> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Trianon vajon mi?
- URL: https://www.uh.ro/trianon-vajon-mi-2/
- Published: 2020-06-03T08:17:18.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:56:40.000Z
- Description: Nem tudják pontosan, de kíváncsiak rá a magyarországiak. Hogy mit gondolnak rólunk, határon túliakról, az is kiderült egy friss felmérésből.
- Author: Udvarhelyi Hírportál
- Tags: Kultúra, Erdély, felvidék, határon túl, kárpátalja, magyarország, történelem, trianon, Vajdaság, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán telefonos közvéleménykutatást végzett a Magyar Tudományos Akadémia *Trianon 100* kutatócsoportja. A magyarországi lakosság körében megvizsgálták **a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, véleményeket**, valamint **a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket** is – olvasható a csoport honlapján közzétett jelentésben.

> A felmérésben **1048 felnőtt magyarországi lakos** vett részt, a kutatás mintája nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére reprezentálja **a teljes felnőtt lakosságot**. A közölt adatok +/-3%-os pontosságúak. A teljes jelentés [itt elérhető](http://trianon100.hu/attachment/0003/2255%5Ftrianon%5Flakossagi%5Fsurvey%5Felemzes%5Ffinal%5Fhonlapra.pdf?ref=uh.ro).

# Nem tudják pontosan, de kíváncsiak

A relatív többség, a hazai felnőtt lakosság **közel fele (48%), saját bevallása szerint is keveset tud**, és csak egy-két dolgot tud kiemelni a békeszerződéssel kapcsolatban. Ráadásul minden tizedik megkérdezett még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezik: szinte semmit sem tud a történtekről. A megkérdezettek **alig 7 százaléka tartja magát jól tájékozottnak**, részletesen ismeri az okokat és a következményeket is. A minta több mint egyharmada (35%) a részletekkel annyira nincs tisztában, mégis alapvetően tájékozottnak tartja magát a történésekkel kapcsolatban.

A békeszerződés pontos évszámát a válaszadók 43 százaléka idézte fel helyesen, **napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól** a békeszerződés aláírásának időpontját (*1920\. június 4.*).

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/trianon-emlekmu-terkep.gif)

###### A bátaszéki Trianon-emlékmű. (Wikipédia)

A történelmi Magyarország **területi veszteségére** vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, **54 százalékuk pedig a valósnál kevesebbet**, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott. A megkérdezettek egyharmada adott a tényleges értékhez közeli (*62-72%*) választ. Ha viszont a 60%-ot is elfogadjuk helyes válaszként, akkor kicsivel több mint fele találta el – jegyzik meg a jelentésben.

A **lakosságszámban mért csökkenést** 16 százalék nem tudott válaszolni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak. **A helyes választ** *(52-62%)* **minden ötödik személy tudta.**

A történelmi Magyarország területén élő **nem magyar nemzetiségű népesség arányára** vonatkozóan a megkérdezettek több mint negyede (26%) nem tudta a választ, 61 százaléka a ténylegesnél kevesebbet, 4 százaléka magasabb arányt mondott, így végül mindössze **minden tizedik** tudta megközelítően jól becsülni az értéket (*42-52%*).

A három utóbbi kérdésnél látszik, hogy a relatív többség alulbecsülte a tényleges értékeket, mind a négy kérdésre **csupán a népesség egy százaléka** **tudta többé-kevésbé helyesen a választ** – derült ki a kutatásból. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre viszont **négyből három megkérdezett kíváncsi**, így ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.

# Ki a hibás a „legnagyobb tragédiáért”?

A kutatók a Trianonnal kapcsolatos nemzeti emlékezet négy sarokpontjára, és a kedvezőtlen békeszerződéshez vezető lehetséges magyarázatokra is rákérdeztek.

Alig van olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően **igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94%)**. A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt **Magyarország legnagyobb tragédiája (85%)**, és hasonló mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon". Az első háromnál valamivel kisebb mértékben (77%) értenek egyet azzal, hogy **a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország.**

A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez **a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett.** E magyarázatokat a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/trianon100-kutatas.gif)

###### Az ábra a kutatási jelentésből van, a kérdés nem csak Trianonra összpontosít.

Az Osztrák-Magyar Monarchia gyengítését, illetve **a francia politikai elit magyarellenességét** a magyarok 60-62 százaléka tartja kulcsfontosságú, de az előbbiek mellett másodrangú okoknak. **A magyar diplomácia kudarcát** tízből négy-öt válaszadó említette fontos okként – bár ezekben a kérdésekben már bizonytalanság érzékelhető a válaszokban. **Az ország korábbi nemzetiségi politikáját**, a szabadkőművesek, „ellenséges” újságírók, közéleti szereplők bomlasztási tevékenységét, az őszirózsás forradalom győzelmét a korábbiakhoz képest kisebb arányban, de többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították.

A II. világháborús szerepvállalást, illetve a szomszédos országokkal való békétlenséget a többség (71-71%) szintén a békeszerződéshez köti.

# Ismernek is, meg nem is

A válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból, és **szinte minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona**, 37%-ának pedig ismerőse, aki a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/trianon100-kutatas2.gif)

###### Egy másik ábra a kutatási jelentésből.

**A legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már** a történelmi Magyarország területei közül, de **a szűk többség (51%) Erdélyben is járt** már legalább egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. 27 százalék, **azaz minden negyedik magyarországi lakos** **egyáltalán nem járt** még a történelmi Magyarország határon túli területein.

**Minden második ember nem tudott választ adni**, még tippelésre sem vállalkozott, amikor **a határon túliak létszámára** kérdeztek rá. Jellemző, hogy Erdély és Felvidék esetében a helytelen válaszok inkább alulbecslést, Vajdaság és Kárpátalja esetében pedig inkább felülbecslést mutatnak. **Az erdélyi magyarok számát** (*1*\-*1,3 millió*) **mindössze 8 százaléknyian becsülték meg jól**, a felvidéki magyarokét (*400-500 ezer*) 16 százaléknyian. A kárpátaljai (*100-200 ezer*) és a vajdasági magyarok lélekszámát (*200-300 ezer*) jóval nagyobb arányban, minden negyedik személy mondta meg helyesen.

# Szorgos hobbitok a Tündérkertben

A közvélemény hajlamos **bizonyos romantikával gondolni** a határon túli magyarokra – erre utal, hogy a válaszadók **72 százaléka szerint jobban őrzik a hagyományokat**, de az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a határon túliak **vallásosabbak**, mint a magyarországiak. A többség (69%) elismeri, hogy a határon túliakkal kapcsolatban számos előítélet él Magyarországon, közel harmada (32%) szerint például **szorgalmasabbak és törekvőbbek**, mint a magyarországiak.

A felmérésből az is kitűnik, hogy a magyarországi magyarok szemében hol a legjobb, és hol a legrosszabb határon túli magyarnak lenni. **A legrosszabb helyzetben** a kárpátaljai magyarok vannak a többség (43%) szerint, de **sokan említették az erdélyi magyarokat is (23%)**. A megkérdezettek 34 százaléka szerint a felvidéki magyarok helyzete a legkedvezőbb, de 23 százaléka szerint inkább a Vajdaságban élőké a legjobb.

A többség (63%) egyetért azzal, hogy a határon túliaknak **előnyére válik, hogy két kultúrához is kötődnek**, ahogy azzal is, hogy elsősorban szülőföldjükön kell boldogulniuk (59%).

**A kettős állampolgárság megadásával** a megkérdezettek **70 százaléka ért egyet**, azonban a válaszadók többsége (58%) nem ért egyet azzal, hogy szavazati jogot is biztosítottak a határon túliaknak.