Különösen érdekes ez annak fényében, hogy az UIET vezetésében és volt vezetésében több aktív politikai tisztségviselő is megjelenik. A szervezet ezt nem problémaként, hanem eredményként értelmezi, ám arra nem tér ki, hogy ez miként hat vissza az UIET működésére, döntéshozatalára és kommunikációjára.
Hasonlóan elnagyolt a válasz arra a kérdésre is, hogy az UIET milyen városi forrásokhoz jutott hozzá az elmúlt években. A „nyílt, ellenőrizhető pályázatokra” való hivatkozás önmagában nem vitatható, de közel sem olyan egyszerű a helyzet, mint amilyennek az elsőre tűnik.
Az UIET oldalán semmiféle információ nem lelhető fel ennek kapcsán, a városháza oldalán közzétett pályázati eredmények pedig könnyen becsaphatnak, ugyanis ahogy arra felhívták a figyelmünket, léteznek olyan más egyesületek, amelyek elnyert pályázatai úgyszintén az UIET szervezésében futnak. Ilyen példa a Léleknaplóm kezdeményezés, amelyet a város oldalán közzétett finanszírozási lista alapján 2025-ben a SZIA (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Alakulat) pályázott meg és nyert el, mégis egy UIET rendezvényként került lebonyolításra.
Egyes forrásaink szerint ezen túlmenően más összegekből is bőven jut az UIET-nek, példaként a 2025-ös Ifi Zónát említi, amelyet az UIET szervezett, anyagi hátterét viszont a mostanra már Székelyudvarhelyi Művelődési Központtá alakult Művelődési Ház finanszírozta.
Habár így sok értelme nincs a dolognak, megnézzük az utóbbi három év (2023; 2024; 2025) városi pályázatait és azt, hogy ezekben az években mire pályázott és mennyi forráshoz jutott az Egyezető Tanács, valamint azt is, hogy ezzel egy időben hogyan alakultak a Fiatal Fórum támogatásai.
Habár sokra nem megyünk ezekkel az adatokkal, egyvalami mégis rögtön szembetűnik. Amíg 2025 előtt az UIET folyamatosan pályázott a városnapokon való részvételre, addig 2025-ben a városnapokra semmiféle pályázatot sem adtak le, annak ellenére, hogy tavaly egy sátornyi helynél és programnál azért jóval nagyobb volumenű rendezvényt bonyolítottak le.
Mindemellett az is szembetűnő lehet, hogy 2025 az az év, amikor az UIET nem pályázik már a Léleknaplómra. Ennek a magyarázata egyszerű. Ahogyan azt már fentebb is említettem, az UIET helyett 2025-ben a SZIA nyert a Léleknaplómra 8, és egy drogprevenciós aktivitásra 7000 lejt.
Mindemellett az is megfigyelhető, hogy az UFF által elnyert pénzösszegek 2025-ben jelentősen megcsappantak, ez viszont többek közt annak tudható be, hogy nem szerepel a listán a diáknapok támogatása, amelyet a tavalyi évben – mivel későn lettek kiírva a pályázatok – már nem tudta beadni az UFF, ezért másként oldott meg azt a városháza.
Ha messzemenő következtetéseket nem is tudunk levonni, az mindenképp megfigyelhető, hogy nem feltétlenül transzparens az, ahogyan, pontosabban az, amiből az UIET finanszírozza eseményeit – és akkor még nem is beszéltünk a kampányidőszakban megszervezett ingyenes Mága Zoltán koncertről és társairól.
Hatékonyságnak álcázott ötletlenyúlás?
De haladjunk tovább. Az UIET válaszai szerint a Magyarország Ifjúsági Fővárosa pályázat előkészítési szakaszában a fókusz a gyors és hatékony munkán volt, a részletes egyeztetésekre pedig „a nyerés után is lett volna idő”. Ez a megközelítés ugyan pragmatikusnak tűnhet, de egyben el is ismeri, hogy a város egyik legnagyobb múltú ifjúsági szervezete nem volt érdemben bevonva a folyamatba.
Az UFF szerepének hangsúlyozása jellemzően utólag történik: megjelentek a programjaik a pályázati anyagban, és a szavazási szakaszban kérték a segítségüket a népszerűsítéshez. Ez azonban nem ugyanaz, mint a stratégiai partnerség vagy közös tervezés.
A Europe Direct pályázat kapcsán az UIET korrekt módon elismeri az UFF sikerét, ugyanakkor a válasz hangneme – különösen az „érett kezelésre” való utalás – inkább lezárja, mintsem megnyitja az önreflexió lehetőségét. A kérdés nem az volt, hogy jogilag indokolt volt-e az indulás, hanem az, hogy felmerült-e etikai dilemma egy hosszú ideje működő központtal szemben. Erre érdemi válasz nem érkezik.
Összességében az UIET válaszai nem ellentmondásosak, hanem óvatosak. Nem cáfolnak, nem vitatnak, nem támadnak – inkább eltolják a hangsúlyt.
És ha már a tereléseknél és fél válaszoknál járunk, úgy gondoltuk, hogy mivel az Ifjúsági Főváros kapcsán Székelyudvarhely városa volt a benyújtó és az összeg fölött is ő rendelkezik, megkérdezzük Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely polgármesterét is, hátha sikerül tisztábban látni azt, hogy miről is szólt ez az egész, azon kívül, hogy az udvarhelyi ifjúság így, vagy úgy, de jól jár.
Kaptunk pénzt, de mégsincs?
Telefonon kerestük a polgármestert, akit elsőként arról kérdeztük, hogy mi alapján került kiválasztásra a pályázat szakmai partnere (UIET - szerk. megj.), aki mint utólag kiderült, a tematikus év lebonyolítója is.
Szakács-Paál elmondása szerint Tornai Szilárd hívta fel a figyelmét a pályázatra, amelyet követően elkezdtek olyan városokat keresni, akikkel el lehet képzelni egy ilyen közös pályázatot és akik ebben jók lehetnek.
Elsők között a testvérvárosokat keresték meg, viszont mivel ott nem találtak nyitottságot, a kapcsolati hálóból kerestek olyan polgármestereket, akikkel együtt tudnának működni. Így alakult, hogy végül Debrecennel adtuk be a pályázatot.
Miután megvolt a magyarországi partner város, már csak pár hét volt leadni a pályázatot, ezért a polgármester arra kérte az UIET elnökét, hogy a pályázatban legyen benne minden olyan ifjúsági program – attól függetlenül, hogy azt UFF, UIET, vagy más civil szervezet bonyolítja le – ami a városban van.
Már itt kezdett érdekes lenni, hogy különböző szervezetek eseményeit említí, mivel sem a város, sem az UIET kommunikációjából, sem pedig az élő közvetítések során (aki lemaradt volna a közvetítésről, az a Médiaklikk oldalán visszanézheti a teljes adást) nem vált teljesen világossá – legalább is számomra –, hogy akkor most miről is szól ez az egész, azon kívül, hogy meg kell mutatnunk, Székelyudvarhely igenis egy pezsgő ifjúsági város, amely összetart.
Épp ezért, mivel Tornai Szilárd is említette válaszaiban, hogy a pályázatban szerepeltek UFF-os projektek is, rákérdeztem: nem-e lett volna szükséges – ha nem is konkrét egyeztetések – legalább egy kapcsolatfelvétel erejéig megkeresni az érintett szervezeteket, hogy készülnek leadni egy ilyen pályázatot és beleírnák ezeket a projekteket is.
Mivel két hét volt a pályázat leadásáig, ezért Szakács-Paál szerint abszolút nem érezte azt fontosnak hogy akkor most az UFF, UIET, színház, Táncműhely, Művelődési Ház, mindenkinek az igazgatója beleszóljon a folyamatba, mivel tudták jól, hogy nem a pályázat fogja eldönteni, hogy nyerünk vagy sem.
A céljuk az volt, hogy beletegyenek mindenféle programot, attól függetlenül, hogy ki szervezi és „ha valaki nagyon megsértődik, hogy miért sikerült ezekre forrásokat szerezni”, akkor azokat kiveszik, amikor lesz egy kis idő megszusszanni.
Arra is kíváncsiak voltunk, amit korábban már az Egyeztető Tanácstól is megkérdeztünk, hogy a vetélkedőt követően miért nem szólt egyetlen kommunikáció sem arról, hogy a facebook posztokban megosztott tapasztalatszerzésen kívül 20 millió forintot (közel 52.000 euró, azaz 264.603 lej - szerk. megj.) mégis sikerült elnyerni? Mik a tervek e kapcsán, mire fordítja majd a város ezt az összeget?
A polgármester eleinte értetlenkedve állt a kérdés előtt, azonban hamarosan az is kiderül, hogy mi okozhatta a zavart.
Nem értette, hogy miért kellett volna erről kommunikálni. Szerinte ez olyan, „mintha megnyernél egy teqball aranydíjat és nem kommunikálnál külön arról, hogy járt hozzá egy kupa is.”
Nem egy rossz meglátás, annyi különbséggel, hogy az első helyezéssel járó aranyérem, kupa, stb. valamiért egyértelmű, míg az, amikor egy vetélkedő döntője közben megváltoztatják a szabályokat és a kezdeti egy páros 100-100 milliós nyereménye mellett a második helyezett is ugyanannyit kap, sőt a harmadik helyen döntetlenben végzett négy város is 20-20 millióval gyarapodik, annyira már nem egyértelmű.
Szakács-Paál szerint csak belerángatjuk a 20 millióba
Ha már a nyilvános kommunikációban ez nem volt fontos, felvetődik a kérdés, hogy mind a polgármester, mind a Tornai Szilárd által említett „utólag majd ráért volna egyeztetni” megtörtént-e? A pályázatban szereplő programok szervezőivel vették-e fel azóta a kapcsolatot? Volt-e egyeztetés a jövőbeli tervek, a megnyert pénz elköltése kapcsán?
Szakács-Paál értetlenkedve áll a kérdés előtt. Elmondása szerint nem történt megkeresés, mivel nem látta ennek semmi értelmét, majd azt is hozzáteszi:
Ezt a pénzt meg fogja kapni Debrecen városa, és az a csapat, aki ebben részt vett, az eldönti, hogy mi az, amit meg fognak valósítani ebből az összegből… Nem igazán látom ebben az én szerepem. Kicsit úgy érzem, hogy megint be akartok rángatni, mert jól néz ki, hogyha a képemet kiteszitek, de kicsit homályos az én szerepem.
És akkor itt el is érkezünk az anyag talán egyik legizgalmasabb pontjához, amikor is kiderül, hogy a polgármester teljes mértékben megfeledkezett vagy talán még fel sem fogta, hogy habár lecsúsztunk a 100 milliós fődíjról, 20 millió forintot még így is kapott a város.
Kijelentését követően kicsit én is összezavarodok, ezért gyorsan vissza is kérdezek. Legjobb tudomásom szerint, az élő közvetítést követve nem csak Debrecen nyert 20 milliót forintot, hanem Debrecen is és Udvarhely is. Külön-külön, fejenként. Csakúgy, mint Csíkszereda és Gödöllő.
A kissé passzív-agresszív hangnemet rögtön egyfajta megvilágosodás és kis bizonytalan összezavarodás követi, ugyanis a polgármester szerint valóban igazam van, mi is 20-at, Debrecen is 20-at, viszont a városhoz egyelőre még nem érkezett be pénz és nem tudni, hogy a 40 millió mind megy Debrecenbe vagy nekünk is kiutalják a részünket, mivel mi még csak számlaszámot sem adtunk meg.
Talán még sem olyan egyértelmű, hogy az érem mellé kupa is jár?
Ha a pályázatot benyújtó számára sem világos, hogy most van pénz vagy nincs, miért várjuk el az udvarhelyiektől, hogy számukra egyértelmű legyen? Nem nagy dolgokról van szó, csak egy annyiról, amennyit Csíkszereda is kitett a facebook-oldalára és akkor lehet ha nincs ez a kavarodás.
Azt, hogy ha netán megérkezik az összeg, azt mire fordítanánk, a polgármester nem tudta megmondani – azon kívül, hogy természetesen a fiatalokra költenénk.
Ha emlékeztek még, Tornai Szilárd cikkünk elején az egyik kérdésre azt válaszolta, folyamatban vannak az egyeztetések úgy a minisztériummal, mint Debrecennel, ahol nagyon ígéretes ifjúsági együttműködés körvonalazódik. Szakács-Paál, mint a város hivatalos képviselője, a pályázat benyújtója és az összegről rendelkező intézmény vezetője erről semmit sem tud.
