Kinőttük a várost

Egyre kevesebben vagyunk, építeni se akarunk, mégis nagyobb belterületet szeretnénk magunknak. Készül az ÁRT, lesz terelőút, ami nem árt.

Finisben Székelyudvarhely tizenkét évre érvényes Általános Rendezési Terve, melyet három éve készítenek a szakemberek, a 2001-ben elfogadott, 2011-ben meghosszabbított rendezési terv 2013-2023 között érvényes utódja lesz. A helyi törvényerővel bíró, röviden csak ÁRT-nak, vagy a román neve alapján PUG-nak (Plan Urbanistic General) becézett tervezetet előre láthatóan május, június folyamán fogadják el – tudtuk meg Jakab Mária műépítésztől, a polgármesteri hivatal urbanisztikai munkatársától.

A szakhatósági láttamozások és engedélyezések rendben vannak, a műemlékes dokumentáció még a bukaresti Kulturális Minisztérium jóváhagyására vár, a környezetvédelmi dokumentáció egy hosszabb besorolás folyamán, hatástanulmány után van, melyet Csíkszeredában és Nagyszebenben bírálnak el.

Amennyiben a Fejlesztési Minisztérium, ezt követően a megyei tanács is elfogadja az iratcsomókban foglaltakat, majd a városi önkormányzat is szentesíti egy határozatban, érvénybe lép a szabályrendszer, amely meghatározza, hogy miként alakul a városkép a következő tíz évben.

Mi fán terem?

„Az általános rendezési terv a település formájának a meghatározása a természeti adottságokhoz viszonyítva. Tulajdonképpen egy, rövid és hosszú távú fejlődésről szóló helyi törvény, amit a helyi tanácstól kezdve, a polgármesteren és a főépítész intézményén át (az engedélyt kibocsátó szerv), a tervezőig, valamint a beruházóig, mindenkinek be kell tartania" – szögezte le elöljáróban a műépítész.

Ugyanakkor egy eszköz a rendfenntartásra a hivatal kezében, ami szerint jóváhagyásra javasol zonális és részleges urbanisztikai terveket és szintén ez alapján adja ki az urbanisztikai bizonylatokat, illetve építkezési engedélyeket.

Digitális térképtől a lakossági javaslatokig

A terv elkészítése több lépésben történik. Az első a jelenlegi helyzet topográfiai felmérése volt. A város digitális térképét a Geo Top Kft. készítette el húsz éve. Ezután következett a pontos felmérés, adatlapok készítése és folyamatos aktualizálása.

„Ilyen szempontból Udvarhely többi városhoz viszonyított helyzete nagyon jó. A következő fázis a város működésének a felmérése volt, köztük forgalmi rendellenességek, veszélyes zónák beazonosítása stb., mert a várost fejleszteni csak ezek ismeretében lehet"- sorolta Jakab Mária.

A terv elkészítése hosszadalmas, szerteágazó folyamat, mert a végső változat létrehozása előtt nem csak a szakemberek, hanem a lakosság javaslatait is figyelembe veszik, konzultálnak a közintézmények, cégek, felekezetek, alapítványok, lakótársulatok vezetőivel. Az összegezett információk alapján elkészül egy javaslat.

Kicsi nékünk ez a táj

„A lakosság óhaja miatt nőtt meg 1100 hektárról 1750 hektárra belterület, azaz 650 hektárral lett nagyobb a beépíthető területek nagysága. Ez azért érdekes adat, mert az utóbbi években csökkent a lélekszám és az építkezési kedv is, sokkal kevesebb építkezési engedélyt adtunk ki az utóbbi két évben, mind családi házakra, mind ipari létesítményekre"– mondta a szakember, aki szerint a lakónegyedek nem fognak bővülni, a lakóparkoknak sem volt sikertörténetük, az udvarhelyiek inkább az én házam, az én váram elvet vallják, és különálló magánházakat építenek a jövőben is.

Lecsúszunk a térképről

A város területén több, veszélyeztetett övezetként megjelölt zóna van, amelyekre a szakemberek nem javallják az építkezést. Veszélyeztetett övezetnek számítanak főként a Küküllő jobb oldalán levő csúszós talajok.

Ilyen például a Széldomb, Lejtő utca vége, a Hunyadi János utca feletti rész, a Cserehát hátsó oldalai, a Szejkefürdő felé levő terület.

Másik, építkezésre kevésbé alkalmas kategória az árvízveszélyes területeké. Jakab szerint annak ellenére, hogy a Zetelaki-gát megépítése, a patakok szabályozása nagyban csökkentette ezt a veszélyt, a dombokon épült házakhoz vezető utcákról az alacsonyabban fekvő területekre lefolyó vízmennyiséget az esővíznyelők nem tudják „kifogni".

Árvízveszélyes zóna például a Tompa László utca és Szombatfalva egy része.

Rend a lelke

Az ÁRT legfontosabb része a minden apró részletre kiterjedő szabályozás, amely, zónafüggően határozza meg a belterületek használatát, az épületek elhelyezését, magasságát, tömegét, rendeltetését, az anyaghasználatot – hangsúlyozta a szakember.

Az övezetekre vonatkozó szabályozások a törvényben lehetőségek, korlátolt lehetőségek és tiltások formájában vannak meghatározva.

„Egy lakóövezetben lehetnek kiszolgáló tevékenységek, de ipari csarnok, raktárépület nem"- hozta fel példaként Jakab.

Külön előírások vonatkoznak a történelmi védett övezetre, a lakó-, vegyes-, ipari és raktár-, mezőgazdasági-, zöld-, és közműövezetekre. Utóbbihoz a vízművek, pumpa- és derítőállomás, gázszabályozó állomások, szemétlerakó helyek és a temetők tartoznak.

„A törvény úgy rendelkezik, hogy az erdőt nem szabad bevenni belterületbe, ezért a Kerekerdő nem minősül belteleknek. Az ott levő katonaság a különleges övezetbe van sorolva" – részletezte a műépítész.

Nemcsak használ az árt

Az, hogy 650 hektárral lesz nagyobb a város belterülete, veszélyt is jelent – mondta Jakab Mária.

A műépítész szerint természetes, hogy mindenki oda akar építeni, ahol területe van, vagy ahol olcsóbban vásárolt. Ezért elképzelhető, hogy pár év múlva a város domboldalain szétszórt házak jelennek meg, amelyek nem függnek össze semmivel.

Bár a tervezett utak meglesznek a zonális tervekben és papíron, de a valóságban nem. Gazdaságilag sem jövedelmező ez a szórtság, hiszen az infrastruktúrát ezekre a „szigetekre" is el kell vinni, és ez többletköltséget jelent.

Jobb útra terelik a forgalmat

Minden reményünk a Hargita Megyei Tanács költségvetésében szereplő terelőút, amely Fenyéd területén javasolt forgalmi csomópontból, a Küküllőn keresztül, a kadicsfalvi bánya alatt, Tibód felé, majd az Ülkei kereszt mellett egy más forgalmi csomópontban visszakötődne a 13A országútba.

Így az átmenő forgalom kikerülné a várost mind Csíkszereda – Marosvásárhely, mind pedig Csíkszereda – Segesvár irányába. A dél-keleti (Kerekerdő, Szarkakő) terelőút csak hosszú távú javaslat – közölte a forgalmi változásokkal kapcsolatosan a szakember.

Könnyítene a város zsúfolt forgalmán a Hunyadi János utca folytatása Bikafalva irányába, mely lerövidítené az átmenő forgalmat a 137-es megyei útra és könnyítené a tranzitforgalmat a II. Rákóczi Ferenc utcában. Ezekkel a változtatásokkal a város utcái megfelelőnek bizonyulnának a célforgalomnak – vélekedett Jakab Mária.