A fehér füstre várakozva

Gyors pápaválasztást jósolnak. A magyar bíboros esélyesebb lenne, ha elhúzódna a konklávé. Mivel füstölik ki az eredményt?

Amennyiben az elmúlt 250 év pápatermését nézzük, akkor átlagosan számolva nagyjából 14 évente választanak új pápát. Természetesen egy pápánál nincs meghatározott mandátum, változik a vezetői feladat betöltésének időszaka. Így volt ez az utolsó pápa, XVI. Benedek esetében is. Váratlanul és meglepő gyorsasággal mondott le a legnagyobb egyházi vezető szerepéről.

Lemondása egy újabb pápa megválasztását eredményezi. Azok, akik az 1920-as években születtek a hetedik pápa megválasztását élhetik meg. Az említett időszakban, II. János Pál volt a pápa, aki a leghosszabb ideig vezette az egyházat: 1978-tól haláláig, amely 2005 április 2-án következett be.

Gyors konklávét jósolnak

Az új pápa megválasztása szigorú szabályok és menetrend szerint zajlik. A jelenlegi hangulat a hét évvel ezelőttihez hasonlóan a gyors választást favorizálja. A konklávén összesen 115 kardinális jogosult szavazni – akik nem töltötték be nyolcvanadik életévüket. Az egyházfő megválasztására 77 voks szükséges.

A szavazás idejére a pápaválasztó-testület a Sixtus-kápolnába vonul, ahol zárt ajtók mögött, zavartalanul szavazhatnak. Régebb ezt annyira szigorúan vették, hogy befalazták az ajtókat. Most a falazás ugyan elmaradt, de az épületet már előzőleg alaposan átvizsgálták, poloska és egyéb hangrögzítő, továbbító eszközök után kutatva. A választás ideje alatt a mobil térerőt is megszüntetik, a területen, hogy semmilyen külső befolyás ne érhesse a szavazást. A szavazásnak legkésőbb háromszor három nap után – egy napos pihenőket közbeiktatva – meg kell születni. A szabályokat azért szigorították, mert IV. Kelemen pápa halála után, három év után sem tudtak a bíborosok döntést hozni.

Este láthatjuk is a fehér füstöt

Egyesek már abban bíznak, hogy kedd este felszállhat a fehér füst. A sikeres szavazást követően a szavazócetliket elégetik és a felszálló fehér füst jelzi, hogy megszületett a döntés.

Abban az esetben ha a szavazás eredménytelen, fekete füstöt enged ki a kémény. Ilyenkor az alkalomra tartott kályhákat szerelnek be. Külön kályhát a fehér illetve külön kályhát a fekete füstnek. A fehér füsthöz mindössze a cetliket égetik el, de hogy fekete füst legyen külön adalék anyagot tesznek a kályhába. A borongós idő miatt sokan aggódtak, hogy nem látszik majd a füst. A vatikáni technikusok megnyugtatták az érdeklődőket, hogy felkészültek, az időjárástól függetlenül jó látható és értelmezhető lesz a füst.

Bíborosok retúrjeggyel érkeztek Rómába

Kevés információt lehet tudni, hogy mi is történik a tanácskozásokon. A titoktartási eskü köti a bíborosokat, de a vatikáni körülményekről azért blogjaikon, a twitteren szeretnek beszélni a bíborosok. Többen is azt nyilatkozták, hogy oda-vissza repülőjegyet vásároltak.

Volt aki nem hiszi, hogy ő lehet a pápa, de van aki csak babonából nyilatkozta. Ez fura, mert ha Isten útjai kifürkészhetetlenek, akkor bármelyikükből lehet pápa és a hit világa szögesen ellentétben áll a babonával.

Ki viselheti a fehér mitrát

A két legnagyobb esélyesnek Angelo Scola milánói érseket és Odilo Scherer brazil bíborost tartotta a konklávét megelőzően, az olasz sajtó. Előzetes jóslások szerint a legtöbb szavazatot Scola zsebeli be és nagyjából 40 voksot tudhat majd magáénak a milánói érsek. Amíg Scola a „mediterrán hálózat" (francia, spanyol, horvát) és a bécsi érsek támogatására számíthat, addig Scherer a világ legnagyobb egyházmegyéjének számító Sao Paolo érseke 25 biztos szavazat birtokában kezdheti a pápaválasztást.

Ha a két jelölt a támogató bíborosok közt nem tud többségi szavazatot szerezni, akkor jöhet szóba egy harmadik fél is. Itt az esélyesek közt Marco Oullet kanadai, André Vingt-Trois francia bíboros mellett Erdő Péter neve is felröppent.