Boldogságmérés, jegyhamisítás, börtönmesék és egy elveszett 68-as csók
Boldogságot mérni, börtönmesét írni, jegyet hamisítani és szerelmet rekonstruálni – könnyű hétvégi program, nem? Mutatjuk az idei DOKLAVINA felhozatalát.
"A dokumentumfilm valósága a hitelességben rejlik" – ezzel a mondattal foglalta össze Simó Ibolya filmrendező, a DOKLAVINA vetítéssorozat egyik főszervezője a műfaj esszenciáját tavaly készült interjúnkban. A hitelesség keresése azonban nem egy kényelmes utazás. Simó Ibolya rávilágított: attól a ponttól kezdve, hogy egy kamera megjelenik egy térben, a valóság már elkerülhetetlenül megváltozik. A kérdés innentől az, hogy milyen szinten manipulálunk.
A 2025. október 26. és 31. között Székelyudvarhelyre és Székelykeresztúrra érkező fesztiválnyertes magyar dokumentumfilmek pontosan ezt a határterületet vizsgálják. Négy olyan alkotást láthat a közönség, amelyek nem pusztán történeteket mesélnek el, hanem felkészítenek arra, hogy szembenézzünk a saját életünkben megkérdőjelezhetetlennek hitt igazságokkal – a boldogságunk mérhetőségével, a szabadságunk árával, vagy éppen az emberi kapcsolatok börtönfalakon áthatoló erejével.
Ez is érdekelhet:
Tóth Hunor
A DOKLAVINA idén is négy erős, fesztiválnyertes filmet hoz el , amelyek rendezőivel és szereplőivel a vetítések után személyesen is lehetőség nyílik beszélgetni. De akkor lássuk, mivel készült idén a DOKLAVINA szervezőcsapata.
1. A boldogság ügynöke (Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai, 2024)
Bhutan, a himalájai királyság mindössze 700 ezer lakosával azzal a céllal hozott létre Boldogság Kutatóintézetet, hogy négyórás kérdőívekkel mérje fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek az eredménynek az alapján dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyek célja a társadalom "boldogság indexének" növelése.
Ebben a paradox környezetben él Amber Gurung, a negyvenes éveiben járó boldogságügynök, aki házról házra járja a leginkább elszigetelt falvakat, hogy mások örömét mérje. De mi van akkor, ha a boldogság keresése valójában a legmagányosabb dolog a világon? A film az ő sorsán keresztül bontakozik ki: Amber ugyanis egy reménytelen romantikus, aki 40 évesen még mindig az idős édesanyjával él , és arról álmodik, hogy végre megtalálja a szerelmet , miközben mások boldogságát kutatja. A rendezők rajta keresztül engednek intim betekintést a bhutáni hétköznapokba, miközben a néző elgondolkodhat azon, valóban mérhető-e a boldogság.
A vetítést követően Zurbó Dorottya rendező lesz a vendég.
2. Mesék a zárkából (Visky Ábel, 2020)
Mi az, ami áthidalhatja a börtön falait, a kilométerek távolságát és a súlyos terheket a családi kapcsolatokban? A film három szabadságvesztésre ítélt férfi történetét mutatja be, akik cellájuk magányában meséket írnak gyermekeiknek.
A modern technika, a fogvatartottak és a gyerekek közreműködésével ezek a mesék valódi, rövid mesefilmekké alakulnak. Ahogy a film készül, szinte elmosódik a képzelet és a valóság határa. A mesefilmek "mágikus, szabadon alakítható világot" teremtenek, ahol apa és gyerek a kézzelfogható valóság korlátait átlépve találkozhat. A közös alkotói folyamat során feltárul a fogvatartottak és családjaik párhuzamosan zajló élete és nehezen működtethető kapcsolataik alakulása. A legfőbb kérdés, amit Visky Ábel feszeget: a fikcióban létrejövő közelség élménye képes-e valós hatással lenni ezekre a szigorúan korlátozott, súlyosan terhelt kapcsolatokra, vagy megreked az illúzió szintjén?
A vetítés után Visky Ábel rendezővel találkozhat a közönség.
3. Kék Pelikán (Csáki László, 2024)
Ez a film több szempontból is a magyar filmművészet különleges darabja: ez az első magyar, egész estés animációs dokumentumfilm, amely 15 évig készült. A Kék Pelikán a '90-es évek zavarosából merít, amikor Magyarországon 1988-tól már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, ám az utazás pokoli drága volt.
Mit teszünk, ha a szabadság elérhető, de mégis elérhetetlennek tűnik? Három jóbarát, Ákos, Laci és Petya rájönnek a MÁV-jegyek hamisításának titkára, a kék Pelikan indigó használatára. A film, amely a „híres magyar leleményesség” történetét meséli el, bemutatja, hogyan dolgoztak ki egy lebukásbiztos módszert a nemzetközi jegyek hamisítására, amivel a világ kinyílt előttük (és mások előtt is). A dokumentarista jelleget a rajzfilmfigurákként életre keltett megszólalók (a hírhedt jegyhamisítók és a nyomozók) hangja adja.
A vetítés után egy különleges vendég, Petya, a film egyik szereplője vár téged.
4. 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója (Nagy Anikó Mária és Lukácsy György, 2024)
Az 1968 olyan történelmi kontextusba helyezi a szerelmet, ahol a személyes érzések a politikai keretek és a titkosszolgálati játszmák áldozatává válnak. A film egy magyar egyetemista fiú (Tóth Miklós) és egy angol lány (Alexandra Parmenter) 1968-ban indult, de a történelem által szétszakított érzelmi kapcsolatát meséli el, amely fordulatos és titkokkal terhelt történetté válik.
A két idősíkon játszódó alkotásban az immár 76 éves Tóth Miklóssal eredünk a fél évszázaddal ezelőtti rejtély nyomába , és lélegzet-visszafojtva figyeljük, ahogy a szálak egészen napjainkig húzódnak. Ez a mű egy gondos építkezés, türelmes mozaikrakosgatás eredménye, amely a véghajrában hozza a legjobb formáját. A filmben megvalósulatlan álmok, megtörtént emberi tragédiák és a múlt, amely sohasem múlik el, kerülnek bemutatásra.
A vetítést követően a két rendező, Nagy Anikó Mária és Lukácsy György lesz a vendég.
Program és jegyek:
A DOKLAVINA vetítések Székelyudvarhelyen a Városháza Szent István-termében, míg Székelykeresztúron a Bálint Dániel Művelődési Házban lesznek. Minden vetítés este 19:00 órakor kezdődik.
A jegyárak filmvetítésenként 25 lejbe kerülnek, míg a bérlet ára, amely tartalmazza mind a négy filmre a belépőt, 65 lejbe kerül.
Jegyeket Székelyudvarhelyen a Színház jelenlegi pénztáránál (Kossuth Lajos utca 20.) hétköznapokon 11:00–14:00 és 15:00–17:00 között, valamint a vetítés előtt a helyszínen, Székelykeresztúron pedig a Kulturális Irodában, illetve a vetítés előtt a helyszínen lehet megvásárolni.
