> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Vida Gábor: Az én családom története Erdély története és fordítva
- URL: https://www.uh.ro/vida-gabor-az-en-csaladom-tortenete-erdely-tortenete-es-forditva/
- Published: 2017-10-05T10:41:59.000Z
- Updated: 2017-10-05T11:20:58.000Z
- Description: Súlyos, kíméletlen önfeltárulkozás Vida Gábor új regénye. Az író pedig kendőzetlenül beszél mindenről és mindenkiről – és pont ez a jó benne.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-10 11:33

![vidagabor](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/VidaGabor/vidagabor.jpg "Fotók: Szabó Károly ")

Kíméletlen önfeltárulkozás Vida Gábor új regénye. Az író pedig kendőzetlenül beszél mindenről és mindenkiről – és pont ez a jó benne.

Nagyszámú érdeklődő előtt mutatta be legújabb regényét **Vida Gábor** író: az *Egy dadogás története* című könyvről a szerző városi könyvtár olvasótermében szerdán este beszélgetett **Dáné Szilárd** magyar szakos tanár-tanfelügyelővel.

Néhol stand up comedy-be illő eszmefuttatásokkal, közönségét szinte állandóan keserédes nevetésre kényszerítve beszélgetett Vida, aki azzal kezdte az estet, hogy a könyv első két oldalát felolvasta – és nem véletlenül, hiszen már az első mondatok nagyon súlyosak, nagyon húsbavágóak. Az író ugyanis családregényt készült írni, de aztán az ő története lett belőle – családja története tulajdonképpen Erdély története, s habár az elmúlt évszázadban született több olyan regény, ami „nagybetűs Erdély-regénynek" mondható, ennyire személyes és őszinte talán még soha. Vida könyvében ugyanis **megszokott erdélyi tabukat döntöget, nem kímélve sem a családját, sem a körülményeket, sem a túlmitizált történelmünket.**

![vida3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/VidaGabor/vida3.jpg)

Habár hagyományos prózaírónak tartja magát – mint a találkozón mondta, **írásaiban mondatok vannak, amelyek tartalmaznak alanyt, állítmányt, van elejük, van végük –** a Magvető kiadónál (első két novelláskötetét leszámítva mind ott jelennek meg a könyvei) megjelent Egy dadogás története mégsem mondható hagyományosnak.

## „Miért írsz ilyen nehéz könyvet?"

– kérdezte tőle valaki nemrég, hiszen a kötet elég vaskos, s belőle harminc darab biztosan nehézzé tesz egy hátizsákot. A mintegy másfélórányi beszélgetésben röpködtek a jobbnál jobb poénok, beszólások, váltakozva a súlyos megállapításokkal. Szabadosan, viccesen, groteszken, (ön)ironikusan beszélt különböző témákról és nem csak azokról, amelyeket a regényben is megírt – persze azokról is, hiszen nem lehet elmenni nagyon sok dolog mellett.

„Én azt hittem, hogy a székelyek baptisták" – utalt vissza anyai nagyszüleire, akik Baróton éltek, s gyerekkorában ott töltötte a vakációkat az Arad megyei Kisjenőn felnövő Vida Gábor, aki apai ágról ahhoz a vidékhez kapcsolódik. „Apám református teológiát végzett, anyám baptista székely családból származik, a református templomba jártunk, de az angyalka hozta karácsonykor az ajándékot, nem a Jézuska, mint a szomszédban. Hogy is vagyunk ezzel az identitással..?" – tette fel a kérdést. **Kisjenőn a baróti tájszólását nevették, Baróton az alföldit – így, ebben a kettősségben nőtt fel.**

## Dadogás, szorongás, alkoholizmus

Vida nagyon sok gyermekkori elfojtásról is beszélt – kendőzetlenül beszélt a dadogásáról (ezt egy picit ma is észre lehet venni néha, amikor hosszasan beszél valamiről), illetve a családjában történt negatív dolgokról, alkoholizmusról, megfelelési kényszerről. „Attól, hogy történt valami rettenetes dolog és attól, hogy nem beszéltünk róla, az még ott van a lelkünkben, az emberi viszonyainkban. Akkor is része vagy egy történetnek, ha nem tudsz róla. Szívsz, ahogy mondja a magyar" – mondta Vida.

![vida2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/VidaGabor/vida2.jpg)

„Azt, hogy volt egy nehéz alkoholos periódusom és én arról így nem beszélek? Hát mindenki tudja, aki ismer engem! Most úgy tegyünk, mintha ez nem lett volna? Akkor ugyanazt folytatjuk" – válaszolta többek között ezt is arra a kérdésre, amikor (a könyvet már olvasó) Dáné Szilárd az önfeltárulkozást firtatta. És Vida azt a tanulságot is leszűrte, hogy **nem akart megbántani senkit ezzel a könyvvel a saját környezetében és a családjában, de úgy érzi, hogy ezáltal kapta vissza azokat az embereket.**

A dadogását hatalmas erőfeszítésekkel küzdötte le (felolvasott egy részt is a könyvből, amiben utánozta Ceausescu beszédritmusát, ami szintén a dadogás leküzdése miatt volt), ezt a könyvet pedig hat hónap alatt írta, a történet a gyerekkorától a katonaságig tart. De egy olvasói felvetésre nem zárta ki, hogy lesz folytatása.

A találkozó végén az író dedikálta a könyveit, az Árnika könyvesbolt jóvoltából a legújabb regény mellett meg lehetett venni az [Ahol az ő lelke](https://www.uh.ro/kultura/irodalom/19019-egy-nemzedek-elveszett-lelke) című Vida-regényt és *A kétely meg a hiába* című novelláskötetét is.