Népszavazást akar Johannis a büntetőjog megváltoztatásáról

Népszavazást kezdeményezett Klaus Johannis államfő a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről.

KlausJohannis-6

Népszavazást kezdeményezett Klaus Johannis államfő a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről.

Az államfő először él azzal az alkotmányos jogával, hogy referendumot írhat ki nemzeti jelentőségű témákról. Az elnök azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól.

Johannis múlt héten bejelentés nélkül megjelent a kormányülésen, hogy a kabinet ne fogadhassa el társadalmi vita nélkül, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel azt a tervezetet, amely közkegyelmet hirdetne az öt évnél nem hosszabb börtönbüntetéssel sújtott elítéltek egy részének, illetve módosítaná a büntető törvénykönyv egyes meghatározásait.

Az elnök egy hétfői rendezvényen jelentette be, hogy népszavazást készül kiírni a kormány közkegyelmi kezdeményezése és a büntetőjog megváltoztatása ügyében. Kifejtette: a PSD-ALDE koalíció arra kapott választói felhatalmazást, hogy fizetés- és nyugdíjemelésről szóló választási ígéreteit teljesítse, miután azonban a büntetőjog megváltoztatását is a közbeszéd témájává tette, ebben az ügyben is „szembe kell néznie" a választók akaratával.

A koalíciós pártok szerint viszont Johannis csak azért szít feszültséget, hogy megcsappant népszerűségét helyreállítsa. Sorin Grindeanu miniszterelnök cáfolta, hogy a tervezeteket társadalmi vita nélkül készültek életbe léptetni.

A parlamentnek húsz napon belül kell véleményeznie a népszavazási kezdeményezést. Az elnök akkor is kiírhat egy referendumot, ha azzal a parlament nem ért egyet, vagy nem véleményezi a megadott határidőn belül. A választói névjegyzékben szereplő polgárok 30 százalékának részvétele szükséges egy referendum érvényességéhez, de a maga a népszavazás is konzultatív jellegű, eredményének figyelembevételétől a parlament eltekinthet.