> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Valóság vagy AI? - URL: https://www.uh.ro/valosag-vagy-ai/ - Published: 2025-10-31T11:43:32.000Z - Updated: 2025-10-31T11:44:19.000Z - Description: Ez a kérdés uralja a kommentszekciókat. Ráadásul a politikába is beférkőzött: Orbán Balázs fake videót közölt Magyar Péterről, aki feljelentette őt ezért. - Author: Magyari Tímea - Tags: Ai, mesterséges intelligencia, valóság, TikTok, Magyar Péter, orbán balázs Nem is olyan régen a mesterséges intelligencia videói még bénácskák voltak, inkább hasonlítottak egy gyenge animációra, mintsem a valóságra. A szem- és szájmozgások darabosak voltak, a gesztusok merevek. Könnyen továbbgörgettünk legyintve: *á, ez nem igazi.* De ez ma már múlt idő. Ha megnyitjuk a *TikToko*t, *Instagram*ot, *Facebook*ot, *YouTube*\-ot –, szinte biztosan találunk legalább egy olyan videót, ami alatt a kommentszekcióban egymást érik az ilyen és ehhez hasonló hozzászólások: > *Valóság vagy AI?* > *Ez AI, nem látjátok?!* > *Nem hiszem el, hogy elhiszitek, hogy ez igazi!* Ez lett a kommentszekciók legújabb, visszatérő vitatémája. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/10/6-3.jpg) Már-már tipikusnak számító kommentszekció a TikTokon. Ha valami túl szép, túl jó, akkor már indul is a kollektív nyomozás: mindenki Sherlock Holmes-nak képzeli magát. Nagyító a kézbe, és keresik a hibát – a glitchet a *Mátrix*ban. De pontosan ez a MI-generált tartalmak készítőinek a célja. A közösségi média ugyanis a megosztó, szokatlan, érzelmeket, vitákat kiváltó anyagokat részesíti előnyben. A fent említett kérdések pedig garantálják a kommentáradatot. ## A politika is beszáll A jelenséggel már pár hónapja szemezek, de mindig halogattam a témát. A héten viszont történt egy olyan esemény, ami miatt aktuálissá vált a probléma. Főleg a közösségi média tartalmai között találkozhatunk MI-generált videókkal (azaz teljesen a mesterséges intelligencia által generált – szerk. megj.): álomszép helyek, hibátlan arcok, extracuki állatok. Ezek a „tökéletes" tartalmak tudatosan készülnek az algoritmusok kiszolgálására, mivel optimalizáltak a kattintásra, megosztásra és a gyors érzelmi reakció kiváltására. A cél a maximális nézettség, ami közvetlen haszon. De van egy-egy pillanat, amikor a politikában is szembejön velünk egy, a valóságot nem tükröző videó (ezek általában *deepfake* videók, azaz meglévő személy arcát, hangját manipulálták rajta – szerk. megj.). Kedden **Orbán Balázs**, a Fidesz–KDNP kampányfőnöke [egy videót posztolt *Facebook*ra,](https://www.facebook.com/reel/3004975889892146) ami **Magyar Péter**t, a Tisza Párt elnökét ábrázolja, ahogy a nyugdíjcsökkentéssel kapcsolatosan mond információkat. A videó egyértelműen a mesterséges intelligencia segítségével készült, ám Orbán ezt nem jelezte a posztban. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/10/7-1.jpg) Kommentek Orbán posztja alatt. A reakciók sokatmondóak: a tízezer *Facebook*\-reakcióból ötezren viccesnek, kétezren felháborítónak találták a helyzetet. Többen hozzászólásban jelezték, a videó hamis, a helyzet pedig gáz. Ennek ellenére is akadtak olyanok, akik elhitték, amit láttak. [Magyar később feljelentést tett a videó miatt. ](https://telex.hu/belfold/2025/10/29/orban-balazs-mesterseges-intelligencia-videok-kepek-magyar-peter-orban-viktor?ref=uh.ro) Az eset nem egyedi. [2022-ben például **Karácsony Gergely** budapesti főpolgármestert hívta fel valaki videóhívásban](https://444.hu/2022/06/26/karacsony-gergelyt-is-felhivta-az-al-klicsko?ref=uh.ro), aki **Vitalij Klicskó**nak, Kijev polgármesterének adta ki magát. Az „ál-Klicsko” ügy jól mutatta, hogy a deepfake-technológia már akkor is képes volt megtéveszteni komoly politikai szereplőket. Sejtehetjük: az a jelenség, ami már a politikában is megjelenik, nem kicsit fogja befolyásolni az életünket. ## Valódibbnak tűnő hamisítvány [Egy 2023-as tanulmány ](https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/09567976231207095?ref=uh.ro)az MI-hiperrealizmus jelenségét vizsgálta, és kimutatta: az emberek gyakran valóságosabbnak ítélik a mesterséges intelligencia által generált arcokat, mint a hús-vér emberekét. És itt jön a csavar: azok a résztvevők, akik a legrosszabbul teljesítettek a felismerési teszteken, bizonyultak a legmagabiztosabbnak. Miért baj ez? Ha az emberek összetévesztik az MI-arcokat az emberi arcokkal, de nem biztosak a döntésükben, akkor óvatosabbak, például utánanéznek, kutakodnak. Ha ez a lépés elmarad, a hibák súlyos következményekkel is járhatnak, átverhetik, megtéveszthetik őket. De miért gondolhatjuk a mesterséges intelligencia arcait valóságosabbnak? A kutatás szerint ezek az arcok rendszerint átlagosabbak, ismerősebbnek és vonzóbbnak tűnnek. ## Boomerek és Z-k: mindenki tanácstalan Különösen érdekes, hogy leginkább a fiatalabb generáció az, aki reflexből kételkedik. Pedig eddig ők voltak azok, akik büszkén hirdették: ők kiismerik az internet bugyrait, ők látják, mi a *fake* és mi nem. Úgy tűnik, az MI-korszakban még ők is könnyen elbizonytalanodnak. [A *Forbes post-truth*](https://www.forbes.com/sites/bernardmarr/2024/12/13/how-to-spot-ai-deepfake-videos-in-an-era-of-digital-deception/?ref=uh.ro), azaz igazság utáni korszaknak nevezi napjainkat az MI-generált és *deepfake* videók miatt. Régen a videó volt az igazság alapszabványa: „[ha látom, elhiszem”.](https://wmn.hu/wmn-life/62065-felismered-a-kulonbseget-a-mesterseges-intelligencia-altal-generalt-es-a-valodi-arc-kozott--wmn-kviz?ref=uh.ro) Ma ez már nem érvényes. Az igazság képlékennyé vált, a látottakat már nem tekinthetjük önmagukban bizonyítéknak. ## Újra kell tanulnunk látni Mit tehetünk nézőként? Újra kell tanulnunk látni. Az első lépés, hogy elfogadjuk, többé nem működik a hiszem, ha látom hozzáállás. De hogyan? [A *Forbes* gyakorlati tippeket ad:](https://www.forbes.com/sites/bernardmarr/2024/12/13/how-to-spot-ai-deepfake-videos-in-an-era-of-digital-deception/?ref=uh.ro) - Keressünk árulkodó szabálytalanságokat és természetellenes mozgásokat – különösen az arckifejezésekben –, amelyek furcsának tűnnek. - Kövessük a fény útját, vizsgáljuk meg az árnyékokat. Ha ellentmond a fizikai törvényeinek, az rossz jel. - Nézzük a száj mozgását: gyakran vannak kisebb-nagyobb eltérések a hangok és a száj mozdulatai között. - Használjunk deepfake-videók felismerésére kifejlesztett szoftveralkalmazásokat, mint például a *FakeCatcher* vagy a *McAfee Deepfake Detector.* Az előzőt [tesztelte is a *BBC*:](https://www.bbc.com/news/technology-66267961?ref=uh.ro) vegyes eredményekkel. Ezek a módszerek tehát nem kínálnak teljes bizonyosságot, és az átlagember számára a biztos fogodzók nem elérhetőek. A videó technikai vizsgálata lassan már csak a professzionális kriminalisztikáé. Emiatt még nagyobb a súlya a következő lépésnek. - A kritikus gondolkodásnak. Azt tanácsolják, tegyünk fel magunknak olyan kérdéseket, hogy megbízható-e a videó forrása, valószínű-e, hogy a videó tartalma igaz, mit mondanak más források, vannak-e logikai ellentmondások. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/10/5-1.jpg) A szerző által MI-generáltnak jelzett tartalom. Bár a hozzászólásokból egyértelmű, a jelzést sok fogyasztó nem vette észre. Fontos kiemelni azt is, hogy nem háríthatunk minden felelősséget a nézőkre, az államoknak és a technológiai cégeknek kellene nagyobb legyen a felelősségtudatuk, mint jelenleg. Különösen, ha politikai tartalmakról van szó. A Magyar Péteres eset egyértelműen mutatja, hogy az MI segítségével készült vagy módosított anyagok esetében kötelezővé kell tenni a jelölést, hogy azok nem valósak. Ellenkező esetben pedig büntetni a félrevezetést. ## Próbáld ki magad! Ha úgy érzed, felkészültél, tesztelheted, milyen szubjektív és bizonytalan a szemed ítélőképessége. A *New York Times* idén nyáron publikált egy interaktív játékot, amelyben rövid videórészletekről kell eldönteni: valódiak, vagy mesterséges intelligencia készítette őket. [Ezt itt találod. ](https://www.nytimes.com/interactive/2025/06/29/business/ai-video-deepfake-google-veo-3-quiz.html?ref=uh.ro) Az ilyen tesztek nem csupán szórakoztatóak, hanem tanulságosak is: hamar rájöhetünk, milyen nehéz a különbségtétel. Ezért kell óvatosnak lennünk. ## A veszély kétoldalú. Egyrészt ott vannak a hamis információk: politikai manipulációk, megtévesztő reklámok, hamis termékbemutatók. Másrészt ott a bizalom megingása. Ha folyamatosan kételkedünk, egy idő után mindent elutasítunk, ami „túl szép, hogy igaz legyen”. Így viszont könnyen lemaradhatunk a valódi csodákról – arról, ami tényleg létezik, csak éppen ritka és különleges. A cél nem a folyamatos rettegés, hanem hogy tudatosabb szemmel nézzük a világot. Ha megtanulunk együtt élni ezzel az új valósággal, ha nem csak félünk tőle, nyerhetünk is. Tudatosabb médiafogyasztók lehetünk, akik nem hisznek el mindent gondolkodás nélkül – és közben mégis képesek rácsodálkozni a világra, akár valós, akár mesterséges az, amit látunk.