> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Úgy költekezünk, mintha nem lenne holnap. És ha lesz?
- URL: https://www.uh.ro/ugy-koltekezunk-mintha-nem-lenne-holnap-es-ha-lesz/
- Published: 2024-05-23T09:50:16.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:44:04.000Z
- Description: Mugur Isărescu jegybankelnök már most aggódik a deficit és az infláció együttes hatása miatt. Valakinek ez fájni fog. Talán neked?
- Author: Buzás Ernő
- Tags: Gazdaság, adó, hitel, infláció, választások, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/inflacio-ok-8.jpg)

**Mugur Isărescu jegybankelnök már most aggódik a deficit és az infláció együttes hatása miatt. Valakinek ez fájni fog. Talán neked?**

###### fotó: SOÓS Róbert

**Költ a román állam, csak miből?** 2018 óta nőttek a kiadások, a járvány – bár ez nem Románia-specifikus – csak tovább emelte a költségeket. Közben meg a bevételi oldallal sehogy sem boldogul, még azt sem tudja felvenni, ami a lába előtt hever. Beszélnünk kell arról, hogy:

- Egyre több pénzt szór szét az állam
- Nem képes a bevételeket növelni
- Sőt, azt sem gyűjti be, ami jár neki
- A hiányt hitelből oldja meg, de ez már most drága, és nem lesz olcsóbb
- Valamit muszáj lesz csinálni

# Egyre nagyobb a költekezés

Csak hogy képet kapjunk a trendről, nézzük a [Nemzeti Bank (BNR)](https://www.bnr.ro/Balanta-de-plati-si-datoria-externa-4029-Mobile.aspx?ref=uh.ro) márciusi adatait 2017-től. Azért március, mert 2024-re a cikk írásakor ez volt a legfrissebb adatpont. 2017-ben 93192 millió euró a teljes román adósság (ebben a privát is benne van), alig kicsivel több a 2016-os 92377 milliónál.

**A számok tovább millió euróban vannak:** 2018-ban **95 527**, ‘19-ben **99814**, utána 106222, 123626, 135338, 154723 és végül 2024-ben **177726** millió euró.

**Azaz nyolc év alatt szinte duplázódott.** Ezzel magasabbá vált, mint valaha, a román államadósság február végére elérte [a GDP 52 százalékát is.](https://www.profit.ro/taxe-si-consultanta/datoria-statului-a-crescut-puternic-la-un-nou-nivel-record-indatorarea-a-depasit-52-din-pib-21576817?ref=uh.ro) Mondhatnánk, hogy másokhoz viszonyítva ez nem olyan rossz, a magyar adósság az idei első negyedévre például GDP arányosan [75,9 százalékon áll](https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240521/kozel-keteves-csucson-a-magyar-allamadossag-687105?ref=uh.ro), és [Románia a 60 százalékos küszöb alatt van](https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Government%5Ffinance%5Fstatistics&ref=uh.ro).

A görögök 160, az olaszok 140 százalék körül járnak. A 60 százalékos küszöb helyett viszont a 3 százalékost értük el. A Bizottság elvárásai szerint a költségvetési hiány a GDP éves 3 százaléka alatt kellene legyen. Helyette idénre **Románia esetében már 6,9 százalékra** számít az Európai Bizottság, és 2025-re 7 százalékra. Tekintve, hogy idén kampányév van, kitalálhatjuk, hogy sikerül-e ennél alacsonyabb költekezést elérni idén vagy sem.

**A három százalékot tekintve már korábban is sárosak voltunk.** 2021-ben még a járványra lehetett fogni, ekkor mások is hasonló cipőben jártak, de [2017 és 2019 között](https://financialintelligence.ro/anca-dragu-fost-ministru-de-finante-romania-a-intrat-in-procedura-de-deficit-excesiv-pde-ca-urmare-a-guvernarii-psd-din-2017-2018-si-10-luni-din-2019/?ref=uh.ro) már nem volt, amire fogni, csak a PSD kormány megnövekedett költéseire, de a járvány miatt akkor figyelmeztetéssel maradtunk.

# Nem is lenne baj a költekezés,

ha közben tartaná a lépést az államháztartás bevétele. Akkor nem lenne akkora nagy a deficit. De nem tartja.

**Nagyjából** [**az ÁFA harmadát**](https://www.euronews.ro/articole/statul-roman-pierde-anual-37-de-miliarde-de-lei-din-colectarea-tva-cum-se-produce?ref=uh.ro) **nem sikerül begyűjteni egy jó ideje,** még úgy sem, hogy már évek óta téma, és időnként valamelyik fejes megígéri, hogy nademostaztán. Közben viszont még mindig nem sikerül lehajolni a lába előtt heverő pénzért, de legalább az áfacsalási kiskapuk is nyitva maradnak, további károkat okozva.

**Az adózásból befolyt pénzek szintje mélyen az uniós alatt áll,** míg az uniós átlag a GDP-hez viszonyítva 42 százalék körül mozog, addig a román a [27 százalék](https://www.mediafax.ro/economic/guvernul-creste-taxele-dar-esueaza-sa-le-colecteze-pe-cele-implementate-deja-21291860?ref=uh.ro) körüli küszöb körül mozog. Ez nem teljesen rossz, egy része abból származik, hogy bizonyos adók nálunk kisebbek, mint a gazdagabb országokban, meg több kategória van, amely mentesül. De a probléma nagyobbrészt az, hogy a létező adókat és illetékeket sem képes rendesen begyűjteni.

A lengyelek, bolgárok, magyarok fiskális rendszere nem tér el olyan nagyon, de példájuk mutatja, hogy lehetne ezt sokkal hatékonyabban is csinálni. A bolgárok például az elmúlt 10 évben ezt az arányt 26-ról 31 százalékra emelték, azaz 5 százalékpontot javítottak, eközben meg Románia 0,7-et. A lengyelek pedig gyakorlatilag európai színvonalon dolgoznak a maguk 38 százalékával.

**Egyébként is óriási kihívás Románia számára a gyenge adminisztráció,** ez a gyenge adóbegyűjtés is jórészt ebből fakad. Az erőforrások kihasználásának gyenge szintje ugyanebből ered. Például az ugyancsak nem skandináv munkamorállal rendelkező Törökország 2020-ban [Zonguldak partjainál](https://www.dailysabah.com/business/energy/turkiye-launches-black-sea-gas-deliveries-in-historic-milestone?ref=uh.ro) jelentős gázmezőt fedezett fel a Fekete-tengerben, 2023-ban pedig már szállították innen a földgázt, csökkentve az ország energiafüggőségét.

Közben pedig Románia már 2016 óta kínlódik a fekete-tengeri **gázmezők hasznosításával** (pl. a Neptun Deep lelőhely jelentős), és máig alig zajlik kitermelés, az is egy kisebb lelőhelyen, a Midián. Viszont a török kitermelés [valószínűleg a román lelőhelyből is elszív](https://www.digi24.ro/digieconomic/energie/turcia-trage-gazele-din-marea-neagra-geologic-trage-si-din-gazele-romaniei-13571?ref=uh.ro), vagy el fog szívni a geológiai közelség és struktúra miatt.

**A szélerőműveket sem tegnap találták fel,** és Dobrudzsa kiváló szél- és napenergia potenciálja is régóta ismert, de ahhoz képest nem megy olyan gyorsan a fejlesztés, főleg az offshore szélerőművek, azaz a tenger vizén működő, jóval nagyobb turbinák kihelyezése.

**Energiaexport helyett tehát fizetjük a drágább energiát.** Jó, ez így kissé demagóg mondat, a kereskedelmi szabályok nem annyiban merülnek ki, hogy kitermeljük és ingyen szétosztjuk az energiát a szavazók között. És jobb is így, nagyon gyorsan kerülne oda az ország, hogy legyen egy leválthatatlan mini-szultán Románia élén. Erdogan például egy adag [ingyen gázt](https://www.dailysabah.com/business/energy/turkiye-launches-black-sea-gas-deliveries-in-historic-milestone?ref=uh.ro) ígér az embereknek.

# Élet, drága pénzen

A román állam szuboptimális költekezései és adminisztrációja nem merül ki annyiban, hogy valamivel drágábbak a számláink, és az Európai Bizottság rázza az ujját Bukarest felé. Ezek a tényezők miatt a pénzintézetek sem jó szívvel hitelezik a költekezést, azaz: **drágábban jut a román állam pénzhez.** Méghozzá elég látványosan drágábban, **Anca Dragu** [volt pénzügyminiszter szerint](https://financialintelligence.ro/anca-dragu-fost-ministru-de-finante-romania-a-intrat-in-procedura-de-deficit-excesiv-pde-ca-urmare-a-guvernarii-psd-din-2017-2018-si-10-luni-din-2019/?ref=uh.ro), míg Bulgária kamata 2 százalék, addig Romániának 8-ért hajlandóak kölcsönözni.

Ugyan az elmúlt két év inflációs szintje mellett nehéz lenne azt állítani, hogy nem kellett emelni a nyugdíjakat és közalkalmazottak bérét, de **a PSD kormány tényleg nehezen szokik le a túlzott költekezésről.** Ahelyett, hogy sikerült volna csökkenteni, vagy legalább szinten tartani, a közalkalmazottak száma csak egyre nagyobbá vált, mostanra [1,3 milliónál tartunk](https://www.ct100.ro/romania-are-un-numar-record-de-bugetari-ii-platim-mai-mult-decat-germania-franta-spania-sau-italia/?ref=uh.ro), és a fizetésük akkora részébe kerül a költségvetésnek, amit csak Ciprus, Málta és Írország előz. Csakhogy ezek gyakorlatilag adóparadicsomok, amelyek jó pénzt kapnak abból, hogy sok cég hozzájuk menekíti a pénzét máshonnan, úgyhogy ezeknek az államoknak lényegében van is, amiből szétszórni ezt a kiadást.

És míg Romániában kampány van, addig **ez a pénzszórás csak nőni tud,** hiszen öngyilkosság lenne bármilyen kormányon levő pártnak veszélyeztetnie ezeket a fizetéseket, főleg, amikor ekkora szavazóbázisnak felel meg a közalkalmazotti réteg.

# A másnap

**Előbb-utóbb utoléri a román államot a másnap és annak hatásai.** Nem valószínű, hogy tudna akkora gazdasági növekedést produkálni Románia, hogy az ringbe szálljon ezzel a deficittel – nem rosszak a várt gazdasági növekedési számok, csak jelentősebbek a kiadások.

Valamit tenni kell. **Lehetne javítani az eddigi adók begyűjtésén, de egyrészt az is pénzbe kerül**, hiszen szakember és használható rendszer kell, másrészt nem azonnali megoldás, hiszen idő kell, amíg belendül a rendszer. Ha holnap az EU a fejünkhöz vágna egy adag pénzt, még az sem lenne igazán garancia arra, hogy megoldódnának a problémák, a rossz adminisztráció miatt nem igazán éllovas Románia a pénzek abszorpciójában. Például 2023 augusztusára az EU átlag 89 százalék volt, [Románia 84-et ért el](https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2023/747284/IPOL%5FSTU%282023%29747284%5FEN.pdf?ref=uh.ro) – habár ezzel maga mögé utasított 7 tagállamot és a statisztikában még szereplő Egyesült Királyságot, tehát nem az utolsó helyen végzett.

**Mugur Isărescu** jegybankelnök [már most aggódik](https://kronikaonline.ro/gazdasag/folytatodnak-a-dragulasok-felfele-modositotta-inflacios-elorejelzeset-a-roman-jegybank?ref=uh.ro) **a deficit és az infláció együttes hatása miatt**. A román államnak ajánlott hitel biztosan nem válik olcsóbbá belátható időn belül, és a költekezés sem csökken, ahogy írtuk fennebb, idén és jövőre is 7 százalék körüli deficitre számít az Európai Bizottság. Nem minden sötét azért, a gazdasági növekedés egyelőre jónak tűnik. Az idei évre 3 százalék körüli lesz: a Bizottság ősszel jósolt 3,1 százaléka télen 2,9-re csökkent, de most 3,3 az elvárás. 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedésre számítanak, és az infláció 4 százalékra való csökkenésére.

Úgyhogy bárki is lesz kormányon, elkerülhetetlen, hogy bizonyos problémákkal szembesül és azokat muszáj lesz kezelnie valahogyan. Várhatóan elsődlegesen erős kísértést fog érezni, hogy új adókat vessen ki a következő években. **Az egyik könnyű préda a cégek és a azon belül is a mikróadó kategória** – utóbbit már szigorították egyszer, [de már most szó van](https://www.startupcafe.ro/taxe/ue-romania-impozit-profit-microintreprinderi-venituri.htm?ref=uh.ro) a további szigorításról, azaz a 16 százalékos profitadós besorolásról 50 ezer eurós éves forgalom felett.

Ez nem jelent sok pénzt, úgyhogy **valószínűleg más is sorra kerül.** Persze ez a megoldás is ugyanabba a problémába fog ütközni, hogy a kivetett adót be is kell gyűjteni, és közben mérsékelni kell a kiadásokat is. Ez utóbbi pedig már nehezebb, egyrészt hatékonyság kérdése, másrészt az utóbbi mindenképpen valakinek az érdekeit fogja sérteni. A nyugdíjasok a legnagyobb és legmegbízhatóbb szavazói réteg, ők biztonságban lesznek, a többi kérdéses.

Persze sokkal jobb lenne megreformálni az adminisztrációt, javítani a pénzek begyűjtését, becsukni kiskapukat, kihasználni a létező erőforrásokat. **De ismerjük a dörgést.** Ha csak arról leszokna az állam, hogy egyik napról a másikra hozzon amatőr törvényeket, máris jóval előrébb lennénk. Valamikor muszáj lesz rendes reformokat is bevezetni.

**Csak ki lesz rá képes?**