Mit tanul egy kamaszlány a romantikus könyvekből?

Megvan még Nyilas Misi, Elizabeth Bennet vagy a Kis herceg? Sajnálom, hogy tőlem kell megtudjátok, de leváltották őket a szexi tündérek, a domináns milliárdosok és az egysíkú főhősnők. Gondolkodtál mostanában azon, hogy mit olvasnak a fiatalok? 

Mint Z generációs fiatal, én is pörgetem a TikTokot, ahol van egy közösség, amiért a bennem élő gimnazista lány tapsikolva ugrándozik: a booktokerek. Ahogy a neve is jelzi, könyvekről szóló tartalmak ezek: ajánlók, kritikák, fan artok, fanfictionök, konspirációk – több mint 60 millió közlés van a TikTokon a booktok hasthag alatt. 

Van valami, ami már egy jó ideje foglalkoztat, és amit csak megerősített amikor, két éve egy-egy éjszakára beköltöztem az udvarhelyi bentlakásokba, és láttam, mit olvasnak az ott lakó diáklányok. 

Biztosan rendben van-e az, hogy korhatár nélkül olvas mindenki mindent? Oké-e, ha a 14 éves lányok és a felnőtt, érett nők is ugyanarról polcról vásárolnak? 

Állj!

Még mielőtt bólogatnál vagy háborognál: nem fóliázni akarok, nem gondolom, hogy a tiltás megoldás. Inkább felhívnám egy jelenségre a figyelmet, és rámutatnék arra, milyen hatása lehet annak, ha fiatal lányok olvasnak nem nekik szánt tartalmakat – meg hogy egyáltalán miért nyúlnak ezek után a boltok polcain. 

Elmentem Udvarhely központi könyves üzleteibe, beszéltem Kornis Melinda pedagógus tanácsadó – magyar szakos tanárral főként a téma pszichológiai oldaláról –, valamint Kocsis-Birtalan Boróka magyar szakos tanárral a pedagógiai részről. Sőt, az érintettekkel is: négy középiskolás lány avatott be az ő szemszögükbe.

Mi van ezekben a könyvekben?  

Jellemzően a romantikus és fantasy, illetve romantasy (a romantikus és a fantasy műfajok összeolvadása – szerk. megj.) könyvek tartalmaznak szexuális jeleneteket, idealizálnak toxikus kapcsolati mintákat, női és férfi személyiségeket. 

A történetek a szokványos romantikus sztori mintára épülnek: megismerkedés, szép szavak, nagy tettek, szex, konfliktus, konfliktus feloldása, happy end.

Általánosságban a könyvek főhösnői olyan karakternek vannak ábrázolva, akikkel bárki könnyen tud azonosulni, belehelyezkedni, átélni a problémáit – jobb esetben a történet végére hősünk karakterfejlődésen megy át, lesznek elvei, saját gondolatai, egyénisége és a többi.

A másik fontos eleme ezeknek a könyveknek egy férfi, aki a szerelem tárgyát képezi. Ezek a férfiak jellemzően vonzóak, dominánsak, rendkívül féltékenyek és birtoklóak – adott esetben toxikus mértékben is. Hordoznak magukkal valami terhet vagy traumát, a főhősnők pedig elszántan igyekeznek ebből kisegíteni, megváltoztatni, helyrehozni őket, ami – spoiler – mindig sikerül. Gyakran megjelenik a bűnözés romantizálása (maffiatörténetek), az anyagi függés (a férfi rendkívül gazdag, kitartja a nőt). 

És ezzel mi a gond? 

Kornis Melinda pedagógus tanácsadó szerint két szakaszra bontható a korcsoport, akikről beszélünk: 14-18 év közti, úgynevezett közép serdülőkor, illetve a serdülőkor kései szakasza, amely a 18-21 életévek közé tehető, és ami valamelyest összemosódik a fiatal felnőttkorral.

Az előbbi, fiatalabb időszakra jellemző a nagyon konkrét, végletes gondolkodás. A romantikus vagy fantasy regények, amelyek erősen szexualizált, gyakran idealizált kapcsolatokat ábrázolnak, nagymértékben ráerősíthetnek erre a szélsőséges, neurobiológiailag is meghatározott viselkedésre és látásmódra, hiszen olyan példákat adnak a fiatal kezébe, melyek a valóság árnyalt változatától távol esnek. 

Ezekre az olvasmányélményekre még ráerősítenek a médiában promotált szépségideálok, az mesterséges intelligencia által kreált irreális, esetenként kontextusból kiragadott filmkockák – így egy torz személyiségelvárás alakulhat ki a fiatalban saját magával és a környezettel szemben.

Az agynak a kontrollért, a felülbírálásért felelős része még ebben a korban fejlődés alatt áll. Mivel az idealizált kép ellentmondásba kerül a valósággal, létrejön egy érzelmi gát: a „nem vagyok elég jó”, vagy „nem olyan, mint amilyennek lennie kellene” képe – magyarázta Kornis.

Mi a helyzet az idősebbekkel? 

A későbbi, 18–21 év közötti életszakaszban a serdülő fizikailag már felnőttnek látszik, de érdeklődési körét, megküzdési stratégiáinak repertoárját tekintve még gyerek. S mint ilyen, identitáskereső, autonómiára törekvő – sorolta Kornis. Tehát azt, hogy mit olvas, nagyban meghatározzák az aktuális trendek, a kortárscsoportok, az otthon szerzett szülői minták, a személyiségvonások, továbbá az a fontos tény is, hogy ahová tartozni szeretne, ott melyek az elvárások.

„Amikor egy könyvbéli karakter, szituáció után vágyakozik egy fiatal, amikor ezzel azonosul, nem feltétlenül olyan szeretne lenni, mint azok a szereplők, hanem valamely aspektusára aspirál a filmbeli, könyvbeli szereplőknek, helyzeteknek, vagy egyszerűen az a burkolt igénye fogalmazódik meg, hogy az aktuális valóságtól távol kerüljön, kilépjen belőle.”

– A dopamin különleges ingerületátvivő anyag: segíti az agyat a motivációban, a hajtóerőben és a koncentrálásban. Nem csupán megerősíti azt a tevékenységet, amiért vágyakozunk, hanem függőséget is okozhat. Minél több dopamin szabadul fel, annál jobban aktiválódnak a jutalmi áramkörök – és minél jobban aktiválódnak, annál többet szeretnénk. Tehát elsősorban függőséget okozhat, ha a fiatalok toxikus kapcsolati dinamikákat megjelenítő könyveket, médiatartalmakat olvasnak, illetve tekintenek meg. Ezeknek következménye – a már említett függőség mellett – lehet az elszigetelődés, a depresszió, illetve az állandó élvhajhászat, az ideálok folyamatos keresése.

Kornis hozzátette: ritkán fordul elő drasztikus mértékű azonosulás egy olvasott kapcsolati mintával. Úgy gondolja, a mindennapok példái, a szülői kontroll, a szülői tudatos, avagy tudattalan minta mind irányelvként szolgál a fiatalok számára, „visszarántja a valóságba” őket. De szokott találkozni nagyon jól megkomponált, a fiatalok által írt versekkel, novellákkal is, amelyek mind magukban hordozzák egy-egy olvasott írás, könyv esszenciáját.

Ez ugyanaz, mint a pornó? 

A fentiek tekintetében felvetődik a kérdés, hogy egy erősen erotikus tartalom – ami adott esetben függőséget is okozhat egyes fiataloknál – miben különbözik a pornófilmektől?

Kornis Melinda azt mondja: nem is kell elmenni a pornóig, elég a könyvek filmes adaptációjára gondolni, ahol a fiatal már egy kész produktumot kap. Míg a könyv hellyel-közzel fokozatosan építkezik, addig a film legtöbb esetben hatásvadász módon sokkol.

A könyv időt enged az érzelmi ráhangolódásra, a film képileg tömörít, és egy rendezői látásmódot, elképzelést tálal. Mindkettő hatást vált ki a fiatalban – de mindkettő más-más hatást.