Ilyen se volt még, hogy nem kellett várni a buszra
Udvarhelyen buszozni egyszerre nosztalgikus, kaotikus és meglepően jó élmény – Ambrus Kata beszámolója.
Az utóbbi hetekben a Rózsa utcai medvék, a terelőút, a sporttámogatások, az útjavítások, illetve az ezekből fakadó lezárások mellett a közszállítás is forró téma a székelyudvarhelyi önkormányzatnál.
Ma kihelyeztük a menetrendeket a buszmegállókba! Használják bátran a közszállítást, és osszák meg velünk tapasztalataikat, észrevételeiket – írta Facebook-bejegyzésében Dávid Endre alpolgármester még augusztus 13-án.

A városvezetés nemcsak a városi, hanem a Székelyudvarhelyet a falvakkal összekötő közszállításról is posztolt, egy kérdőíves felmérésben mérték fel a lakosok igényeit, hogy ez megalapozza a tömegközlekedési szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos döntéseket.
Talán fel kell ülni a városi buszra,
és megnézni, milyen közlekedni Udvarhelyen – javasolta óvatosan valaki, miközben a szerkesztőségben azon ötleteltünk, hogyan lehetne életszagúan bemutatni a közszállítást.
Így kerültem szerda reggel a Merkúrnál található buszmegállóba. Mivel nem udvarhelyiként ültem fel rá, minden megálló, minden kerülő és minden apró részlet újdonság volt számomra.
Őszintén szólva nosztalgikus élmény is, hiszen négy évig jártam itt középiskolába, és most újra bejárhattam azokat a helyeket, amelyek akkoriban az otthonom részét jelentették. Emiatt aztán pozitívan is álltam a buszozáshoz, főleg, hogy Vásárhelyen vagyok egyetemista is elég sokat használom ott is a tömegközlekedést.

A 2-es buszra vártam, ami késett tíz percet. Ez nem is meglepő, a helyiek szerint mostanában gyakran késnek a járatok az útlezárásoknak köszönhetően. A Patkóban található megállóban két néni beszélgetését csíptem el, egyikük halkan megjegyezte, „ilyen se volt még, hogy nem kellett várni a buszra”. Úgy tűnik, a menetrend és a valóság között olykor tátong egy kisebb szakadék.
Az azonban rögtön feltűnt, hogy mennyien várnak a buszra. Úgy tűnik, tényleg sokak számára hasznos az udvarhelyi közszállítás. Ami még feltűnően eltér a vásárhelyi buszozástól, a buszon uralkodó, nagyon jó hangulat. Az, ahogy a sofőr beszélget az utasokkal, hisz ezek az apró interakciók nagyon barátságossá tették számomra az udvarhelyi utazást.
Ez a cikk a hírlevél-olvasóinknak ingyen jár! De hatalmas hírünk van: te is közéjük tartozhatsz. Iratkozz fel ingyen, és máris olvashatod!