Húsvéti hangulat októberben – avagy: versem a tavalyi

Az udvarhelyi 56-os megemlékezés másnapján, október 23-án reggel 9 órától a városháza sajtótájékoztatót hívott össze a polgármesteri hivatal Orbán Balázs termében, ahol a meghívó alapján Gulyás Gergely és Szakács-Paál István a látogatás során megejtett találkozón megbeszéltekről számol be. 

Bár a tavalyi látogatás során az újonnan megválasztott városvezetés elfelejtette meghívni az uh.ro-t, ott voltunk és idén már meghívót is kaptunk. Természetesen kíváncsian vártuk, hogy a tavaly elhangzott, nagyot ígérő titokzatosság mivé változott és milyen konkrétumokról számol majd be a miniszter és polgármester egy év távlatából. 

Hadd áruljak el elöljáróban annyit, hogy van egy dolog, ami bizony változott, és ez a változás leginkább a polgármesterhez köthető.

Azonban mielőtt felülnénk a változás szelére, engedjetek meg egy kis kalandozást. Hisz akarva-akaratlanul is, a sajtótájékoztatót követően egy gondolat fogalmazódott meg bennem:

Versem a tavalyi, szabad-e locsolni?

Valamiért a 22-i megemlékezés utáni sajtótájékoztató nekem inkább a húsvét hangulatát idézte. Tudod, amikor már kicsit nagyobb vagy és bár nem kérdés, hogy végig kell járni a rokonságot, a lányokat locsoláskor, te már unod a versmondást, és el is jutottál abba a korba, amikor ezt már senki sem várja el tőled igazán.

Úgyhogy odamész, és odaveted:

„Versem a tavalyi, szabad-e locsolni?”

És láss csodát, a korábbi hosszú, szép, ünnepélyes versek helyett ez is elég a „jutalomhoz”.

Na, valahogy pontosan ilyen érzésem volt, miközben hallgattam azt a beszélgetést.

Hogy miért? Hát talán azért, mert a kilenc perces sajtótájékoztatón azon túl, hogy találkozott a két politikai szereplő, és majd lesz valami, nem sokat tudtunk meg. 

A felszólalások sorát Szakács-Paál kezdte, aki köszöntötte a jelenlévő Gulyást, Dolhai Istvánt, Láng Zsoltot, Antal Lórántot és Bíró Barna Botondot. Ezt követően visszaemlékezett a beiktatását követő miniszteri látogatásra, hisz a miniszter úr volt az első magas rangú politikus Magyarországról, aki meglátogatott bennünket akkor, amikor a városnak a vezetését a tavalyi esztendőben átvettük – fogalmazott a polgármester.

És hogy mi változott azóta? Egy érdekes példát hozott Szakács-Paál. Akkori látogatása során Gulyás a mosdót kereste, viszont akkor még az újonnan megválasztott polgármester sem tudta, hogy hol van.

Ez volt az első dolog, amelyet polgármesterünk meg szeretett volna osztani a sajtó munkatársaival a Gulyással felelevenített emlékekből, és ha valami változott tavalyhoz képest, nagy valószínűséggel az, hogy mostanra már polgármesterünk is tudja, hol a városházi mosdó. 

Na, de viccet félretéve. Mielőtt átadta volna a szót Gulyás Gergelynek, kihangsúlyozta, hogy amióta az RMDSZ vette át a város vezetést, intenzív kapcsolat kezdődött el a magyar állam és Székelyudvarhely között:

Az utóbbi években azért eléggé el voltunk szigetelve, nem voltak meg azok a fajta kapcsolatok, amik szükségesek ahhoz, hogy magyar nemzetben gondolkodjunk, másrészt pedig egész egyszerűen elkerültek bennünket a magyarországi, de nyilván a romániai olyan nagy politikusok, akik segíteni tudnának nekünk bizonyos kérdésekben, és ez most megoldódott. […] közösen elkezdtünk projekteket is felépíteni úgy Budapesttel, mint Bukaresttel, és nyilván Brüsszel fele is egy másik ajtó tárult elénk.

Majd zárszóként azt is hozzáfűzte, vagy inkább csak belebegtette, hogy:

van egy-két dolog, amiről nem tudom, hogy fogunk-e beszélni vagy nem, de van, ami most a következő egy-két hónapban már megvalósul, és ez a támogatásotoknak (magyar kormány támogatása – szerk. megj) köszönhető.

Majd Gulyásnak adta a szót. A miniszter megdícsérte a megemlékezési ünnepséget, mondván: bárhol, ahol a magyar nemzet él, beleértve a fővárost is, megállta volna a helyét az ünnepség. Megemlítette az RMDSZ koalíciós szerepvállalását, ugyanis egy nehéz időszakban ez a szerepvállalás azokat a nehézségeket, amelyekkel az erdélyi magyarság is szembesülni kénytelen, mindenféleképpen mérsékelheti. 

Elmondása szerint azt, hogy a magyar nemzet egységes, azt a hivatalban lévő kormány nemcsak alkotmányos parancsnak, hanem a mindennapok valóságának is tekinti, ezért természetes az is, hogy együtt kell ünnepelnünk, vagy együtt ünnepelhetünk mindenütt, ahol magyarok élnek. 

Ami a közös terveket, esetleges támogatásokat és a jövőt illeti, hasonlóan a tavalyi évhez, igencsak titokzatos és mindent mégis semmit magába foglaló gondolatot fogalmazott meg:

Látjuk azt, hogy polgármester úrnak komoly elképzelései vannak a következő évekre. Konkrét rendezvényeket is segítünk, és reméljük, hogy hosszabb távon gazdaságfejlesztési kérdésekben is meg tudunk állapodni. Ezek a tárgyalások előttünk állnak, tervekről tegnap már röviden tudtunk beszélni, de most még konkrétumokról nem tudok és talán nem is most és itt van a helye annak, hogy beszámoljak, de az biztos, hogy Magyarország továbbra is érdekelt az erdélyi gazdaságfejlesztésben, továbbra is érdekelt abban, hogy akik itt születnek, azoknak legyen lehetőségük arra, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, függetlenül attól, hogy az anyaország természetesen mindig is fontos bázisa és védernyője is minden magyarnak.

Újságírói kérdésre, hogy ha nem is konkrétumokat, de esetleg egy-két példát, hogy milyen gazdaságfejlesztő együttműködések, programok várhatók, Gulyás azt válaszolta, hogy erről fognak még tárgyalni.

Ugyanezen kérdésre, hogyha nem is konkrétumok szintjén, de milyen igények vannak a város szintjéről, Szakács-Paál megjegyezte, hogy habár nem említették, a miniszter úr a sajtótájékoztatót követően az inkubátor házba fog látogatni, és nem azért, mert az a volt munkahelye, hanem azért, mert nagyon büszkék arra, hogy Székelyudvarhely Székelyföld gazdasági motorja, és büszkék az új generációs vállalkozókra. A polgármester így fogalmazott:

Amit felírtam, és amit majd miniszter úr elé szeretnék tárni, az a Demján Sándor Programmal kapcsolatos. Onnan láttam egy-két jó példát, amit szerintem nagyon jó lenne meghonosítani itt nálunk is, és arra bátorkodom majd egy javaslatot tenni, hogy ennek az erdélyi megvalósítója akár az udvarhelyi vállalkozó inkubátorház is lehet, hiszen én azt gondolom, hogy annak az intézménynek a működése, az, hogy több cikluson keresztül tudott inkubációs programot indítani 48 irodahelyiséggel egy ekkora városban, egyértelműen jelzi, hogy megbír ekkora horderejű feladatokat.

Mindemellett a polgármester szerint konkrét olyan rendezvényekről is hallhatunk hamarosan, a következő napokban, amelyek a magyar Miniszterelnökséghez köthetőek finanszírozás szempontjából.

A sajtótájékoztatót követően mi is feltettünk pár kérdést a Miniszerelnökséget vezető miniszternek, abban reménykedve, hogy válaszokat kapunk arra:

• Mi változott tavaly óta, volt-e bármiféle érdemi tárgyalás, előrehaladás?
• Nagy számban jelentek meg politikusok a sajtótájékoztatón.
• Milyen szerepe volt Antal Lórántnak, illetve zajlottak-e egyeztetések az RMDSZ-el az elmúlt napokban?
• Mit gondol Orbán Viktor kolozsvári nótázásáról, amely a román sajtóban és politikai körökben rögtön óriási visszhangot keltett?

Lássuk a válaszokat

A tavalyi évben elhangzottak az innovációs központ kapcsán különböző esetleges partnerségek. Történt-e azóta bármiféle előrehaladás, egyeztetés, egyáltalán a tavalyi látogatás óta mi az, amiben előrehaladtak?