Gidófalviné Pataky Etelka festményeit állítják ki

Az „udvarházak festője" néven ismert néhai művész festményeit szeptember 6 és 30. között a Művelődési Házban láthatja az udvarhelyi közönség.

Az 1984-ben elhunyt Pataky Etelka életműve előtt is tisztelgő tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa méltatja. A megnyitóra szeptember 6-án, csütörtökön délután 6 órától várják az érdeklődőket.

Gidófalviné Pataky Etelka 1898. május 28-án született Dicsőszentmártonban. Édesapja désfalvi Pataky Sándor főszolgabíró, édesanyja gyergyóalfalvi Gál Etelka polgári iskolai tanár. Elemi és polgári iskolai tanulmányait 1904-től 1912-ig szülő¬városában végezte, továbbtanulásra Olmützbe, majd a müncheni Neimeier-intézetbe adták szülei.

Művészi pályáján Romek Árpád indította el. 1914 és 1915 között Münchenben, Fritz Bergner de Latour ma¬gániskolájában tanult festeni, 1917-ben felvették a bu¬dapesti Képzőművészeti Akadémiára, ahol Deák Ébner Lajos tanítványa volt. Rajta kívül Tatz László és Réti István is foglalkozott a tehetséges nö¬vendékkel. 1923-ban a Szabadiskola tagjaként a nagy¬bányai művésztelepen képezte magát, ahol Thorma Já¬nos volt a mestere.

1919. október 23-án férjhez ment Gidófalvy István földbirtokoshoz, a közkedvelt kolozsvári közjegyző fi¬ához. Házasságukból két leány született: Etelka és Éva. 1944-ig Dobokán éltek, 1944 és 1948 között pedig Ma¬gyarsároson laktak. 1949-ben kitelepítették őket és kény¬szerlakhelyül Marosvásárhelyt jelölték ki számukra. Ne¬héz körülményei ellenére látása teljes megromlásáig to¬vább dolgozott. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Egyesületének és a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Uniónak. 1984. április 11-én halt meg Dicsőszentmártonban. (Sas Péter)